Nem onnan jött a 2023-as nagy drágulás, mint ahonnan sokan várták volna: az élelmiszerek brutális drágulása lefékezett már a tavasszal, cserébe a szolgáltatások vagy épp a ruhák évtizedek óta nem látott áremelkedést mutattak be. A KSH részletes adatai alapján összegyűjtöttük, hogyan jött ki a 2023. decemberi 5,5 százalékos inflációs adat.

Minden más előtt érdemes egy pillantást vetni arra a grafikonunkra, amely havi bontásban mutatja, mikor mennyivel voltak az árak a 2022. decemberi szint fölött. A legtöbbeknek elsőre valószínűleg a háztartási energia vonala tűnik fel – erről majd mindjárt kicsit bővebben, hogyan hozhatta ki a KSH ezt a csökkenést, miközben nem lett olcsóbb a gáz vagy az áram. De érdekes az is, ahogyan az élelmiszerek árai lefékeztek, vagy épp ahogy a benzinár mozgott.

Nézzük részletesen, mi mennyivel drágább most, mint 2022 végén volt!

Élelmiszerek: +4,8 százalék

Ahhoz képest, ami 2022-ben volt, ez már egészen viselhető – sokakat valószínűleg meglep az, hogy az inflációt végül lefelé húzták az élelmiszerek. A magyarázat erre nagyrészt épp az, hogy 2022-ben olyan irgalmatlan drágulás volt, hogy abból 2023-ban már nem nagyon lehetett tovább emelni az árakat, ha a kereskedők meg akarták tartani a vevőiket. A bolti fogyasztási adatok így is szörnyűek, az árak emelkedése viszont márciusban megállt, azóta nagyjából stagnálást mutat a KSH.

Egy-egy extrém példa így is akad – a cukor például nemcsak az élelmiszerek, hanem minden elképzelhető termék közül a legnagyobb drágulást mutatta 2022 végéhez képest –, de sok élelmiszer ára most már lényegesen alacsonyabb is, mint egy éve ilyenkor.

Ami azért is jó hír, mert az élelmiszerek árának változására nyilván különösen érzékenyek vagyunk. Egyrészt azért, mert egy bútorral ellentétben ezeket napi-heti szinten vásároljuk, vagyis sokkal jobban meghatározza azt, hogy milyennek érezzük az inflációt, másrészt pedig amiatt, mert ennek a vásárlása elől nem lehet elbújni, nem lehet azt mondani, hogy elhalasztjuk kicsit jobb időkre, vagy nagyon spórolni próbálunk rajta, szóval épp a szegényebbeket is érzékenyen érinti, amikor nagy az élelmiszerdrágulás.

Alkohol, dohány: +10,3 százalék

Az év elején volt ebben a csoportban egy durvább áremelkedés, hiszen az új adószabályok szinte mindig ilyenkor épülnek be az árakba, aztán viszont lelassult a drágulás üteme, bár az élelmiszerekkel ellentétben teljesen nem állt meg. Összességében így is a második legdurvábban dráguló termékcsoportról van szó, ennél jobban csak a szolgáltatások ára szállt el.

Ruhák: +6,9 százalék

Tényleg váratlan helyről jött a pofon: a ruhák áraiban az évszázad eleje óta nem láttunk még csak ehhez fogható drágulást sem, 2005 óta pedig az volt a meglepő, amikor egy-egy évben 1 százaléknál nagyobb volt a ruhainfláció. Ráadásul itt az igazán komoly drágulás szeptember óta tart, vagyis még csak azt sem mondhatjuk, hogy legalább már túl vagyunk a nehezén.

Tartós cikkek: -1 százalék

Az igazán jó hír az inflációs adatokból ez. A tartós fogyasztási cikkek alig drágultak már az év elején is, a tavasz óta pedig még csökkent is az áruk, ráadásul itt még csak a módszertant sem vitatja senki. És ezt csak részben magyarázza az, hogy a fogyasztás visszaesett; az igazán fontos ok az, hogy a forint most jóval erősebb, mint egy évvel ezelőtt volt. Ez okozza azt, hogy most forintra átszámolva olcsóbban lehet külföldről behozni árukat.

De persze ott van az is, hogy sokan kénytelenek spórolni. A leglátványosabban az autók piacán mutatkozik meg a kettősség: aki megengedheti magának azt, hogy új autót vegyen, attól elkérnek még kicsit több pénzt, mint egy éve, akinek a kasszájába viszont csak a használt autó megvásárlása fér bele, az sokkal kevesebbet tud erre költeni.

Háztartási energia: -13,9 százalék

No igen, itt muszáj megállni egy pillanatra. Úgy jött ki brutális áresés a hivatalos adatokban – a gáz 29,6 százalékos mínusza a legnagyobb árzuhanás például az összes magyarországi áru közül –, hogy eközben valójában nem változott sem a vezetékes gáz, sem az áram ára. A KSH úgy számol, hogy külön veszi a rezsicsökkentési korlát alatti és az afölötti árat, és mivel többen férnek be most a korlát alá, mint eddig, ez a számokban jókora áresésként jelenik meg.

Egyéb cikkek, üzemanyagok: +3,2 százalék

Ennek a csoportnak az alján bújik meg az egyik válasz arra, mitől lehetett a decemberi infláció a vártnál kisebb. A járműüzemanyagok árát most először már a benzinárstop 2022. decemberi eltörlése utáni szinthez viszonyítjuk, ráadásul a világpiaci hatások és az erősödő forint miatt az elmúlt hónapokban még esett is az ára, úgyhogy most jókora mínuszban van az egy évvel korábbihoz képest.

Szolgáltatások: +12,4 százalék

És az igazi mélyütés innen jött, ahonnan aztán tényleg nem várhattuk. 2023 inflációjának leggonoszabb része a szolgáltató szektoré volt: 2008 óta egészen 2022-ig nem volt itt 5 százalékosnál nagyobb drágulás, erre most az egész év legnagyobb áremelkedését mutatta be ez a szektor. Ennek az oka elsősorban az, hogy az ár-bér spirál itt ütött be csúnyán 2023-ban – muszáj volt árakat emelni azért, hogy a dolgozók magasabb bérigényeit meg tudják fizetni, hiszen különben nem maradt volna ember, aki elvégezze a munkákat.