szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Húsz évvel tovább élhetnének a 40-50 éves dohányosok, ha nem hódolnának káros szenvedélyüknek - állapítja meg a Magyar Kardiológusok Társasága és a Magyar Nemzeti Szívalapítvány a csütörtökön tartandó "Ne gyújts rá!" - elnevezésű világnap alkalmából.

A két társadalmi szervezet, a Magyar Kardiológusok Társasága és a Magyar Nemzeti Szívalapítvány széles körű társadalmi összefogást sürget, a változtatáshoz nélkülözhetetlen a jogalkotók erkölcsi és anyagi támogatása. Arra hívják fel a figyelmet: az Európai Unió is sürgeti, hogy legkésőbb 2009-re valamennyi tagállamban rendeljenek el teljes körű dohányzási tilalmat a közterületeken, ám egyelőre nem tudni, Magyarországon mikor lép életbe a jelenleginél szigorúbb szabályozás.
 
A 27 tagország közül Írország, Skócia és az Egyesült Királyság a zárt légterű nyilvános helyekre és minden munkahelyre, valamint a bárokra és éttermekre is bevezette már a dohányzási tilalmat. A svéd, olasz, máltai, észt és finn szabályozás értelmében pedig ki lehet alakítani külön szellőzőrendszerrel ellátott, speciális dohányzóhelyiségeket. Az uniós tagállamok többsége tiltja vagy korlátozza a dohányzást a főbb nyilvános helyeken, kórházakban, iskolákban és állami hivatalokban, színházakban, mozikban valamint a tömegközlekedésben.
 
A világon ma 1,3 milliárd dohányos szívja és fújja rendszeresen a füstöt, és ha a jelenlegi folyamatok változatlanok maradnak, a következő évszázad első felében évente 10 millióan halhatnak bele szenvedélyük egészségi következményeibe. A dohányzás a tüdőrák okozta halálozás 90-95 százalékáért, az összes rákhalálozás 30-35 százalékáért, az idült gyulladásos légúti betegségek 80-85 százalékáért, míg a szív- és érrendszeri betegségek 25-30 százalékáért felelős.
 
Magyarország a dohányzási szokásokat tekintve jelenleg a világranglista dobogós helyén áll; a cigarettafogyasztás duplája a világátlagnak, vagyis fejenként több mint háromezer szál évente. A fiatalok közül egyre többen válnak a cigaretta rabjává, és a felmérések azt mutatják, hogy az "igazi rászokás" azoknál alakul ki, akik 19 éves koruk előtt szoknak rá.
 
Arra figyelmeztetnek, hogy a dohányzás nem csak a szenvedélybetegeknek és közvetlen környezetüknek okoz károkat, hanem az állami költségvetésnek is. A dohányzás közvetett és közvetlen hatásai miatt a büdzsét évente 350 milliárd forint kár éri, miközben a dohányadóból a büdzsébe mindössze 256 milliárd forint folyik be.
 
A nemzetközi "Ne gyújts rá!"-mozgalom világnapja 1974-ben az Amerikai Egyesült Államokból indult útjára, azzal a céllal, hogy legyen az évben egy olyan nap, amikor a cigarettázók nem gyújtanak rá, és a társadalom figyelmét felhívják e szenvedély veszélyeire. Az Egészségügyi Világszervezet becslései szerint a világon évente mintegy hárommillió ember halála vezethető vissza e káros szenvedély ártalmaira. 

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Plázs

Pikkelysömört okozhat a dohányzás

Amerikai kutatók megállapították, hogy erős dohányosoknál nagyobb a pikkelysömör kockázata, ami csak a leszokás után 20 évvel áll vissza az átlagos szintre.

Plázs

Milyen hatása van a dohányzási tilalomnak?

Jelentősen csökkenti a szívinfarktus kockázatát a nyilvános helyeken tavaly bevezetett dohányzási tilalom - állítja a glasgow-i egyetem szív- és érrendszeri kutatóközpontjának tanulmánya.

MTI Karrier

Betiltották a munkahelyi dohányzást, kevesebb az infarktus

Írországban mintegy tíz százalékkal csökkent az infarktusok száma egy évvel azt követően, hogy a munkahelyeken az egész országban betiltották a dohányzást - hangzott el az Európai Kardiológusok Társaságának konferenciáján Bécsben.

MTI Plázs

Évek óta nem csökken a dohányzók aránya

A korábbi folyamatosan csökkenő tendencia megállt, immár három éve nem csökken a dohányzók aránya Amerikában. Elemzők szerint a magyarázat a dohányipar agresszív marketingkampánya, valamint az egészségügyi ellenkampány lanyhulása.

Vélemény

Dohányozni kockázatos – de nem az államnak

Mi indokolja, hogy a kormányok többsége még most is csak lagymatag harcot folytat a dohányzás visszaszorításáért? – veti fel Bíró Judit új könyvében, melynek címe: A cowboy, a disznó és a piros cseresznye, alcíme "A dohányzásról és a dohányról”. A szerző, az ELTE oktatója a társadalmi devianciákat kutatja, és azt vizsgálja, miként vált a dohányzás napjainkban a társadalmi normáktól eltérő, egyre inkább elítélt jelenséggé.

MTI Világ

Szlovén vendéglősök a dohányzásstop ellen

Arra készülnek a szlovén vendéglősök, hogy polgári engedetlenségi mozgalommal és tüntetésekkel tiltakozzanak a múlt hónapban életbe lépett teljes dohányzási tilalom ellen. Bevételük ugyanis "napról napra csökken" - panaszkodott a vendéglősök szövetsége a Dnevnik című lap jelentése szerint.