“Arra törekszünk , hogy egyre drágábbá tegyük az orosz hadigépezet működését” – vázolta fel a helyzetet John Kirby, a Fehér Ház szóvivője. Egyelőre az a helyzet, hogy az orosz vámhivatal szerint az import szintje eléri az ukrajnai háború előtti állapotot.

Sok a lyuk a szankciókon – mondják a szakértők, akik rámutatnak: sok állam segít kijátszani az oroszoknak a nyugati szankciókat. Kína, Törökország és az Egyesült Arab Emírségek állnak elől ebben a sorban, de az egykori szovjet tagköztársaságok egy része is jeleskedik a szankciók kijátszásában: Örményország, Kazahsztán, Kirgizisztán stb.

“5100 százalékkal nőtt a német autók exportja Kirgizisztánba az ukrajnai háború kezdete óta. Nem kell ahhoz lángésznek lenni, hogy észrevegyük: nem a Mercedest szerették meg ennyire ott, a német autók jórésze nem Kirgizisztánba kerül, hanem rajta keresztül Oroszországba. Mindenki látja ezt, de senki sem szól, a német autók meg továbbra is áramlanak Oroszországba” – írja a szankciókat figyelő Robin Brooks.

Természetesen nemcsak autókról van szó, hanem chipekről is, melyek a tilalmi listákon szerepelnek, de hogyha Hongkongban vásárolják meg őket Kirgizisztán javára, akkor arra már senki sem figyel, hogy a végállomás Oroszország.

Robin Brooks, aki a Brookings intézetnek dolgozik arra is felhívja a figyelmet, hogy sok uniós államban kormányzati válságot okozott Oroszország Ukrajna elleni agressziója, és ezért az Európai Unió is hozzájárul az orosz háborús erőfeszítésekhez. “Sok uniós tagállamban alkalmazzák azt a módszert, hogy a szállítólevélre Kirgizisztánt írják, miközben mindenki tudja, hogy Oroszországba kerül a kívánt áru.”

Az orosz hadiipar vígan használ nyugati chipeket

A Royal United Services Institute- brit katonai kutatóintézet megfigyelte, hogy az ukrajnai háborúban az orosz fegyverekben 450 olyan nyugati alkatrész található, melyek mind a tilalmi listákon szerepelnek.

Wally Adeyemo, az USA pénzügyminisztérium államtitkára nemrég Berlinben felhívta a figyelmét arra a német üzletembereknek, hogy ne adjanak el az orosz szankciós listákon szereplő árukat Kínának, mert onnan azok gyakran Oroszországba kerülnek.

Mit csinál Washington? Azokat a bankokat fenyegeti meg szankciókkal, melyek finanszíroznak olyan kereskedelmi ügyleteket, melyek végállomása Oroszország. Különösen a kettős felhasználású áruk aggasztják az Egyesült Államokat, mint a chipek, melyeket polgári és katonai célokra egyaránt használni lehet. “Főleg Kínán keresztül áramlanak be kettős felhasználású termékek Oroszországba, ahol azután a hadiipar felhasználja azokat” – nyilatkozta a londoni Guardiannek Maria Shagina, az International Institute for Strategic Studies vezető szankció szakértője.

Csakhogy sok állam fütyül a nyugati szankciókra. A londoni Financial Timesnak így beszélt erről egy vezető üzletember Dubajból: ”A világgazdaságot már nem a Nyugat irányítja egyedül, ezért a szankciók kevéssé hatékonyak. A kereskedelem megy tovább, csak legfeljebb új utakat keres magának” – mondta a Dubai Multi Commodities Center főnöke.

“Eddig a szankciók nem érték el a céljukat: az orosz csapatok távozását Ukrajnából” – hangsúlyozza Robin Brooks.

G7: 50 milliárd dollár a befagyasztott orosz vagyonból Ukrajnának

Olaszországban üléseztek a nyugati nagyhatalmak vezetői: USA, Kanada, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország és Japán, és arról döntöttek, hogy Ukrajna kap 50 milliárd dolláros támogatást, melynek fedezete a Nyugaton befagyasztott orosz vagyon.

Ebből az orosz vagyonból mintegy 280 milliárd dollár Európában van. Joe Biden amerikai elnök így méltatta a döntést: “Újra emlékeztetjük Putyint arra, hogy nem hátrálunk. Épp ellenkezőleg: összetartunk az agresszióval szemben” – jelentette ki az Egyesült Államok elnöke, aki mellett ott állt Zelenszkij ukrán államfő is. Az USA és Ukrajna tízéves védelmi szerződést kötött, hogy garantálják az Oroszországgal hadban álló állam függetlenségét.