Még az ügy kivizsgálását végző cég is elismeri, hogy meg sem hallgatták az áldozatot, mielőtt lezárták a Budapesti Operettszínházban történt zaklatási ügyben indított vizsgálatot – tudta meg a hvg.hu. Ez volt az a vizsgálat, amelyet a színházat fenntartó Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) teljesen rendben lévőnek talált.

Az ügy még 2020 nyarán robbant ki: akkor állította az Indexnek a színház két munkatársa, hogy Kriza Zsigmond korábbi ügyvezető igazgató elviselhetetlen munkakörülményeket teremtett, bánásmódja megalázó volt, visszaélt a hatalmával. Egyiküknek megengedhetetlen megjegyzéseket tett a szexuális életére és a testére is, erről pedig tájékoztatták Kiss-B. Atilla főigazgatót, akiről akkor azt mondták: tudomásuk szerint nem vizsgálta ki az ügyet. Később egyébként további három volt munkatárs is azt állította, Kriza folyamatosan megalázta őket, állandó fenyegetettség-érzetet teremtett a színházban, és ezt hiába jelentették Kiss-B. Atillának, a főigazgató nem tett semmit, így végül nekik kellett távozniuk a színházból.

Kiss-B. az ügy után egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tett: eleinte azt állította, Krizával – aki addigra már távozott a színházból – semmilyen probléma nem volt, békében váltak el, aztán néhány nappal később mégis beismerte, az ügyvezetőre „rávetült a gyanú árnyéka”. Az ügyben a színház fenntartója, az EMMI vizsgálatot indított, amelyet a minisztérium végül úgy zárt le, hogy megállapította, minden rendben volt, noha azt még Gulyás Gergely miniszter is elismerte: a vizsgálat lezárása előtt egyáltalán nem beszéltek az áldozatokkal.

Kiss-B. Atilla

Szigetváry Zsolt / MTI

Az ügy ugyanakkor azóta sem zárult le: jelenleg az alapvető jogok biztosához tartozó Egyenlő Bánásmódért Felelős Főigazgatóság (EBFF) előtt van az egyik áldozat panasza, aki azt állítja, panaszai miatti megtorlásnak tekinthető, hogy az Operettszínházban az ügy bejelentése után kilátásba helyezték munkakörének és munkavégzési körülményeinek számára hátrányos megváltoztatását, illetve lehetséges megszűnését – mondta el a hvg.hu-nak a panaszost képviselő Biztonságos Terek Alapítvány ügyvivője, Dr. Rihay-Kovács Zita.

Rihay-Kovács beszámolt arról is: az ügy bizonyítása érdekében

a hatóságnak átadták azt a hangfelvételt, amelyet az áldozat készített a panasza bejelentésekor. Ez bizonyítja, mi hangzott el, amikor Kiss-B. Atilla értesült a zaklatás vádjáról,

és megmagyarázza, miért állította az áldozat, hogy az igazgató a bejelentésekor nem foglalkozott érdemben az ügyével.

Rihay-Kovács arról is beszámolt, hogy az EBFF első, hatórás tárgyalásán az áldozatot és tanúit nem hallgatták meg, ekkor végig csak a bepanaszolt és az ő tanúik részletezték az áldozattal szembeni vádjaikat (az áldozat jelenlétében). Rihay-Kovácsék számára csak a tárgyaláson derült ki, hogy a megvádolt egykori ügyvezető igazgató az Operettszínházban, a zaklatásvád miatt indított vizsgálat során elmondhatta az álláspontját, és az arról készült, mindössze egy oldalas és négy soros vizsgálati jelentést utána meg is kapta. A tárgyaláson elhangzott az is, Kriza és Kiss-B. közösen tájékoztatták az ügyvezető közvetlen munkatársát a vizsgálatról, és arról, hogy majd kikérdezhetik az ügyről; a munkatárs a tárgyaláson úgy fogalmazott, Kiss-B. és Kriza „több kollégát is megkerestek”.

Elfogadhatatlan, hogy a bepanaszolt afféle szervezőként járjon el a vizsgálatban

– mondja Rihay-Kovács.

Hozzáteszi: az áldozat ezzel szemben egyáltalán nem is értesült semmiféle vizsgálatról, és hogy történt ilyen, azt jóval később, egy tévés nyilatkozatból tudták meg. Ők nemhogy nem kapták meg a vizsgálati jelentést annak lezárultakor, de csak az érintettre vonatkozó adatigényléssel, másfél év után tudtak egyáltalán hozzájutni a dokumentumhoz.

A jelentés leszögezi: a panaszos meghallgatása „nem volt lehetséges”, mivel betegállományban volt. „Ez nonszensz: a panaszost értesíteni kell – ez nem történt meg –, és lehetővé kellett volna tenni, hogy akár írásban is elmondja az álláspontját. Ráadásul amikor panaszt tett, nem készült jegyzőkönyv, így Kiss-B. Atilla a vizsgálatban emlékezetből mondhatta el, szerinte mire vonatkozott a panasz, és végül az így indított eljárásban, a panaszos megkérdezése nélkül, néhány kolléga és a bepanaszolt megkérdezésével állapították meg, hogy nem történt zaklatás” – mondja Rihay-Kovács Zita.

A panaszokról és a közérdekű bejelentésről szóló, a költségvetési szervekre vonatkozó törvény leszögezi: panasz esetén értesíteni kell a panaszost, hogy milyen intézkedést tettek az ügyben, indítottak-e eljárást, hogyan intézték el a panaszt. Ezt Kiss-B. Atilla nem tette meg.

Kiss-B. Atilla az eset óta operettszínházi főigazgatói tisztje mellett a modellváltásra kényszerített Színház- és Filmművészeti Egyetem osztályvezető tanára lett, valamint beválasztották az egyetem szenátusába is.

Még több Élet + Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket: