hvg.hu: A Balcony TV budapesti helyőrségeként gyakorlatilag franchise rendszerben működnek. Mik voltak az előzmények?

Horváth Renátó: Az egész talán hét-nyolc évvel ezelőtt, a YouTube-on kezdődött. Három dublini srác úgy gondolta, jó ötlet elhívni néhány ismerős zenekart, és felvenni, ahogy házi koncertet adnak a lakásuk pár négyzetméteres erkélyén. Egyik alkalom hozta a másikat, a zenekarok egyre gyakrabban és egyre szívesebben jöttek: a fellépő formációk közt volt az azóta már gyakorlatilag világhírűvé vált The Script is, a velük forgatott anyag pedig iszonyatosan elszabadult, újabb szintre emelve az egész kezdeményezést.

Horváth Renátó

Túry Gergely

Először Hamburgból jelentkeztek be, hogy szeretnének a Balcony TV zászlaja alatt dolgozni, ma pedig már a világ ötven városában fut a projekt. Fontos, hogy egyik város sem működik szeparáltan: kicsit olyan ez, mint valamiféle háló, egy közös platform. A különböző városok zenekarait a stábokhoz tartozó producerek, szervezők megpróbálják más városokba, más országokba átemelni, miközben gyakorlatilag kollegiális viszonyod alakul ki olyan emberekkel, akikkel még az életben nem találkoztál.

hvg.hu: Hogyan került képbe Budapest?

H. R.: Pár évig éltem Tel-Avivban, ahol konkrétan én kezdtem szervezni a helyi Balcony TV-t, közel másfél éven keresztül voltam oszlopos tagja az ottani stábnak. Mikor visszaköltöztem Budapestre, a múltam miatt többen megkerestek, hogy hozzuk el ide is a projektet: tudtam, hogy ehhez alapvetően nincs szükség hatalmas befeketetésre, milliós infrastruktúrára: nem kell más, csak egy haver, akinek van kamerája és pár mikrofon. Így történt, hogy Somló Danival, Stámusz Ferivel, Brautigam Bertolddal és Tóth Dorottyával belevágtunk.

Tel-Avivval szemben itthon persze adott volt a hazai pálya előnye, a főként film- és reklámzenével foglalkozó ügynökségünk, az eastaste kampányainak farvizén pedig szépen be tudtuk rántani a Balcony TV-t a vérkeringésbe.

hvg.hu: A reklámzene kapcsán óhatatlanul felmerül a kérdés, miért nincs hagyománya Magyarországon annak, hogy hazai anyagból dolgozzanak?

H. R.: A reklám készítése során a zene nagyon mostoha szerepben van, annak ellenére, hogy mindenki egyetért abban, a reklám sikere ötven százalékban az alatta hallható zenén múlik. Ehhez képest jellemzően még a nagy cégek is csak az utolsó pillanatban, húsz-harminc ezer forintért vásárolnak tömeggyártott, stock dalokat. Egy fokkal jobb forgatókönyv, ha íratnak valamit, de ez is általában csak egy-egy felkapottabb dal másolását, a szerzői jogdíjak kijátszását szolgálja.

Pedig karnyújtásnyira van rengeteg indie zenekar, akik kevesebb pénzbe kerülnek, de aktuális a hangzásuk, és jó célcsoportokat lehet elérni a zenéjükön keresztül. Az eastaste kínálatába főként Kelet-Európából keresünk zenekarokat. Ezek velünk leszerződve bekerülnek a katalógusunkba, ahonnét a különféle nemzetközi reklámcégeknek, ügynökségeknek közvetítjük ki őket.

hvg.hu: Mennyire összeegyeztethető a keleti alapanyag a nyugati értékesítéssel?

H. R.: Bár zuhannak a reklámzenei árak, az világosan látszik, hogy a nyugati ügynökségeknek is szükségük van új forrásokra, ezért tőlünk is szívesen válogatnak.

Túry Gergely

hvg.hu: Milyen hatással van a piacra, ha hirtelen sok fiatal és olcsó zenekar zúdul rá?

H. R.: A tarifát itt az ismertség határozza meg. Egy lokálisan neves előadó nyilván más árkategóriába esik, mint egy kis külföldi zenekar, hiszen egy bizonyos szinten felül egy reklám esetében már a zenekar részéről is márkakapcsolásról van szó. A legtöbb cég azonban általában meghatározott, nem túl rugalmas költségvetésből próbálja kihozni a legtöbbet, így a kis előadók már csak anyagi megfontolásból is praktikusak.

hvg.hu: Mennyiben határozza meg a Balcony TV-vel való munkájukat a művészi ambíció és mennyiben a produceri matematika?

H. R.: Természetesen valamilyen szinten megkerülhetetlen a piachoz való alkalmazkodás, amely épp úgy jelenti a felvételek minőségi keverését, mint az aktualitást: nem forgatunk tetszhalott zenekarokkal. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lennénk nyitottak, de vannak tényezők, melyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni.

hvg.hu: Hogyan generál bevételeket egy erkélykoncert?

H. R.: Az egyik legfontosabb, hogy a fellépések video- és hangfelvételének jogai az előadótól a Balcony TV-hez vándorolnak. Az Balcony TV keretein belül az évek során nemzetközi szinten több mint tízezer videót töltöttek fel a YouTube-ra, ezen kívül a különböző reklámfelületek értékesítéséből lehet pénzhez jutni. Utóbbihoz persze elengedhetetlen a komoly nézettség.

Túry Gergely

hvg.hu: Rengeteg hazai, a nemzetközi trendekbe egyre inkább beilleszthető produkcióval dolgoznak. Miben tud többet, kevesebbet vagy mást egy budapesti, mint egy német vagy holland zenekar?

H. R.: Magyarországon is kezd kialakulni a nyugatabbra már megszokott egészséges verseny, ezzel együtt pedig lassan, de elmosódnak a határok magyar és külföldi együttesek között. Ennek ellenére vagy épp ezért azonban Budapest még nem találta meg a saját hangját.

A kétezres évek legelején talán Yonderboi és a Zagar zenéjében volt jelen az utolsó, még tényleg beazonosítható Budapest-hangzás, amelynek a sikerei igazolták a közeg szereplőinek, érdemes követni ezt az irányt. Egy skandináv előadót is azért ismersz ma fel már az első hangról, mert az északiaknak most vannak olyan meghatározó zenekarai, melyek köré megszámlálhatatlanul sok együttesből álló kultúrkör nőtt. Talán a hazai Farbwechsel kiadó producereinél bukkan fel egyfajta közös gondolatiság, ez azonban nem változtat a tényeken. Magyarországon ma egyetlen zászlóshajó sincs, mindenki megy a saját feje után, és a szerencsére bazírozik.