Oszkó Péter az MTI-nek szerdán Budapesten elmondta: májustól már nem tagja a légitársaság igazgatóságának, lemondását a részvényesek elfogadták. A volt pénzügyminiszter kommunikációs bakinak nevezte, hogy a Wizz Airben meglévő igazgatósági tagsága nem volt köztudomású. Emiatt szerinte számos "buta és érdemtelen vád"  érte, holott pénzügyminiszterként 100 százalékban a Malév érdekeit védte. "Sőt, 2010-ben én magam voltam, aki megmentettem a Malévot, s lehetővé tettem a továbbélését" - emelte ki Oszkó Péter.

Hangsúlyozta: "a buta vádak" miatt kialakult egy kommunikációs csapda. "A cégnek nem feltétlenül volt érdeke, hogy a közéleti harcaimat meg tudjam vívni, nekem viszont az volt az érdekem, hogy a közéleti vádaskodásban meg tudjam védeni magam, (...) az érdekeim előtérbe helyezésével felajánlottam, hogy felállok az igazgatóságból, hogy a két kommunikáció ne keveredjen össze" - mondta Oszkó Péter. 

Budai Gyula

MTI / Szigetváry Zsolt

Oszkó Péter Wizz Airben betöltött igazgatósági tagsága a Malév február 3-i leállását követően került napirendre. Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztosként többször is kifogásolta Oszkó Péter tisztségét a diszkont légitársaságban. Úgy vélte: Oszkó Péter a Malév-visszaállamosítás során olyan bennfentes információkhoz, például az utaslétszámra és a Malév piaci részesedésére vonatkozó adatokhoz juthatott, amelyek később lehetőséget adtak a Wizz Airnek arra - amelynek igazgatósági tagja lett tavaly áprilisban -, hogy "a Malév helyére benyomulva  megszerezze annak piaci szegmensét". Mindezek alapján Budai szerint egyértelműen felmerült az összeférhetetlenség kérdése Oszkó Péter esetében. 

Budai Gyula kezdeményezésére jött létre az a tíztagú parlamenti vizsgálóbizottság is, amelynek feladata a Malév és a Budapest Airport (BA) privatizációjának, valamint a légitársaság visszaállamosítási körülményeinek áttekintése. A testület vizsgálatának - a megszavazott határozat szerint - választ kell adnia arra a kérdésre, hogy 2004 és 2006 között hogyan zajlottak az állami tulajdonú Malév-részvények értékesítését célzó eljárások, hogyan választották ki a 2006-os vagyonértékelést végző céget, a privatizáció során mennyire érvényesültek az állam érdekei, továbbá milyen vezetői döntések járultak hozzá ahhoz, hogy az orosz VEB banknak a kisebbségi részesedése ellenére "általános" vétójoga lett a légitársaságban.

Budai Gyula Oszkó Péter szerepét is vizsgálná, jelesül azt, hogy a volt pénzügyminiszternek van-e, és ha igen, mikortól és mekkora tulajdonrésze a Wizz Airben.