Nem elég jól gazdálkodik a Harvard a befektetéseivel, ezért külső cégeknek szervezi ki a pénzügyei nagy részének kezelését. Az Egyesült Államok leggazdagabb egyetemei már rég így tettek: gyakorlatilag a Harvard maradt az utolsó, ahol a nagy befektetéseket még házon belül intézték. A váltás mellett azért döntöttek, mert a legnagyobbak listáján a második legalacsonyabb bevételt érték el.

Persze minden relatív: az utolsó előtti hely is azt jelentette, hogy az előző tíz évben éves átlagban 5,7 százalékos nyereséget hoztak az egyetem befektetései, vagyis jóval a piaci kamatok fölött. A legjobban a Princeton, a Columbia és a Yale forgatták meg a pénzüket, ők 8 százalékos hozamot is elértek.

A világ egyetemei közül a Harvard kapta a valaha volt legnagyobb adományt: egy volt diákja, John Paulson milliárdos fedélzetialap-kezelő tavalyelőtt 400 millió dollárt utalt át nekik. A Harvard számít a világ legjobb egyetemének, ahogy a leggazdagabbak listáján is az első, egyedül az ott végzettek fizetéseinek listáján szorult a második helyre. Aki ott szerzi meg a diplomáját, az évente átlagban 190 ezer dollár fizetésre számíthat, ami négyezerrel kevesebb a Yale-en végzettek átlagfizetésénél. De az európai élmezőnyt még így is lekörözik: Cambridge diplomásai például évente 91 ezer fontot kapnak átlagban.