HVG

Több mint félmilliós azok tábora, akik közgyógyellátási igazolványra, ingyen kapnak bizonyos medicinákat, gyógyászati segédeszközöket, és térítésmentesen járhatnak gyógyfürdőkbe. Erre feljogosító igazolványukat eddig is évente meg kellett újítaniuk - bizonyítva, hogy a törvényben felsorolt szociálisan rászorulók valamely csoportjába tartoznak -, július elsejétől azonban megváltozott az ügymenet, beleértve a kártyára kiváltható gyógyszerek körét és azok támogatását is. Az újdonságokkal az érintettek abban a sorrendben szembesülnek, ahogy korábbi igazolványuk érvényessége lejár, ami legkésőbb 2007. június 30-án bekövetkezik - hacsak nem akarnak önként és soron kívül csatlakozni az új rendszerhez.

Az eddigi szisztéma szerint a patikai forgalomban lévő több mint 5 ezer medicina közül mindössze 700 szerepelt azon a listán, amelyből az orvosok ingyen kiváltható készítményt választhattak a közgyógyellátásban részesülőknek. Ha azonban a beteg kezeléséhez más, listán kívüli orvosságot tartott szükségesnek a családorvos, azt ugyanúgy és ugyanakkora térítési díj fejében kaphatta meg a mégoly rászorult is, mint bárki más. Július elsejétől viszont már a támogatott gyógyszerek teljes köréből választhat az orvos, ám az ingyenesség az eddigiekkel ellentétben csupán egy előre meghatározott havi keret erejéig - amely legfeljebb 12 ezer forint lehet - élvezhető. A két rendszer között az átmenet folyamatos, az újba az igazolványok cseréjével lépnek át a páciensek. Közülük sokan a patikában döbbennek majd rá, hogy a sokat emlegetett keretösszeg csupán a plafon, egy átlagos beteg átlagos kártyája előzetes becslések szerint havi 3 ezer forint körüli összeget fog tartalmazni, ebből egyenlítheti ki receptre írt orvosságainak térítési díját. Mivel az egyénenként meghatározott keret a legolcsóbban kapható készítmények árából áll össze, csupán ideális esetben nem kell majd a virtuális - vagyis az egészségbiztosítónál vezetett - pénztárca tartalmát a valódi bugyellárisból kipótolni. Mert ha valamilyen okból drágább gyógyszert rendel az orvos, a keret gyorsabban kimerül.

Megváltozott a közgyógyellátásra jogosító új igazolványok beszerzése is: a procedúrát nem az önkormányzatnál, hanem a háziorvosnál kell kezdeni. Ő tölti ki azt a formanyomtatványt, amelyen fel kell tüntetnie páciense krónikus bajait, a kezelésére javasolt gyógyszerek hatóanyagát, valamint az ebből szükséges napi mennyiséget. Ezt az igazolást a beteg a lakóhelye szerint illetékes jegyzőhöz viszi el, ahol megvizsgálják, hogy a kérelmező - a jogszabályok alapján vagy az önkormányzati rendeletben meghatározott jövedelmi határ szerint - jogosult-e közgyógyellátásra, majd a papírokat a megye egészségbiztosítási pénztárához továbbítják. Az orvos adataiból a pénztár szakértői kiszámolják, hogy a kezeléshez szükséges hatóanyagot tartalmazó legolcsóbb gyógyszerekből mennyire van szükség, és ezekért menynyit kellene fizetnie a betegnek. E tételeket összeadva állapítják meg a havi keretet, amelyet javaslatként visszaküldenek a jegyzőnek. A keret nagyságáról a jegyző dönt, akinek jogában áll az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) javaslatától - legalábbis a 12 ezer forintos korlátig - felfelé vagy akár lefelé is eltérni.

Nem könnyíti meg a tisztánlátást, hogy a közgyógyellátottak egyharmada nem alanyi jogon, hanem méltányossági okokból kap ingyengyógyszert (lásd táblázatunkat), így a jogosultak köre és a segítség nagysága is önkormányzatonként változik. Normatív módon az jogosult az ellátásra, akinek az egy főre jutó jövedelme nem haladja meg a havi 25 800 forintot, a gyógyszerszámlája viszont több, mint 2580 forint. E jövedelem fölött viszont már a méltányossági kategóriába soroltatnak a betegek. Míg például a főváros X. kerületében, Kőbányán a 70 év felettiek még 103 ezer forintos jövedelemmel is kvalifikálják magukat e támogatásra, a IX. kerületben - mint arról a HVG kérdésére a családvédelmi iroda munkatársa beszámolt - a 70 évesnél fiatalabbak havi 51 500, az ennél idősebbek 64 500 forintnál nem magasabb jövedelem esetén kérhetik a közgyógyellátást. A különbség fő oka, hogy az önkormányzatok döntése a jogosultság megállapításáról anyagi következményekkel is jár, mivel a méltányossági alapon jóváhagyott összegek 30 százalékát át kell utalniuk az OEP kasszájába.

"Nem okoz fennakadást az igazolások kiadása" - állította egy fővárosi és egy vidéki családorvos is a HVG kérdésére -, mivel a rendelőjükben működő számítógépes program már tudja a tennivalókat, kis túlzással gombnyomásra készíti az OEP számára szükséges táblázatot. Az informatikától idegenkedő orvoslás hívei azonban otthon kínlódnak a táblázattöltögetéssel - mondta egy újpesti háziorvos, aki szerint az új rendszerre való átállás jelentősen növelte az igazolványhoz jutás idejét.

Az ügyintézésre a törvény összesen 45 napot hagy, ebbe kell beleférnie a háziorvos, a jegyző és az egészségbiztosító teendőinek is. A Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztárhoz (FPEP) - amely 146 ezer közgyógyellátottat tart számon - az új rendszer beüzemelésének első hónapja alatt 5500 kérelem futott be, és mintegy félszázan már meg is kapták a bankkártya méretű, vonalkóddal ellátott műanyag lapot. A legtöbb gondot a háziorvosi papírok jelentik - mondta a HVG-nek Rendek Vilma, a pénztár igazgatója -, mert bár az egészségbiztosítónál gyógyszerészek árazzák be a megjelölt tételeket, még ők sem mindig tudják kisilabizálni a kézzel írt hatóanyagneveket. Egyelőre sok az alaki hiba is; ilyenkor jön a levelezés, papírvisszaküldés, postaforduló. "Nyolc orvos, kilenc gyógyszerész és több adminisztrátor dolgozik azon, hogy a havi keretösszegre tett javaslatunk minél előbb visszakerüljön a jegyzőhöz. Mivel azonban a feladataink az elmúlt három évben nem csökkentek, létszámunk pedig mind kevesebb lett - most éppen további 10 százalékos leépítést kellett végrehajtanunk -, nem tudom, hogyan fogunk az őszre várhatóan megduplázódó mennyiségű kérelemmel időben megbirkózni" - panaszkodott az FPEP vezetője.

A jogalkotók az új közgyógyellátási szabályoktól azt várják, hogy a támogatás a korábbinál igazságosabb legyen, és a betegek ki tudják váltani a számukra szükséges szereket. De csak azokat. Ez eddig korántsem volt így; a tavaly közgyógyellátás címén felírt, 25 milliónál több recepthez társított 37 milliárd forint körüli állami támogatás slágercikkei a korlátlan mennyiségben kiváltott fájdalomcsillapítók, csonterősítők, nyugtatók, vitaminok és memóriajavítók voltak. Ezekből bőségesen jutott a rokonságnak, szomszédoknak, nemritkán még a feketepiacra is, sajátos jövedelemkiegészítésként szolgálva a kedvezményezettnek.

GÁTI JÚLIA