Mindez azt jelenti, hogy az utasok az akár több millió forintra rúgó kárigényüket csak részben, vagy egyáltalán nem tudják érvényesíteni. Miközben a közlekedési vállalat egyre kevésbé hajlik peren kívüli megoldásokra a jogos igényeket illetően, szakszervezeti információk alapján lassan bevett gyakorlattá válik a kárigények BKV-dolgozókon történő behajtása – írta az MTI.

Jelenleg az utasok és az érintett BKV-alkalmazottak sok szempontból védtelenül állnak a vállalat eljárásával szemben, hiszen egy súlyosabb baleset következményei családi egzisztenciákat veszélyeztethetnek mindkét oldalról. Tömegközlekedési baleset esetén a járművet üzemeltető cég köteles elvégezni a baleseti helyszínelést. Az Független Magyar Kártérítési és Érdekvédelmi Kft. szerint az utasnak fel kell írnia a tanúk adatait, el kell kérnie a baleseti jegyzőkönyvet, és a legkisebb személyi sérülés esetén is haladéktalanul orvoshoz kell fordulnia. Ha az utastérben emberek sérülnek meg, érdemes rendőrt is hívni.

A rendőr objektív személyként rögzíti a történteket, valamint azt, hogy milyen károk (ruha- vagy poggyászkár), illetve személyi sérülés következett be. A kárbejelentést a lehető legrövidebb időn belül, írásbeli formában érdemes benyújtani a tömegközlekedési eszközökön balesetet szenvedett utazóknak, és nagyon fontos, hogy jeggyel vagy bérlettel igazolják a tömegközlekedési szolgáltatás jogszerű igénybevételét.

Megnyugtató megoldást olyan szakjogász bevonása jelenthet, aki az adott esetet egyedileg értékelve képes a lehető leghatékonyabb megoldásra javaslatot tenni, és akár a teljes folyamat lebonyolításában is részt vállal, legyen szó akár az utas, akár a BKV-alkalmazott védelméről.