Tetszett a cikk?

Kis könyvkötőműhelyt nyitott Gyomán 1854-ben Kner Sámuel, akinek fia, Izidor a szakma kitanulása után 1882-ben már nyomdát alapított. Az üzem egyre több környékbeli megrendelést kapott, az 1910-es években már több mint száz alkalmazottja volt.

A cég irányítását 1915-ban fia, Imre vette át, aki nemcsak nyomdász, de könyvművész is volt, a barokk, majd a klasszicizáló magyar tipográfia egyik megteremtőjeként tartják számon. Irányítása alatt élte a nyomda a fénykorát, a gyomai üzem a magyar könyvnyomtatás egyik legfontosabb, haladó szellemű műhelyévé vált. Az 1949-es államosítás után a Békés Megyei Nyomdaipari Vállalat gyomai telephelyeként működött, majd 1963-ban a békéscsabai Békési Nyomdához csatolták, s a vállalat 1964-ben felvette a Kner nevet. Az 1991-es privatizáció után a gyomaendrődi üzem Gyomai Kner Nyomda Kft.-ként működött tovább, 1992-ben a Láng kiadócsoport tulajdonába került, s 1994-ben alakult részvénytársasággá.

Tevan Adolf kereskedő az akkor még poros alföldi kisközségben, Békéscsabán 1903-ban nyitott szatócsüzletében egy lábbal hajtott gépen levélpapírt, meghívókat, reklámcédulákat nyomtatott. A gépen lelkesen dolgozó Andor fiát Bécsbe küldte nyomdászatot tanulni, s üzletét kezdte átalakítani papír- és nyomtatványbolttá. Visszatérte után Andor 1909-ben átvette a bolt vezetését, s 1912-ben hozzálátott olcsó könyvsorozatok és művészi kiállítású kötetek nyomtatásához és kiadásához. 1928-ban új profillal bővült a cég: a jól jövedelmező gyógyszerdobozok, szórólapok készítésébe kezdett.

A háború idején is működő üzem 1944-ben a Vörös Hadsereg Híradóját nyomta, majd az államosítás után Békési Nyomda néven működött, csomagolóanyagokat, kartonokat gyártott. A vállalatot a francia Cofinec-csoport szerezte meg 1992-ben - az ő tulajdona a kecskeméti Petőfi Nyomda is -, s ma Cofinec Hungary Rt. Kner Nyomda néven gyárt csomagolóanyagokat.

Az Állami Nyomda elődjét a bécsi kormány 1854-ben, Temesvárott alapította német és osztrák nyomdászokkal. Az értékcikknyomtatványokat, térképeket és könyveket készítő üzem 1868-ban Budára, a Kapisztrán utcába költözött. A Magyar Királyi Állami Nyomda a későbbiekben különféle hitelpapírokat, bélyegeket és nyomtatványokat is készített. Profilja a második világháború után sem változott, de például az Állami Nyomda állította elő a totószelvényeket is. Az 1993-as privatizáció után a Láng Kiadó többségi tulajdonába került az időközben Kőbányára költözött, de nevét máig megtartó részvénytársaság.

A második világháború utáni időszak legnagyobb nyomdája a Szikra Lapnyomda volt, melynek elődjét 1883-ban Rákosi Jenő hírlapíró hozta létre a Budapesti Hírlap nyomására a mai Blaha Lujza téren. A cég 1930-ban csődbe ment, s négy évvel később Stádium BH-Nyomda néven indult újra. 1945-ben a Magyar Kommunista Párt által alapított Szikra Könyv-, Lapkiadó- és Nyomdavállalat költözött az úgynevezett sajtóházba, ahol számos politikai napilap - elsősorban a Szabad Nép, majd a Népszabadság - és folyóirat készült. A 80-as években a Visegrádi utcában új üzemet építettek, az 1995-ös privatizáció után pedig - az Állami Nyomdán és a Postabankon keresztül - a Láng Kiadó többségi tulajdonába került.

További magyar márkák története itt

40 éves rejtélyt oldottak meg, titokzatos vegyületet azonosítottak az amerikai ivóvízben

40 éves rejtélyt oldottak meg, titokzatos vegyületet azonosítottak az amerikai ivóvízben

Havas eső, hózáporok, viharos, hideg szél – rövid szünet után ismét itt a tél

Havas eső, hózáporok, viharos, hideg szél – rövid szünet után ismét itt a tél

Till Tamás feltételezett gyilkosa állítja: kényszer hatására tett beismerő vallomást

Till Tamás feltételezett gyilkosa állítja: kényszer hatására tett beismerő vallomást

Fél, hogy a nyomában vannak a neten? Ilyen egyszerűen védheti meg magát

Fél, hogy a nyomában vannak a neten? Ilyen egyszerűen védheti meg magát