szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Az állam, miközben kis- és középvállalkozások (kkv-k) hitelhez juttatójának jelmezében tetszeleg, éppen a vállalkozások fejlődését elősegítő, kiszámítható adó- és szabályozási környezet megteremtésével marad adós.

Két akciót is indított a kormány a vállalkozások forráshoz jutása érdekében: először is a kereskedelmi bankok a kkv-knak nyújtható olcsó forrásokért jelentkezhettek a Magyar Nemzeti Banknál. A másik a bankrendszer magyarosítása, az intézményrendszer átszabása. Kormányzati elképzelések szerint a takarékszövetkezeti szektorban van 400 milliárd forint, amit oda lehetne adni a cégeknek. Ez is egy indok arra, hogy teljes állami kontroll alá vonják az ágazatot. Mindemellett a Takarékbankot és az általa felügyelt takarékszövetkezeteken túl egy-két magyar bankot - a Demján Sándor féle Gránit Bankot és a Töröcskei István birtokolta Széchenyi Kereskedelmi Bankot – összesen 5,6 milliárd forinttal feltőkésített a kormányzat. Az indokolásban az szerepel, hogy majd ezek a magyar bankok hitelezik a kis- és középvállalatokat – írja a Pénzkérdés blog.

A gond az, hogy a magyar bankszektorban folyamatosan csökkennek a bankhitelek a vállalatok, így a kkv-k felé is. A bankok többnyire azt mondják, hogy a probléma keresleti és nem kínálati. Ők szeretnének ugyan hitelt nyújtani, csakhogy vészesen visszaesett a vállalatok, így a kkv-k hitelfelvételi hajlandósága. Emellett van kínálati probléma is, hiszen ha az állam hetente kitalál egy újabb bankadót, vagy végtörlesztést, vagy tranzakciós illeték-emelést, akkor a bankok oldaláról nehéz növelni a finanszírozást. Ráadásul az a koncepció, miszerint a bankszektor egyes szereplőitől szokatlan és végletesen nagymértékű adókat szednek be, miközben más bankokat feltőkésítenek, azt az Európai Unió piactorzító lépésnek értékelheti. Ráadásul a hazai versenyző támogatása, más uniós versenyzőkkel szemben versenyjogilag sem áll meg a lábán.

Mindemellett ráadásul a takarékszövetkezeteknek van a legpontosabb helyismerete, hiszen betétesei és hitelfelvevői is a szomszéd utcában élnek, vagyis a takarékszövetkezet vezetője, vagy valamelyik munkatársa akár már ötven éve ismerheti a hitelért folyamodót, ezért aztán nem csoda, hogy nem jobbak a takarékszövetkezetek hitelkihelyezési mutatói. Ettől függetlenül lehet pénzt tukmálni a vállalkozókra, de előfordulhat, hogy nem lesz megfelelő a kkv fizetőképessége, vagy a hitelcéllal lesznek problémák.

Az ingyen hitel hírére a kkv-ék rohamot indítottak, a kormány is rugalmas volt, kicsit növelte a méreteket, nem csak a mikrovállalkozóknak, hanem a kicsit nagyobbaknak is elérhetővé tette a forrást. A siker fokmérője azonban nem a kihelyezés, hanem majd a bedőlés minél kisebb mértéke lesz, illetve végső soron az, hogy mennyire sikerül a hitelprogrammal gazdasági növekedést generálni. Az állami akciózás politikailag hozadékkal járhat, a gazdaságbeli haszna viszont csak 7-10 év múlva mérhető.

 

 

 

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!