Az előadásunkhoz szükségünk volt egy árpádsávos zászlóra, egyik kollégám a Magyarok Házában próbálta beszerezni, onnan átirányították egy üzletbe, ahol megkérdezte tőle az üzletvezető, hogy mire kell - mesélte Pintér Béla, a nevét viselő színtársulat vezetője a 168 Órának adott interjúban a Szutyok című darab születésének körülményeit. Pintér szerint amikor a boltos megtudta, mire kell a zászló, felhívta Vona Gábort, hogy megkérdezze, eladhatja-e a zászlót színháznak.

Vona kérte a telefonhoz Pintér kollégáját - mesélte a rendező -, aki vázolta neki a darab történetét, a kemencés részt sem hagyva ki belőle. (A darab végén a romagyűlölővé és gárdistává váló Szutyokot nevelőapja bedobja a pékkemencébe.) Vona Gábor hümmögött kicsit, majd azt mondta: hát jó - mondta Pintér, hozzátéve, ennek ellenére tartottak a szélsőjobbos támadásoktól, és bár nem hiányoznak neki, az meglepte, hogy elmaradtak.

A Pintér Béla Színtársulat darabja két nevelőszülőknél élő testvérről szól, a roma származásút Enyedi Éva, a Szutyok nevű nem romát Szamosi Zsófia alakítja. A történet szerint Szutyon nem tudja feldolgozni, hogy roma féltestvérét még akkor is jobban szeretik, ha meglop valakit, és idővel gárdistának áll. Pintér az interjúban elmondta, tudta, hogy erős hatást váltanak majd ki a gárdista jelképek, ám nem érezte direktnek ezek használatát, mivel úgy véli, az előadás során elég pontosan követhető, hogyan formálódik a Szutyok nevű figura.

A rendező reflektált Balázs Péter szolnoki rendező szavaira is, aki kijelentette, hogy "én nem a szutyok oldalán állok". Pintér szerint Balázs Péter látatlanban nehezményezte az előadást, pusztán a címe miatt. "Aki csupa reményteli dolgot akar színpadon látni, valószínűleg azt sem tudja, miről beszél. A színháznak az a természetes, hogy felkavarjon, megnyissa a társadalmi sebeket, s ezáltal gyógyítson" - tette hozzá.