1. Kisbolygó A legkorábban 2019 februárjában jöhet el a világvége: egy új-mexikói obszervatóriumban július közepén fedeztek fel egy olyan, 2002 NT7 névre hallgató, körülbelül két kilométer átmérőjű égitestet, amely az előzetes pályaelemzések alapján a fenti időpontban a Földbe csapódhat. A becsapódásra a tudósok legújabb számításai szerint mégsem kerül sor, ám ha mégis megtörténik, 2060 körül, az a földrengések, szökőárak, tűzvészek mellett globális éghajlatváltozást eredményez majd.
2. Erőforrás-kipusztulás A földlakók fogyasztása bolygónk szempontjából nagy kockázati tényező. A WWF (World Wildlife Fund) 2002-es, Élő bolygó című jelentése szerint 2050-re a Föld biológiai kapacitásának 180-220 százalékát fogjuk használni, ha a népességnövekedés, a gazdasági és a technológiai fejlődés olyan ütemben folytatódik, mint napjainkban. A szervezet szerint ez azt jelenti, hogy ha a jelenlegi fogyasztási trendek maradnak, akkor 2030-ra a fejlett országokban megkezdődik az átlagéletkor, az iskolázottság és a termelés hanyatlása.
3. Olajválság A fogyasztással kapcsolatos az amerikai Princeton Egyetemen tanító Kenneth S. Deffeyes elmélete is. Ő - elődjéhez, M. King Hubbert geológushoz hasonlóan - olajtermelési válságot prognosztizál. Deffeyes szerint a világ olajtermelésének mennyisége 2004 és 2008 között éri el csúcspontját, később pedig egyre csökken, míg a 21. század végére az olajárak az égig szaladnak, recesszióba kergetve a nemzeti gazdaságokat.
4. Özönvíz Ha nem is az egész Föld, de számos város és ország válhat az óriás szökőárak martalékává. A Kanári-szigetekhez tartozó La Palma szigeten lévő Cumbre Vieja nevű vulkán következő kitörése esetén például a tűzhányó nyugati, körülbelül 500 köbkilométeres része leszakadna és az Atlanti-óceánba zuhanna. A földdarab nyomában száz méter magas, nyolcszáz kilométeres óránkénti sebességgel száguldó szökőár keletkezne. Nemrégiben állapították meg, hogy a Cumbre Vieja 1949-es kitörésekor a földdarab már mozgásnak indult, ám néhány méternyi csúszás után megállt.
5. Űrszikla Ha addig nem pusztul el a Föld és/vagy lakossága, akkor a 2880-ra prognosztizált, egy kilométer átmérőjű aszteroida becsapódása megteszi a magáét. Az eredetileg 1950-ben felfedezett, majd nyomaveszett, végül 2000-ben újra megtalált, 1950 DA nevű űrszikla óceánba csapódása esetén 25 méter magas szökőár keletkezne.
6. Szupervulkán Az amerikai Yellowstone nemzeti park alatt szakértők szerint olyan szupervulkán tevékenykedik, melynek ereje - kitöréskor és a rákövetkező utóhatásokat tekintve - százezerszer akkora, mint a már ismert és nagynak nevezett vulkánkitöréseké. A park alatt megbúvó szupervulkán becslések szerint 600 ezer évente tör ki; legutóbb 640 ezer éve történt ez meg.
7. Csillagrobbanás A Földet kívülről érő katasztrófák többsége - az univerzumban kóricáló aszteroidáktól eltekintve - csak több millió év múlva következhet be. Egy harvardi csillagász-diák figyelt fel arra, hogy egy tőlünk 150-200 fényévnyi távolságra lévő csillag nemsokára felrobban. A robbanás - melytől a biztonságos távolság 160-200 fényév - hatására megszűnne az ózonréteg, amely nélkül hamarosan minden élet kipusztulna a Földről.
8. Mindennek vége Az igen-igen messzi jövőbe vezetnek azok a világvége-forgatókönyvek, melyek az univerzum tágulásával és zsugorodásával foglalkoznak. A "Big Crunch" (Nagy Reccs) elmélet szerint ha univerzumunk ötvenmilliószor olyan idős lesz, mint most (7050 kvadrillió év múlva), megáll a növekedésben, majd először lassan, később gyorsuló ütemben zsugorodni kezd, végül újabb 7050 kvadrillió év múlva nem lesz más, mint icripiciri pont. De addig még elzúg néhány aszteroida mellettünk.
