Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Egy szerda esti kormányhatározat szerint a Győr–Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő egyes területrészein multimodális terminált fejlesztenek. A határozat azt írja, hogy az ennek „önálló tulajdonú épületként történő kialakítása és az ezzel összefüggő földhasználati jog alapítása” a Medlog Gönyű Terminal Zrt.-vel „versenyeztetés mellőzésével, legalább a független ingatlanforgalmi szakértő által megállapított forgalmi érték megfizetése fejében történjen”.
A társaságot az Opten adatai szerint 2022 májusában alapították 5 millió forint jegyzett tőkével, így pénzügyi adatai még nincsenek. Tulajdonosa a szintén Medlog nevű, genfi székhelyű sváci részvénytársaság, amelynek kézbesítési megbízottja Tóth Zoltán Nagytarcsán. A cégjegyzésre két svájci és egy magyar tisztségviselő jogosult.
Régóta zajló fejlesztésről van szó. Már 2006-ban arról volt szó, hogy a Győr-Gönyű Kikötő Rt. az egyike lenne annak a fél tucat, több közlekedési ág találkozási pontjául szolgáló úgynevezett intermodális logisztikai szolgáltató központnak, amelyekben maguk a kamionok is átnyergelhetnek speciális vasúti kocsikra, illetve uszályokra, és ahol az áruszállító konténereket is át lehet rakni például kamionokról hajóra vagy vonatra. 2010-ben úgy szólt a hír, hogy Csepel után a második helyre kapaszkodhat fel Magyarországon a Duna partján kialakított és további fejlesztésekre készülő gönyűi intermodális kikötő, de ehhez több tízmilliárdos újabb beruházások kellenek.
2015-ben a kegyvesztetté vált Simicska Lajos cégét zárták ki az üzletből, és az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság úgy döntött: Mészáros Lőrinc cégét is magába foglaló konzorciummal (Mészáros és Mészáros Kft., A-Híd Zrt., Swietelsky Vasúttechnika Kft.) végezteti el a kikötő bővítését.
2018-ban átadták a nyolcmilliárd forint állami támogatásból megvalósult Győr-Gönyű országos közforgalmú kikötőt. Ez a nyugat-dunántúli régió legnagyobb intermodális központja – hangzott el egy ünnepségen, ahol Kara Ákos akkori miniszteri biztos hangsúlyozta: a kormány a fejlesztést kiemelt beruházásnak minősítette.
A mostani kormányhatározatból nem derül ki, hogy miért van szükség egy új külföldi vállalkozás bevonására, és hogyan választották ki a Medlogot. Az ilyen döntésekhez ha fűznek is indoklást, az többnyire napokkal később jelenik meg.
