A jelenségre a magyarázat az lehet, hogy viharok idején gyorsan változnak a légköri nyomásviszonyok. Az olasz kutatók két bolognai kórház 294, spontán légmelles betegének adatait vizsgálták meg (2000 és 2004 között kezelték őket az intézetekben). Az esetek több mint felében (54 százalék) a légmell viharos időjárás mellett alakult ki, holott  általában viharmentes az időjárás. Az itáliai orvosok feltételezése szerint a légmellesetek halmozódásának oka valószínűleg a légköri nyomás hirtelen csökkenése lehet, mert ekkor a kitágult léghólyagok könnyebben repedhetnek meg, és a sérülésen keresztül a tüdőből a levegő a mellhártya két lemeze közé kerülhet.
 
A viharos időszakban hirtelen fellépő súlyos nehézlégzés, mellkasi fájdalom esetén tehát feltétlenül érdemes arra gondolni, hogy esetleg légmell alakult ki, és ezért haladéktalanul orvoshoz kell fordulni. Ha folyamatosan áramlik be a levegő a mellhártya két lemeze közé, s onnan nem tud kijutni, akkor úgynevezett feszülő légmell alakul ki, amely közvetlen életveszélyt jelentő állapot lehet a beteg számára. Mind a légzést, mind a szív működését jelentősen akadályozhatja a mellkasban felhalmozódó, a tüdőket, a szívet össze- és félrenyomó, a légzési folyamatban részt nem vevő levegő.
 
A mellhártya lemezei közül a levegőt csövön keresztüli tartós szívással kell eltávolítani. A légmell kezelésére állandó ügyeleti szolgálatot szerveznek a speciálisan felkészült mellkasi osztályokon. Az Országos Mentőszolgálat az adott időpontban ilyen ügyeletes osztályra szokta szállítani a betegeket.