BuBi: máshol működik, nálunk mi lesz?
A kerékpáros közlekedés jelentős növekedését várják a Budapesti Közlekedési Központ szakemberei a BuBi, vagyis a Budapesti Közbringa Rendszer bevezetésétől.
13 négyzetkilométer, 9 kerület, 74 állomás (15 Budán, 58 Pesten, egy a Margitszigeten), 1500 kerékpárhely, több mint 1000 kerékpár, 1,1 milliárd forint, amelyből 900 milliót biztosít az Európai Unió Regionális Fejlesztési Alapja. Ezek a legfontosabb számok, amelyeket érdemes tudni a fővárosban a tervek szerint 2013-ban bevezetendő nyilvános közbringarendszerről.
Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ Zrt. (BKK) vezérigazgatója szerint nem az az elsődleges cél, hogy csak a jelenleg is kerékpárral közlekedőknek tegyenek kedvére a rendszerrel, hanem az, hogy egy összetett, napi utazási lánc részévé tegyék a biciklit minél több ember számára.
Hogy is működne pontosan a BuBi?
Az eredeti ötlet a holland fehér biciklik elvén alapul, amelyek először 1960 körül bukkantak fel Amszterdam utcáin, ingyen és bizalmi alapon használhatta őket bárki. Meg is lett a következménye, a biciklik rövid idő alatt eltűntek, a közbiciklirendszer létjogosultságát mégis megalapozta a holland modell.
Az elmúlt években számos európai nagyvárosban bevezették a közlekedés eme egészséges formáját: Berlinben a Calla Bike-nak 1000 kerékpárja és 50 állomása van, Párizsban a Vélib 1450 állomáson 20 600 kerékpárt üzemeltet. A nagyobbak közé tartozik még Londonban a Boris Bikes, Koppenhágában a Citybike Coppenhagen vagy Bacelonában a Bicing, de már New Yorkban is bevezették a tömegközlekedés kétkerekű változatát. A legnagyobb közbiciklirendszer Kínában működik.
Budapesten egy-egy dokkolóállomáson a tervek szerint 10-20 kerékpár lesz rögzítve, amelyek valamilyen személyi azonosítás után elvihetők lesznek. Igyekeznek rövid utazásra motiválni a kerékpárosokat, ezt mutatja a tarifarendszer is: a rövid utak olcsók vagy akár ingyenesek lesznek, a hosszabbak drágák, a kerékpár pedig letehető az állomások bármelyikén, amelyek egymástól körülbelül 200 méteres távolságra lesznek.
A budapesti bicikliken a külföldi példától eltérően nem lesznek reklámfelületek, mivel EU-s pénzből készül a rendszer. Ami fontos: a bicajokat térfigyelő kamerák figyelik, illetve igyekeznek majd arányosan elosztani a kerékpárokat az egyes állomások között, hogy ez ne okozzon fennakadást.
Mit várnak a BuBi-tól?
Jelentős növekedést, akár duplázódást várnak a tervezők a kerékpárforgalomban. Vitézy úgy véli, a fővárosi biciklizés ma már trend, amely folytatódni fog, csak segíteni kell egy biztonságos infrastruktúra kiépítésével. Nemcsak a divathullám, de az egyre növő benzinárak is „segítségére” vannak a tervnek, továbbá a környezetkímélő megoldás is vonzó a tudatos városlakók számára. Vitézy azt is kifejtette az Európai Mobilitási Hét alkalmából rendezett szakmai fórumon, hogy fontos lenne a városi kerékpározással kapcsolatos sztereotípiákat, félelmeket és ellenérzéseket kiölni az emberekből.
Dalos Péter, a COWI Magyarország Tanácsadó és Tervező Kft. szakértője szerint a közbringarendszer elsősorban nem azoknak szól, akik nagyobb távokat akarnak két keréken megtenni, hanem azoknak, akik nem akarnak lemenni a metróba, hanem gyorsabbnak találják biciklivel megtenni az utat.
„Jól kifejezi, hogy egy város mit gondol magáról”
Vitézy Dávid szerint szintén fontos lenne szabálykövetésre ösztönözni a kerékpárosokat. Megfelelő infrastruktúra, tájékoztatás, ellenőrzés, kommunikáció nélkül elképzelhetetlen a BuBi bevezetése, és belátja, hogy a biciklis szabálytalankodókat az infrastruktúra hiánya szüli. A város feladata a kerékpárbarát környezet kialakítása.
Vitézy szerint marketingértéke is van a rendszernek, mert nagyon jól ki tudja fejezni, hogy egy város mit gondol magáról, mit gondol a közlekedéséről, illetve milyen elven szervezi. A vezérigazgató szerint sok emberben megvan "a lelki nyitottság" a városi kerékpározásra, és ha lehetőségük lesz kipróbálni, nagyobb lesz az esély arra is, hogy saját biciklire szálljanak a fővárosban.
Mivel ez egy alternatív közösségi közlekedési lehetőség, megvan az a veszélye is, hogy nemcsak az autóktól fog utasokat vonzani, hanem a tömegközlekedéstől is, de a tervezők nem versenytársaként akarják kezelni, hanem mint egy új szolgáltatási formát.
Célok és buktatók
Elérhetővé tenni a kerékpározást, növelni a kerékpározás részarányát, csökkenteni a lég- és zajszennyezettséget, illetve javítani a tömegközlekedési állomások lokális hozzáférését - ezek a legfőbb célkitűzései a BuBinak, melynek kiépítése 2012 tavaszán indul a kerékpárok legyártásával. Ha minden jól megy, 2012 végén beindulhat a próbaüzem, és 2013 nyarán átadják a rendszert.
Hogy mik lehetnek a buktatók? Felmerült, hogy esetleg nem fogják kihasználni, körülményes lesz és ezért nem lesz népszerű, de az is elképzelhető, hogy ellopják a kihelyezett kerékpárokat. A vezérigazgató azonban nem tart ezektől a lehetőségektől. Szerinte nem véletlen, hogy olyan sok ember vesz részt évente a Critical Mass-on, mert ez azt jelenti, hogy az emberek Budapesten nyitottak a városi kerékpározásra.
Orcifalvi Anna Nóra
Már biztos, hogy elindul a BuBi
Most már biztosan elindul a Budapesti Kerékpáros Közösségi Közlekedési Rendszer, a BuBi, amely már az előző önkormányzati ciklusban is formálódott. Szeptember 22-én írják alá a rendszer támogatási szerződését - számolt be a Kerékagy blog.
