szerző:
Medipress

A St. Louis-ban található Washington Egyetemen új típusú immunválaszra bukkantak, ami asztmában és krónikus tüdőbetegségben aktiválódik. A kutatók ezzel a felfedezéssel drámai javulást érhetnének el a diagnózisalkotásban és a krónikus gyulladásos tüdőbetegségek terápiájában.

Sikerült feltörni a molekuláris kódnak azt a részét, ami felelős a vírusfertőzések után kialakult krónikus gyulladásos betegségekért, például az asztmáért, és a krónikus hörgőszűkülettel járó tüdőbetegségekért (COPD) – jelentették be tüdőgyógyász szakorvosok

Ezen ismeretek birtokában sokkal precízebben diagnosztizálhatjuk és követhetjük ezeket a betegségtípusokat, és sokkal célirányosabban kezelhetjük a különböző rendellenességet. Nagy lépés ez pusztán a légzésfunkció követéséhez képest.

A Nature–ben publikált cikk szerint megállapítható lesz, ha a beteg asztmáját vagy krónikus tüdőbetegségét légúti vírusfertőzés következtében kialakult krónikus immunválasz eredményezte. Ez a fajta immunválasz nyomon követhető a tüdőben vagy a véráramban megjelenő különböző típusú gyulladásos molekulák és immunsejtek segítségével, lehetővé téve a szakemberek számára a minél pontosabb diagnózis felállítását és a tüdőbetegség kezelését.

Ezekkel a vizsgálatokkal megállapítható lesz a betegség súlyossága (enyhe, mérsékelt vagy súlyos), illetve nyomon követhető lesz a terápia hatékonysága. Ezen kívül elősegítik a hatékony gyógyszerfejlesztést, hogy célirányosan kezelhessék a gyulladásos tüdőbetegségeket.

„A tanulmány eredményei lehetővé tették, hogy mostantól kezdve sokkal ésszerűbb diagnosztikus- és nyomon követéses eljárások kifejlesztésén dolgozhassunk” - mondta Michael Holtzman tüdőgyógyász szakorvos. Hozzátette: jelenleg a krónikus tüdőbetegség diagnózisa általánosságban a klinikai megítélés és standard légzésfunkciós tesztek eredménye, de kevésbé tudjuk, hogy molekuláris- vagy sejtszinten mi történik a beteg tüdejében.

Az asztma és a COPD komoly tüdőbetegségek, amelyek a légzés megrövidülésével, zihálással, köhögéssel, fáradtsággal járnak. Az USA-ban 20 millió asztmás megbetegedést diagnosztizáltak és körülbelül 12 millió COPD –t, beleértve a tüdőtágulatot és a krónikus hörgőgyulladást. A mostani kutatásának célja, hogy olyan terápiás megoldásokat találjanak ezekre a megbetegedésekre, amelyek a fennálló okokat veszik figyelembe és nem csak a tüneteket szorítják vissza, mint a jelenlegi eljárások.  

A kutatók megfigyelték, hogy egy (gyakori) vírusfertőzés után a tüdőben egy fennmaradó vírustörzs állandósulhat. Ez a vírusmaradvány hozzájárul a krónikus immunválasz létrejöttéhez, ami akár egy életen át tarthat. Ezek a sejtek aztán nyáktúltermelődést okoznak a légutakban, és túlérzékenység alakul ki az irritáló tényezőkre. A kutatók felfedték ennek az immunfolyamatnak a részleteit. Állatkísérletben emberi fertőzéshez hasonló légúti kórokozókkal fertőztek egereket, amelyek szintén hasonló megbetegedést okoztak.

Mihelyst kiheverték az egerek a fertőzést, fokozott nyáktermelődéssel járó légúti megbetegedés maradt vissza, melyre jellemző volt a belélegzett irritáló anyagok iránti fokozott reakciókészség. A krónikus megbetegedés kulcsa, molekuláris jellegzetessége egy igen hatékony természetes gyulladáskeltő anyag, az interleukin-13 (IL-13) túltermelődése. Az IL-13 forrását kutatva, találtak egy korábban ismeretlen immun-ösvényt. Ez az útvonal olyan szakasza az immunrendszernek, amely rövid ideig maradhatna csak aktivált állapotban. Vírusfertőzés során azonban folyamatosan aktivált maradhat az útvonal, tekintve, hogy az állandósult vírusfertőzés folyamatos ingert jelent.

A vizsgált körülmények között azt is megfigyelték, hogy az útvonal képes saját aktivitásának felerősítésére. A folyamatos aktivitás és visszacsatolásos felerősítés vezet a hosszú távú IL-13, valamint egyéb anyagok termelődéséhez, amelyek a tüdőszövet állandósult gyulladását és krónikus tüdőbetegséget okoznak. A vizsgálók megerősítették, hogy hasonló immunfolyamatok zajlanak súlyosabb asztmában és COPD-ben. Ez a típusú immunválasz társulhat parazitás és allergiás megbetegedésekhez, de itt mindenestre vírusos fertőzéshez és krónikus tüdőbetegséghez társult. Többnyire tipikus sorrendben jelentek meg a tüdőben - és valószínűleg a vérben is - az immunválasz molekulái, diagnosztikai markerül szolgálva ezekben a betegségekben.

A kutatók jelenleg azon dolgoznak, hogy egy immunválasz jelző biomarker profilt fejlesszenek ki az asztma és a COPD diagnózisához. Egy nemrég megjelent cikkben Holtzman munkatársaival beszámol egy új immunmechanizmusról, amely szintén légúti vírusfertőzés során aktiválódott, és gyulladásos tüdőbetegséghez vezetett. Ebben az esetben a vírus egy allergia típusú immunválaszt aktivált, és ez vezetett később a betegség kifejlődéséhez.

Az egyedi immun-útvonalak megfejtésével, Holtzman szerint célirányosan gátolhatjuk majd a káros immunválaszokat, és sokkal precízebb gyógyszerelést folytathatunk. „Úgy tűnik, több különböző útvonal vezet asztmához vagy COPD–hez. Ha egy kísérletes gyógyszer csak az egyikükre hatásos, akkor egy átfogó tanulmányban valószínűleg nem hoz megfelelő eredményt. Ha viszont olyan kísérleteket tervezünk, ahol célirányosan a megfelelő immunválaszt kezeljük a megfelelő emberekben, akkor sokkal jobban értékelhető lesz az elért gyógyhatás.”   

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
hvg.hu Plázs

COPD: kikre leselkedik az alattomos gyilkos?

A tüdő teljesítményének gyors leromlásával járó krónikus obstruktív légúti betegség (COPD) néhány év múlva a negyedik, 2020-ra pedig a harmadik leggyakoribb halálok lesz a világon. Mivel az érintettek zöme semmit nem tud a betegségről, túl későn fordul orvoshoz. A kór egyelőre gyógyíthatatlan, csupán enyhíthető. Melyek a betegség korai tünetei, illetve hogyan kezelhetők?

hvg.hu Plázs

Hogyan előzhető meg az asztma?

Egy holland kutatás szerint azoknál a gyerekeknél, akik megfelelő mennyiségű teljes kiőrlésű gabonaféléket és halakat esznek, kevésbé valószínűsíthető az asztma, vagy a nehézlégzés kialakulása, szemben azokkal, akik nem fogyasztanak ilyen ételeket. A szakemberek további kutatásokat végeznek, hogy kiderítsék az asztma és az étrendi szokások közötti kapcsolatot.

Medipress Plázs

Hogyan csökkenthetjük az asztma tüneteit?

Az amerikai Környezetegészségtani Intézet kutatói kimutatták, hogy a lakásban mérhető magas allergénszint (allergiához vezető anyag) összefügg az asztma tüneteinek erősségével. A tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy az asztmások otthonaiban érdemes csökkenteni az allergének mennyiségét, mivel ezáltal mérséklődhetnek az alapbetegség tünetei.

Hónapokig nem volt médiaengedélye, de csak most szűnik meg a szombathelyi propagandalap

Hónapokig nem volt médiaengedélye, de csak most szűnik meg a szombathelyi propagandalap

Hárman meghaltak a tűzben, miután tüntetők kifosztottak egy bevásárlóközpontot Chilében

Hárman meghaltak a tűzben, miután tüntetők kifosztottak egy bevásárlóközpontot Chilében

Újabb világháborús japán repülőgép-hordozó roncsaira bukkantak a tenger mélyén

Újabb világháborús japán repülőgép-hordozó roncsaira bukkantak a tenger mélyén

Hétfő éjjel nézzen fel az égre, a leghíresebb üstökös csillaghullását láthatja

Hétfő éjjel nézzen fel az égre, a leghíresebb üstökös csillaghullását láthatja

A Zeneakadémián tart beszédet Orbán Viktor október 23-án

A Zeneakadémián tart beszédet Orbán Viktor október 23-án

Imbolyogva sétál az új kétlábú robot, de úgy forog, mint egy balett-táncos – videó

Imbolyogva sétál az új kétlábú robot, de úgy forog, mint egy balett-táncos – videó