Nagy port vert fel az orosz történelemtankönyvek ügye, amelyekben többek között az 1956-ról szóló fejezetben visszatértek a szerzők a magyar forradalom régi, szovjet értelmezéséhez, és hogy ez nem érte el Szijjártó Péter külügyminiszter ingerküszöbét.

Az e heti HVG megvizsgálta a szlovák és román történelemkönyvek magyarokról szóló részeit, és azokban is furcsa megállapításokat talált.

Északi szomszédunk tankönyvei például nem vállalják fel, hogy a felső-magyarországi terület a Magyar Királyságnak önállósággal soha nem rendelkező része volt. A tankönyvek megkülönböztetik az 1918 előtti és utáni Magyarországot, előbbit Uhorskónak, utóbbit Madarskónak hívják, ezzel is jelezve, hogy a magyar etnikumhoz csak a mai Magyarország területe köthető, a korábbi egy magyarok által dominált, de soknemzetiségű ország volt. A fővárost is már a középkor óta Bratislavaként említik, noha Pozsony mai neve egy 19. századi szóalkotás eredménye. A tankönyvekben az olyan történelmi figurákat is szlovákosan említik, mint Széchenyi: Štefan Sečeni.

A román tankönyvek szerint pedig Erdély már a dákoromán korszak óta román föld, oda a magyarok csak betelepültek.

A szomszédos országok történelemtankönyveiről bővebben az e heti HVG-ben vagy a HVG360-on olvashatnak.