Odáig jutottunk pár év alatt, hogy a kézműves jelző már gyanút, és nem bizalmat kelt az átlag magyar vásárlóban. A kis magyar kézműves sörforradalom a sötét pincékből és eldugott kis főzdék udvarairól átköltözött az Opera elé. Az olyan főzdék, mint a békésszentandrási, a fóti, a Legenda, a Stari már nem csak a sörgourmet körökben mondanak valamit. A boltok polcain megjelentek a magyar kisfőzdék termékei, az Élesztőbe, a Jónásba, a Léhűtőbe sikk járni, annak meg lassan már nem is lesz hírértéke, hogy a Csak a jó sörök! már megint felkerült az egyik nemzetközi, legjobb söröket összegző listára.

Csendben, de zajlik egy eszmélés

Pár éve, 2010 előtt szinte lehetetlen lett volna elmagyarázni egy átlagos magyar fogyasztónak, hogy a nagyüzemi lágereken, a gyümölcsös sörüdítőkön kívül létezik egy másfajta kultúra is, és hogy ezért az élményért nem kell Csehországba vagy Belgiumba utazni. A forradalom azonban lezajlott, és ahogy az lenni szokott, a nagy erődemonstráció után érkezett a hanyatlás, megjelentek az ilyenkor szokásos sirámok: már nem a régi, mainstream dolog lett, nem arról szól, amiről kellene szólnia, lassan már minden szedett-vedett sör kézműves lesz.

A fanyalgás a 2014-ben az Andrássy úton tartott Főzdefeszten csúcsosodott: óriási volt az érdeklődés, de az esemény ezzel el is vesztette a hangulatát. Idén aztán jött a fordulópont, és a Városligetben tartott Főzdefeszt már nem akart semmit sem bizonyítani, és erőfitogtatás helyett – jó értelemben véve – nem vette túlságosan komolyan magát.

Főzdefeszt a Városligetben

Facebook

Két dolgot azonban nem szabad elfelejteni: a kisüzemi sörfőzés punk. Punk abban az értelemben, hogy a sörfőzőtől kísérletező, polgárpukkasztó, meglepő megoldásokat, míg a fogyasztótól nyitottságot és a tömegtermékekkel szembeni kritikus hozzáállást kíván.

Másrészt soha nem fog az a veszély fenyegetni, hogy majd az öt deciről négyre kisebbedő sörösdobozokat lesöpri a boltok polcairól a Black Rose vagy a Keserű méz. A kicsik ebben a történetben nem akarnak naggyá válni, és most úgy tűnik, a két kultúra békében megférhet egymás mellett. Erre utalt Schillinger Attila, a Magyar Sörgyártók Szövetségének elnöke is korábbi interjúnkban, amikor úgy fogalmazott, hogy „ha csendben is, de zajlik egy eszmélés, hogy vannak közös ügyeink. A kulturált sörfogyasztás ilyen”.

Kattintson galériánkért!

Fülöp Máté

A történetben azonban új fejezet nyílik a Zirci Apátsági sörök piacra lépésével. A ciszterci szerzetesrend egy egészen mélyen gyökerező hagyományt hoz be (újra) Magyarországra. Esetükben ráadásul félutas, nem is kis- és nem is nagyüzemi sörgyártásról beszélhetünk. Egy apátsági sörfőzde megnyitása mindig esemény, hát még egy a sörkultúrára még nagyrészt csak rácsodálkozó országban.

Az ember verítékéből és Isten szeretetéből

Aki már járt Belgiumban valamelyik trappista (a ciszterciek eredeti szabályait követő rend) kolostorban, az pontosan tudja, hogy az egyház és a sörfőzés fúziója milyen magas színvonalat képvisel. A trappista jelzőt is csak nagyon kevés manufaktúra használhatja a világon. Zircen nyilván nem ebbe az elit klubba akartak csatlakozni, elég nehéz is lenne például egy a XVI. század közepén indult sörfőzdével versenyezni.

Egy ideje persze már lehetett tudni, hogy Zircen manufaktúrát terveznek, sőt közben Pannonhalma is bejelentkezett hasonló tervvel. A kérdés így inkább az lett, Zirc milyen ízvilággal és arculattal lép a magyar piacra.

A zirci apátságot vezető Dékány Árpád Sixtus apát szerint már tavaly felmerült a sörfőzde ötlete, látva a kézműves termékek népszerűsödését. A végső rábólintás után maga az üzem nagyon gyorsan, mindössze négy hónap alatt sörfőzésre készen állt. Tóth Gergely, a manufaktúrát működtető kft. igazgatója szerint 150 millióból készült el az apátság területén az üzem, és egy kevésbé optimista verzió szerint akár 3-5 év alatt megtérülhet a beruházás. A legfontosabb alapanyag, a víz helyből érkezik, a többi minőségi hozzávalót azonban külföldről rendelik.

Dékány Árpád Sixtus apát - Kattintson galériánkért!

Fülöp Máté

Az apátság hagyományai miatt a sörfőzde mögötti eszme is adott volt. A ciszterci rend három alapvető küldetése – oktatás, munka, önfenntartás – közül az utolsó kettő teljesült is a sörfőzde megalapításával. Az apátsági sör kommunikációjába besegítő Bart Dániel (aki egyben a Főzdefeszt szervezője is) a helyszínen elmondta, az egész európai sörkultúra a kolostorokból indult el, itt írták le az első recepteket, és fejlesztették ki az alapvető főzési technikákat. Egy alkoholos italnál többet, a munka megszentelését jelentette egy-egy közösen elfogyasztott sör. Sőt, a legenda szerint Szent Arnold úgy mentette meg Metz városának lakóit a pestisjárvány alatt, hogy a szennyezett víz helyett sörrel itatta őket. Valószínűleg ebből a korból származhat az a közmondás is, hogy a sör az ember verejtékéből és Isten szeretetéből áll össze.

Fülöp Máté

A magyar szerzetesrendek körében azonban a hagyományok miatt inkább a borkészítés dominált, de például a törökök kiűzése után a zirci ciszterci rend is sörfőzdét alapított. Egy 1735-ös, a Historia Domusban fellelhető feljegyzés szerint a főzet bemutatása a lakosságnak olyan jól sikerült, hogy „az új italtól még meg is részegedtek, és hazamenet veszekedni kezdtek, sőt teljesen részegen érkeztek haza”.

Az új zirci szentháromság

A mostani sörfőzet megkóstolása azért nem ennyire kockázatos. Az apátsági sörfőzés eszméjét finoman szabad csak kommunikálni a magyar fogyasztók felé, így hamar egyértelművé vált, hogy Zircen nem tíz százalékos alkoholtartalom körüli tripelekkel akarják meghódítani a magyar fogyasztókat.

A Zirci Apátság három söre: a Pils, a Belga és a Búza - Kattintson galériánkért!

Fülöp Máté

Kovács Krisztiánt, az apátság sörfőzőmesterét már viszonylag kiforrott elképzelésekkel keresték meg. „Az irány már adott volt, amikor elkezdtük az első próbafőzeteket. Az elsődleges koncepció az volt, hogy legyen egy világos sörünk, amit ismer a magyar fogyasztó, de mégis jóval tartalmasabb élményt nyújtson a megszokottnál. Ez lett a Pils. A belga vonal is adta magát, ha már egyszer kolostori sört adunk ki. Viszont nem akartuk egy az egyben lemásolni a belga söröket, hiszen az az ízvilág idegen ettől a vidéktől. Így a Zirci Belga egy könnyen fogyasztható, de mégis a belga söröket idéző ital lett. A harmadik ízt pedig kuriózumnak szántuk, ezért döntöttünk a hazánkban elég ritkának számító szűretlen búza mellett” – mesélt a végleges árukészletről a sörfőzőmester.

A hazai kisüzemi választékot jól ismerő Bart szerint a zirci egy tisztességesen összerakott, de nem forradalmi szortiment. „Mindhármat vígan elfogyasztják majd a kocsmákban. Nyilván az árnak is azt kell tükröznie, hogy a Zirci Apátsági valahol a kézműves és a nagyüzemi sörök között helyezkedik el. De például a Zirci Belga csak nyomaiban belga. Egy ottani fogyasztó valószínűleg sörfröccsnek hívná. De hülyeség is lett volna egy tízszázalékos, már szinte mézízű csodával indulni, hiszen ez a kínálat nem erről szól.”

Fülöp Máté

Az első kóstolás egyébként megerősítette a szakértők véleményét: a legkülönlegesebb élményt a szűretlen búza jelentette az új zirci szentháromságból, de ismerve a magyar fogyasztási szokásokat, a félbarna belgának és a pilsnek jóval nagyobb sikereket jósolunk. Sixtus apátot azonban hiába faggattuk saját kedvencéről, azaz, az ő szavaival élve „a kedvenc gyerekéről” – bár az árulkodó és biztató jel volt, amikor az interjú végeztével máris a félretett söröspoharát kereste.

Meg kell mutatni, vagyunk valakik

A Zirci Apátsági megjelenésének hatásai még nem észlelhetőek a hazai sörkínálatban, hiszen az első hivatalos bemutató augusztus 15-én a Bakonyi Betyárnapok keretében lesz, a palackok pedig ezután kerülnek majd csak ki az árusítóhelyek polcaira.

„A kézműves jelző nagyon hamar felfutott, divatossá vált, egy ilyen nagy divathullám után törvényszerű a lehalkulás. Ez azért is lehet, mert sokan a valódi kézművesség kritériumait figyelmen kívül hagyva, a húsz éve főzött termékükre is ráaggatták a kézműves jelzőt. Most viszont jön a valóság, a sörpiac differenciálódik. Kinyílt egy világ, amelyben mindenki keresheti a közönségét, ha be tud férkőzni a piacra” – vázolta fel a hazai sörpiac közeljövőjét Bart Dániel az apátság egyik árnyékos udvarán, az első zirci kóstolás után.

Bart Dániel - Kattintson galériánkért!

Fülöp Máté

„Nagyon izgatottan várom, hogy mi fog kisülni ebből az új típusú megközelítésből. Bajorországban, Csehországban polgári, vagy akár önkormányzati sörfőzdék is vannak. A zirci lesz hazánkban az első, amely átmenetet képez a két megszokott oldal (kisüzem és nagyüzem) között, de nemrég például Hatvanban az önkormányzat vágott bele a sörfőzésbe.”

Bart szerint a mostani differenciálódás és az egyre nagyobb ismertség ellenére még mindig van hova fejlődni. „Már látjuk, hogy az eddigi legbénább Főzdefeszt az Andrássy úton volt. A közönség nyolcvan százaléka átgyalogolt rajtunk, és kb. húsz százalék érkezett csak a sörök miatt. De a presztízs, az elfogadottság miatt muszáj volt ezt is meglépni. El kell fogadni, hogy már nem fű alatti szubkultúráról beszélünk. Olyanokat is megszólított ez a sörkultúra, akik nem elhivatott sörfogyasztók, egyszerűen csak valami másra vágynak. Nincs képük arról, hogy pontosan mit szeretnének inni, nem mozognak otthonosan a craft beer-világban; nekik csak az a lényeg, hogy ne Heinekent kapjanak. A semmiből jövünk, a kisüzemek hosszú évekig nem is érdekeltek senkit. A bort a Parlamentbe viszik, de nekünk még sokszor meg kell mutatni, hogy vagyunk valakik.”