Bóros és borostyánkősavas permetezés 12-24 órával az esemény előtt, stresszoldó aminosavak kombinációja vagy a füstölés – sorolja a virágzó gyümölcsfákat a tavaszi fagyok ellen védő trükköket Takács János gyümölcstermelő kisvállalkozó, aki a rakamazi porták hátsó kertjeiben gondozza számos gyümölcsfáját. Még a március legvégi – múlt heti – fagyos napok előtt firtattuk nála, hogyan tudja megvédeni fáit, termését a szokatlan, a klímaváltozás hatásai közé sorolt késői lehűléstől.

A gazda sok tucat fajta almát, kajszit, szilvát, birst, körtét, nektarint, őszibarackot nevel, az idősödő, vagy a hátsó kert művelésére már időt szakítani nem kívánó tulajdonosoktól évek során fokozatosan felvásárolt, jelenleg már 4,5 hektáros, házakkal körülvett területen, és ottjártunkkor éppen metszett volna, ha nem szakad rá a környékre egy heves hózápor.

Felborult Magyarország időjárása, komoly veszély leselkedik

A klímaváltozás miatt korábbra tolódnak Magyarországon az utolsó tavaszi fagyok, ami komoly veszélyt jelent a mezőgazdaságra - derül ki egy új kutatásból.

„Az épp kinyílt virágok vannak a legnagyobb veszélyben – mutatja a rózsaszín virágpompába öltözött kajszijait. Könnyen elfagyhat a bibe.” A maga részéről a bóros, borkősavas permetezést vetette be, ez szerinte

mínusz ötnél még egy imát megér,

de ha ennél akár csak pár tizedfokkal hidegebbre hűl a levegő, vagy – mint ahogy történt a múlt héten, és mint várhatóan fog történni az előttünk álló hét szinte minden napján – nem a „megszokott” kisugárzásos lehűlés történik, akkor kevés az esély.

A teljesen kinyílt virágok a legérzékenyebbek

Túry Gergely

A kisugárzásos lehűlés a felhőtlen tavaszi éjszakákra jellemző, amikor a nappal felmelegedő felszín hőjét semmi sem veri vissza a légkörből, hanem felfelé távozik, és hajnalra fagypont alá hűl a fák körüli levegő. Ekkor még működhetnek a fentebb jelzett trükkök.

A múlt héten azonban (és ezen a héten is) áramlásos lehűlés vagy hidegbetörés történt és történik. A fagy ilyenkor széllel érkezik – vagyis hiábavaló a füstölés –, és jellemzően jóval nulla fok alá esik a hőmérséklet. Ha a hideg eléri a mínusz 5,6 Celsius-fokot – a Michigan State University táblázata alapján ekkor fagy el a jelenleg épp fővirágzását élő kajszibarack virágjainak 90 százaléka –, akkor már nincs mit tenni.

A kajszi van most virágzásban

Túry Gergely

Takács János szerint csak abban lehet reménykedni, hogy a fagyos hajnalokon még sok virágbimbó maradt, vagy épp csak kinyílt, esetleg már elvirágzott, ezek ugyanis jobban tűrik a hideget, és később még hozhatnak akár jó termést is. Ehhez persze az is kellene, hogy legyen elég beporzó rovar, ám a hűvös időben nem mozognak, most is csak egy-két kósza poszméh döngött a virágok körül.

A gazda abban bízik, hogy a hetvenféle almából, tízféle kajsziból, ötféle szilvából, valamint birs, körte, nektarin- és őszibarackfákból álló gyümölcsöskertje a meglehetős sokfélesége révén pótolni tudja a kajsziban esetleg a fagy miatt keletkező károkat.

A fagy, ha nem is a rakamazi gyümöcsösben – ahol csütörtök és péntek hajnalra végül csak a még elviselhető mínusz három fokra hűlt le a levegő –, országosan többfelé bizony aratott:

Lokálisan okozott virág- és terméskárokat az elmúlt napok hidegbetörése egyes, leginkább borsodi és dél-alföldi őszibarack- és kajszitermelőknél

– mondta a hvg.hu-nak Apáti Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) elnöke még a múlt héten. Az elnök jelezte, hogy ez egyelőre csak az adott pillanatra vonatkozó helyzetértékelés, de május közepéig még lehetnek hasonló lehűlések.

A kajszi-és őszibaracktermést 2021-ben és 2020-ban is súlyosan megtizedelte a fagy. Tavaly ilyen szempontból kedvezőbb volt a helyzet, de például a kajszi nagybani piacon regisztrált, a szezonban legkevesebb 700 forintos ára sem lett alacsonyabb, mint a 2021-es rosszabbul termő évben. Ennek a hátterében már nem az időjárási anomáliák álltak, hanem az általános drágulás:

Mitől lett drága minden zöldség, aggódhatunk-e a kajsziért, dinnyéért?

Ha azt mondjuk, minden drágult, sokszor úgy általában gondolunk a piaci vagy bolti árakra, de most pont ez áll a zöldségek és gyümölcsök árának emelkedése mögött: a terméklánc minden eleme, a termelési-, csomagolási-, szállítási-, munkaerő-költségek, mind-mind nőnek. Abban még bízhatunk, hogy a kajszibarack-termés idén jobb legyen, de úgy néz ki, dinnyét kisebb területen vetnek majd.

A múlt héten tapasztalt lehűlés szerdán az ország egész területét, csütörtökön azonban már csak az északi-északkeleti országrészt érintette: Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár egyes részein fordult elő, de eltérő mértékben. „Ahol mínusz 1-2 Celsius-fok volt, ott semmi gond nincs, ám csütörtökre virradóra volt olyan hely, ahol mínusz 6-8 fokot is mértek. Ez a virágzó gyümölcsösben a teljes megsemmisülést jelenti.”

A napokban az őszi- és kajszibarack esetében volt nagy a fagykár kockázata. Ezeknél a kultúráknál tart olyan a szakaszban a virágzás – a virágok már kinyíltak (az ország déli részén már el is virágoztak), vagy már megkötődött a gyümölcs –, amikor a legérzékenyebb a fagyra – mondta Apáti Ferenc.

Almafák a jégkár ellen védő, télire összetekert hálók alatt

Túry Gergely

Az elnök szerint az elmúlt napok hidegei nyomán keletkezett károk mértékét még korai lenne megbecsülni. A júniusban beérő kajsziban és ősziben várható terméskiesés, de csak lokálisan és nagyon eltérő mértékben. A virágkárok azonban nem feltétlenül járnak terméskárral is.

Egy jó virágzás esetén a virágok 10-30 százaléka is elég a jó terméshez

– mondta Apáti Ferenc, aki szerint a virágzás eddig jól alakul. Volt ugyan aggodalom, hogy a tavalyi aszály nyomán nem lesz elég bimbó, azonban az őszi és téli csapadék nyomán telítődtek nedvességgel a talajok, és ez nagyban segítette a virágrügyképződést, illetve általában a vegetáció tavaszi indulását.

Az idei virágzás még jó lehet egy jó terméshez – mondta az elnök a kajszira utalva, ugyanakkor figyelmeztetett is, hogy még nem nyugodhatnak meg a termelők, a múlt heti, illetve a most érkező hidegek ugyanis „téli jellegű fagyok". Ezek tehát nem a korábban ismertetett, tavaszi jellegű, kisugárzási fagyok, amelyeknél nappal meleg van és éjjel a felhőmentes és szélcsendes időben hűl le a felszín fagypont alá, és amelyek ellen hatékonyan lehet védekezni. A mostani viharos széllel, akár hóval érkező sarkvidéki hideg, ami kisöpör minden meleget.

10-20 kilométer per órás légmozgás felett egyik fagyvédelmi módszer sem segít.

Túry Gergely