Tényleg eltűnt az élelmiszer-infláció Magyarországon? A kormány minden létező eszközt bevetett az elmúlt időszakban annak érdekében, hogy a napi fogyasztási cikkek drágulását legalább visszaszorítsa, nyár elejére pedig már eljutottunk oda: az inflációs trendeket sok minden határozta meg (pozitív és negatív irányban), de nem az élelmiszerek. Ennek nem lehet eléggé hangsúlyozni a jelentőségét, hiszen ezek azok a termékek, amelyeknek az árával nap mint nap találkoznak az emberek, azt, hogy mennyire ítélik súlyosnak az inflációt, nagyban határozza meg az, milyen változásokat tapasztalnak.

Aztán jött a július, az a hónap, amelyikben a kötelező akciózást elengedte a kormány – ez pedig annál komolyabb következménnyel is járt, mint amit a neve sugallna. Az erről szóló rendelet ugyanis azt is meghatározta, a korábban árstopos élelmiszerek milyen áron forgalmazhatók: e termékeknél a „soft” ársapka az aktuális beszerzési ár lett, ennél drágábban nem lehetett árulni az érintett termékeket, ennél olcsóbban viszont kötelező volt legalább egy termékcsoportot minden áldott héten.

Véget ért az árstop, beindult a drágulás

Vagyis igazából most ért véget az árstop, ennek pedig szabad szemmel láthatóak a következményei az üzletekben: a szezonális burgonya kivételével valamennyi áru esetében drágulást tapasztaltunk.

Ez pedig egyes esetekben igen jelentős: a cukor átlagosan 28,5 százalékkal drágult az előző hónaphoz képest, a finomliszt esetében is 24 százalékot meghaladó az áremelkedés. A (kosarunkból időközben kikerült csirke far-hát nélkül) korábban az ársapka alá tartozó termékekből összeállított termékkosár is 14 százalékkal kerül többe, mint június végén.

(Az már igazán csak az árstop iróniája, hogy az egy évvel ezelőttihez, vagyis a hatósági ár utolsó hónapjához képest „csak” 10 százalék az áremelkedés.)

Ez az ugrás pedig alapvetően határozta meg a négy személyre szóló négyfogásos vasárnapi ebéd alapanyagaiból álló kosarunk összértékét is: ez a június végi 7269 forintról 7660 forintra ugrott – ekkora áremelkedés éves szinten is aggodalomra adna már okot.

Jó hír, hogy az alternatív élelmiszerekből álló kosár értéke gyakorlatilag stagnált (3250 forintról 3256-ra nőtt), igaz, ezek „normál” változatainál se nagyon látszik árváltozás, hiszen csupán egy valaha árstopos tétel, a relatíve alacsony egységárú tej drágulása húzná felfelé. És a korábban nem árstopos termékek esetében is enyhe csökkenést láthatunk – ez is azt mutatja, hogy a piaci folyamatok nem indokolnak drágulást. A mostani, immár teljesen piaci árak azonban aligha fognak érdemben csökkenni a közeljövőben.

Így teljesítettek a boltláncok

Az üzletláncok közül ezúttal is az Auchannál volt a legalacsonyabb a kosár értéke, ezt a Penny, majd a Lidl követi. Az alternatív termékeknél majdnem ugyanez a lista, ott az Auchant a Lidl követi, harmadik legolcsóbb a Penny.

És hogy mi várható a jövőben? Az inflációt jó eséllyel nem ez a megugrás határozza meg hosszabb távon, inkább azok a plusz adóterhek, amelyeket a kormány a költségvetési egyensúly helyrebillentése érdekében iktattak be a rendszerbe akár már augusztustól. Jó hír, hogy a kiskereskedelmi forgalmat jó ideje – kvázi plusz áfateherként – drágító kiskereskedelmi különadó mértéke nem nőtt, rossz azonban, hogy összességében megint nem olyan irányt látunk, ami fokozott (élelmiszer)fogyasztásra sarkallná a magyarokat.

Ami az időjárást illeti, az őszi búza még átlagos termést produkált, ami nem feltétlenül utal áremelkedésre ősztől, a nagy kérdés az lesz, hogy a takarmányként felhasznált kukorica hozamát mennyiben határozza majd meg a jó ideje tartó csapadékhiány és forróság.