„Az adóhivatal a kiutalás előtti ellenőrzésekre hivatkozva jelenleg is több ezer ügyben késlelteti a visszaigényelt áfa kifizetését, és ezzel gyakran helyrehozhatatlan károkat okoz az érintett vállalkozásoknak – mutat rá Harcos Mihály, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje.  Az elmúlt évek gyakorlati tapasztalata az volt, hogy ez ellen nem lehet semmit tenni, de a helyzet mégsem teljesen kilátástalan, hiszen a közelmúltban, több esetben is az EB tett pontot ilyen megoldhatatlannak tűnő problémák végére.”

Az említett esetekben az Európai Bíróság azt vizsgálta meg, hogy a NAV gyakorlata összeegyeztethető-e az EU-s szabályokkal. Ha pedig nem volt az, akkor a döntést követően az Európai Bizottság ellenőrizte, vajon a NAV az Európai Bíróság döntésének megfelelően jár-e el. A szakember szerint ilyen helyzet állhat elő az elhúzódó áfakiutalások ügyében is. A közösségi jog ugyanis egyértelműen kimondja, hogy a vállalkozásokat az áfalevonás joga „azonnali jelleggel” illeti meg. Ez alatt azt kell érteni, hogy a vállalkozásoknak a visszaigényelt áfát nem évekkel később, hanem záros határidőn belül kell megkapniuk.

Az adókijátszások elleni fellépés érdekében a közösségi jog is megengedi a kiutalások előtti ellenőrzések lefolytatását, de az adólevonási jog ebből adódó korlátozása nem terhelheti aránytalanul az érintetteket. „Márpedig, mi az, ha nem aránytalan teher, ha egy vállalkozás a kiadásainak egyharmadát kitevő áfát éveken át nem kapja vissza” – állítja Harcos.

Az iroda szakértői szerint nyilvánvaló, hogy az áfakiutalások elhúzódása ellentétes az uniós áfaszabályokkal és ugyancsak egyértelmű, hogy ha ezt az EB is kimondja, akkor a NAV kénytelen lesz változtatni a korábbi gyakorlatán. Már csak az a kérdés, hogy hogyan kerül majd az ügy az Európai Unió fórumai elé. Harcos szerint az egyik lehetőség, hogy az érintett vállalkozások bejelentést tesznek az Európai Bizottságnál, és a bizottság saját hatáskörben eldönti, hogy indít-e kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben. A gyakorlati tapasztalatok szerint egy ilyen eljárás megindítására és eredményességére kicsi esély van. Másik lehetőség, hogy az ügy az Európai Unió Bírósága elé kerül. Erre eddig valószínűleg azért nem került sor, mert a kiutalások elhúzódása elleni kifogásokat maga a NAV bírálja el, és ezek az ügyek tipikusan sosem kerülnek bíróság elé. Az Európai Bírósághoz viszont a hazai bíróságokon keresztül vezet az út, ugyanis az Európai Bíróság nem konkrét eseteket bírál el, hanem a tagállamok, jelen esetben Magyarország, bíróságai által felterjesztett elvi jellegű jogkérdéseket.

Harcos szerint nem kizárt, hogy az érintett vállalatok bírósági jogorvoslatot kérjenek a kiutalási kérelmük elhúzódása ellen, és adott esetben az ügyüket az Európai Bíróság elé vigyék. „Amennyiben pedig erre sor kerül, úgy a NAV-nak jó eséllyel egy újabb elmarasztaló uniós döntéssel kell szembenéznie, amely megelőzhető lenne azzal, ha egyszerűen változtatna kiutalási gyakorlatán” – foglalta össze a szakember.

Bár 2012 óta a NAV-nak kifejezett jogszabályi lehetősége van arra, hogy a visszaigényelt áfa összegéből a nem vitatott részt már az ellenőrzés befejezése előtt kiutalja, és ezzel mentesítse a vállalkozásokat az ellenőrzés elhúzódása miatti terhek alól, ezzel a lehetőséggel a NAV 2012-ben mindösszesen 97 esetben élt, noha közel 15 000 kiutalás előtti ellenőrzést végzett.