A magyar családok életét meghatározzák a kisvállalkozások, szinte mindegyikben akad egy vállalkozó, még ha kényszerből is. Az én pénzem blog kutatásából kiderül, hogy a kisebb cégek jellemzően nem mernek hitelt felvenni, mert nem látják az esetleges bővítés piaci megalapozottságát. Azonban olyan történetről is hallottak, amikor a cég a pénzintézet biztatására mégis rászánja magát, hogy hitelt kérjen, majd a hosszú procedúra után azt mégse kapja meg. Ennek ellenkezőjére is van példa, ráadásul elég extrém körülmények között: a Növekedési Hitelprogram (NHP) keretében például százmilliós nagyságrendben kapott hitelt traktorok és egyéb eszközök beszerzésére egy idős néni, aki a közjegyzői procedúra közben egyszerűen elaludt. Szintén az NHP keretében, és szintén nem csekély összegre high tech berendezések vételére szerződött az a vállalkozó is, aki még a saját nevét is csak nagy nehézségek árán tudta leírni.

A blog néhány bankvezért is megkérdezett, akik nem különösebben csodálkoztak a leírt sztorikon, azonban, a saját bankjuknál elképzelhetetlennek tartják, hogy ilyen történjen. Az ilyen esetekről ráadásul csak évek múltán derül ki, hogy a hitel nyújtása nem volt igazán megalapozott.

A nagyvállalati hitelállomány 2015 első félévben nagymértékben csökkent – állapította meg a jegybank legfrissebb Stabilitási jelentésében –, miközben a kkv-szektor hitelezése összességében 1,9 százalékkal bővült, amelyhez számottevő mértékben járult hozzá az NHP. Mi több, az MNB becslése szerint a kkv-szektor hitelállományának növekedési üteme NHP hiányában 2009 közepe óta folyamatosan negatív lett volna.

Az MNB-nél azonban aggodalmukat fejezték ki, mert úgy látják, hogy a külső kereslet összességében továbbra is törékenynek tekinthető, míg a bankok kockázatvállalási hajlandóságát változatlanul az óvatosság jellemzi. A legutóbbi jegybanki hitelezési felmérés szerint az éledező versennyel ugyan enyhültek a céges hitelezési feltételek, és az alapkamat mérséklődésével csökkentek a hitelkamatok, de összességében továbbra is szigorúnak tekinthetők a hitelezési standardok. Széleskörű enyhítésről, a kockázatosabb vállalatok irányába történő nyitásról az MNB szakemberei szerint még nem lehet beszélni, ami főleg a fennálló ügyfélkör stagnálásában, és az új hitelek kiugróan jó minőségében tükröződik.

Arra egyébként, hogy a cégek összességében mégsem kaptak rá a hitelfelvételre, az is utalhat, hogy a nem pénzügyi vállalatok betétállománya októberben 276,1 milliárd forinttal emelkedett, ami spórolásra utal.

Ha szeretne további hasznos híreket olvasni, hírlevelünkre feliratkozva megteheti!