Szembeszállt a NER-rel az ellenzék Egerben, leváltják a színházigazgatót

Szembeszállt a NER-rel az ellenzék Egerben, leváltják a színházigazgatót

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
Kovács Bálint
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A kormány által uralt szakmai bizottság a Fidesznek kedves színházigazgatót, Blaskó Balázst akarta újraválasztani Egerben, az ellenzéki polgármester mégis máshogy döntött, 300 milliós támogatást kockáztatva. Az ügyben szóba került a koronavírus-fertőzés eltitkolása és a karanténszegés is.

A helyi, ellenzéki többségű közgyűlés döntése alapján igazgatót vált az egri Gárdonyi Géza Színház: a hét pályázó közül a kormány által uralt szakmai bizottság kizárólag a színházat tíz éve vezető Blaskó Balázst támogatta, jelen állás szerint mégis Szőcs Arturt, a Miskolci Nemzeti Színházból és a Vígszínházból is ismert rendező-színészt nevezik majd ki új igazgatóvá. A nyáron elfogadott új, a vidéki színházakat részben a kormány számára megszerző színháztörvény értelmében

Mirkóczki Ádám polgármester ezzel kockáztatja a színház költségvetésének felét, nagyjából 300 millió forintot, amelyet az állam áll.

A remény színháza

Úgy tűnik, Eger színháza az egyik leginkább szimbolikus intézmény marad a Nemzeti Együttműködés Rendszere számára: 2010-ben Blaskó Balázs – egy helyi fideszes politikus, a színház egyik színésznőjének férje – volt az egyik első színházigazgató, akit a NER segített hatalomra. Így a szakma által addig nagyra tartott egri társulat volt az egyik első, amelynek jelentős része felmondott az igazgatóválasztást követően. Blaskó mondata is a rendszer egyik emblémájává vált: ő beszélt arról, hogy „a remény színházára” van szükség a liberális igazgatók által vezetett színházakban uralkodó szemlélettel szemben.

Blaskó Balázs a színház munkatársai által készített szájmaszkokat tekinti meg még márciusban az egri Gárdonyi Géza Színház varrodájában
©

Az elmúlt tíz évben a szakma ugyan elpártolt az egri színháztól – jelentős díjakat, fesztiválmeghívásokat nemigen tud felmutatni az azelőtt az élvonalba tartozó intézmény –, de Blaskó Balázs jelentősen növelni tudta a bérletesek számát. Az önkormányzati választások után, amit Egerben elveszített a Blaskót támogató Fidesz, az igazgató azt nyilatkozta – emlékeztet a Magyar Narancs –, hogy nem indul harmadszor a posztért.

De aztán a koronavírus leple alatt a kormány elfogadott egy új színháztörvényt, amelyre a budapesti színházak fenntartása körüli, Karácsony Gergely főpolgármester és a Fidesz közti küzdelmek mellett nem jutott annyi reflektorfény, pedig a rendszerváltás óta példátlan államosítást hozott a színházaknál: azóta törvény biztosítja, hogy az addig tisztán az önkormányzatok kezében lévő színházakban – hivatalosan az állami támogatásért cserébe – a kormány is beleszólhat az igazgató kinevezésébe.

Arról ugyanakkor homályosan fogalmaz a törvény, mi történik, ha érdekellentét lép fel a városvezetés és a kormány között: ezért lett újra döntő fontosságú az egri eset. A Blaskót továbbra is támogató Fidesz és helyi lobbisták épp a törvénnyel érveltek, mondván, ha a polgármester nem hajlandó a szakmai bizottság kiszemeltjét kinevezni, vissza kell fizetnie az Eger esetében 300 millió forint körüli állami támogatást. Mirkóczki ugyanakkor a Facebookon élőben közvetített ülésen azt mondta: ez nem igaz, a törvény szerint ugyanis ilyenkor „csak” kötelező újratárgyalni az állam és az önkormányzat által aláírt fenntartói szerződést.

Hogy ennek az újratárgyalásnak mi lesz az eredménye, a következő hetekben vagy hónapokban fog kiderülni.

Mirkóczki Ádám
©

Ha ragaszkodik hozzá, vigye az állam a színházat

A szakmai bizottságnak nevezett kuratórium ugyanakkor a magyar rendszerben valójában nem szakmai alapon áll össze. Ebben az esetben az igazgatói pályázatokat egy kilencfős bizottság bírálta el, amelybe a helyi önkormányzat két tagot delegálhatott, az Emberi Erőforrások Minisztériumának tanácsadó testülete, a Színházművészeti Bizottság (SZB) négy, maga az Emmi egy, a színház szakszervezete pedig két főt küldhetett, így a kormány a maga öt főjével egymaga uralta a döntéseket – írja a Magyar Narancs. Az SZB-t korábban Vidnyánszky Attila vezette, ma pedig Zalán János, a Pesti Magyar Színház igazgatója, akinek neve jelenleg többször forgott úgy, mint a Színház- és Filmművészeti Egyetem újonnan kinevezett oktatási rektorhelyettese. Ennek ellenére a polgármester többször arról beszélt, hogy neki Vidnyánszky Attilával kellett egyeztetnie az ügyben.

Az Egységben a Városért Egyesület támogatásával polgármesterré választott Mirkóczki Ádám október 28-i, az igazgatóválasztás napját megelőző bejelentkezésében azt mondta: a közgyűlés delegáltjai két egri pályázó (az azóta elhunyt Kelemen Csaba és Nagy András), valamint Szőcs Artur pályázatát támogatták, de – ahogy fogalmaz – a kormány delegáltjait „nem is érdekelte” a többi jelölt, ők kizárólag Blaskó pályázatát tartották támogatásra méltónak. Mirkóczki ezért felajánlotta az Emminek, hogy amennyiben ragaszkodnak a bizottság döntéséhez, átvehetik a színház 100 százalékos fenntartói jogát, de az Emmi nem volt nyitott az évi több mint negyedmilliárd forintos kiadással járó ötletre. Mirkóczki azt is állította: neki Vidnyánszky Attila is azt mondta, nem jó, ha egy város vezetése és egy színház igazgatója nem tudnak jól együttműködni.

Mirkóczki azt állította, a bizottság kormánypárti tagjai szerint a legfőbb érv az volt Blaskó mellett, hogy a pandémia idején ő az, aki gazdasági biztonságot jelent, a polgármester ugyanakkor bemutatott állítólag a színház gazdasági osztályáról származó iratokat, amelyekről azt mondta, olyan kaotikusak és szabálytalanok, hogy szerinte ilyesmiről szó sincs.

Szőcs Artur
©

„Szakmailag a legjobb pályázat Szőcs Arturé volt. Ha jót akarunk Egernek, nem kérdés, mit kell tennünk” – fogalmazott a polgármester, aki azt is állította, Blaskó „hisztériát kelt” a színházban, és úgy tudja, azzal fenyegeti a társulat tagjait és a dolgozókat, hogy ha új vezetés lesz, akkor sokakat ki fognak rúgni. Mirkóczki azt állította, ezzel magyarázható a társulat azon petíciója, amelyben közölték, ők Blaskót szeretnék továbbra is a színház élén látni: a polgármester állítása szerint őt felhívta egy egri társulattag azzal, hogy ő is és többen mások is kizárólag egzisztenciális félelemből írták alá a petíciót.

Ez mindenről szól, csak nem kultúráról, művészetről, békéről. Egernek nyugalomra, békére és magas nívójú színházra van szüksége, és mi úgy érezzük, hogy ehhez változtatásra van szükség a színház vezetésében

– mondta az ülésen Mirkóczki, aki másnap valóban eszerint döntött egy több órás, kemény hangú vita után, amelyről a Heol is beszámolt.

Nem tudtak a koronavírus-fertőzésről

Az ügy másik, súlyos részlete a koronavírussal függ össze, amelynek tragikus színezetet ad, hogy a társulat színésze, az igazgatói címért is induló Kelemen Csaba a fertőzés miatt a héten meghalt.

Mirkóczki Zita egri képviselő az október 28-i bejelentkezésen azt mondta, a törvény szerint a színháznak bejelentési kötelezettsége van a koronavírusos esetekre vonatkozóan, amire Fekete Péter kulturális államtitkár is felhívta korábban a színházigazgatók figyelmét, azonban Kelemen haláláig semmilyen értesítést nem kaptak arról, hogy az egri színházban megjelent a koronavírus; erről csak az újságból értesültek. A közgyűlés azóta megtudta, október 10-től 20-ig a színházból 9 fő számára rendeltek el karantént, majd október 17-től 27-ig további társulati tagok számára is, amiről a közgyűlés nem kapott tájékoztatást.

Mirkóczki Zita ennél súlyosabb vádakat is megfogalmazott: azok közül a színészek közül, akik számára karantént rendeltek el, ketten a karantén ideje alatt színpadra léptek egy egri gyerekelőadásban.

Az egri Gárdonyi Géza Színház épülete
©

A Magyar Narancs minderről megkérdezte Blaskó Balázst, aki csak a cikkük megjelenése után, utólag küldte el tájékoztatását az ügyről. Blaskó azt állítja: sem a fertőzött beteg, sem pedig a családja nem jelezte számára az állapotát, a színházban a kérdéses időszakban a beteg nem járt, így Blaskó nem tudta, hogy a színész kontaktjai számára karantént kellene elrendelnie, és mire ezt hosszas telefonálgatás után sikerült kiderítenie, már le is telt a tíznapos időszak. Hozzáteszi: „A határozatot, mely elrendeli az október 10-től 20-ig tartó karantént, 2020. 10. 20-án kaptuk meg.”

Kijelentette azt is, hogy ő a bejelentési kötelezettséget tekintve az Emmi Kultúráért Felelős Államtitkársága által a kulturális intézmények számára kiadott adatközlési protokoll szerint járt el, amely szerint csak akkor kell bejelentést tennie, ha a színház kénytelen bezárni vagy „korlátozni a működését”, de erről esetükben nem volt szó.

Akárhogy is: a közgyűlésen végül név szerinti szavazással döntöttek az új igazgatóról. A Blaskó Balázsra tett javaslatot 7 igen és 10 nem szavazattal elutasították, Szőcs Arturt pedig megszavazták 10 igen, 6 nem és egy tartózkodás mellett.

Hozzászólások