szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Világszerte aggasztó mértékű az elhízás mind a fejlett, mind a fejlődő országokban. Nem esztétikai problémáról vagy szó, hanem krónikus betegségről, az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) 1998-ban deklarálta betegségnek a tekintélyes túlsúlyt - hangzott el a Magyar Elhízástudományi Társaság hétfői ülésén.

A műhelyvita és az azt megelőző tájékoztató fő témája az volt, miképpen hat az étrend a fogyókúrára. Halmy László professzor, a társaság elnöke, a műhelyvita sorozat vezetője, Antal Emese, a Magyar Diétetikusok Országos Szövetségének elnöke, Pados Gyula egyetemi docens (Szent Imre Kórház) és Zajkás Gábor, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet igazgatóhelyettese, valamint Bíró György professzor különböző megközelítésekben foglalkozott a témával. 
 
Az elismert szakértők sem látják egyformán a probléma leküzdését, azaz az ideális megszabadulást a fölös kilóktól. A fogyókúra helyett újabban az életmód tartós megváltoztatását ajánlják. A cél nem elsősorban a testsúly meghatározott értékre történő csökkentése, azaz a fogyás, hanem a táplálkozás, a fizikai aktivitás és a mentális állapot módosítása - mondta Halmy László. Halmy szerint a szénhidrát-fogyasztás drasztikus csökkentése csak az egyik út és ez Magyarországon egyébként is nehezen kivitelezhető. Inkább mindenből egy keveset kell enni, mint kizárni bizonyos élelmiszerfajtákat az étrendből. 
 
Ugyanakkor akad olyan szaktekintély, aki a szénhidrátok csökkentésében látja a fő megoldást, csatlakozva ezzel az amerikai fogyókúrák egyik fő alapelvéhez. 
 
Lényeges szempont a zsír, a szénhidrát és a fehérjebevitel aránya - e tekintetben is vita van a szakemberek között. Kevés szó esik a sóról, márpedig az elhízottak étrendi kezelésében lényeges szempont a sószegény diéta, amely az esetek többségében a magas vérnyomás megelőzésében és kezelésében is jelentős szerepet játszik. 
 
Érdekes megfigyelés, hogy a kalóriabevitelt a tányérok, poharak, üvegek nagysága is meghatározza - márpedig ezek térfogata az utóbbi időben jelentősen nőtt és ezzel együtt a porcióké, az adagoké is. 
 
Az életmód, a környezet, a családi táplálkozási szokások, a genetikai kód, egyes betegségek mind jelentősen befolyásolhatják az elhízást, és az okokat megkeresve lehet megtalálni a helyes gyógymódot, amelyből nem hiányozhat a megfelelő mozgásterápia - ebben minden orvos és a műhelyvitán megjelent szakértő egyet értett. 
 
Magyarországon egyre kövérebbek az emberek, és főleg a szegényebb rétegek, mert a "sűrű", hizlaló ételek olcsóbbak. Ugyanakkor magyar egészségügyi körökben még mindig nem számít igazán betegségnek az elhízás. Ez megmutatkozik a propagandaanyagokra fordítható pénzösszegekben, vagy éppen az elhízás esetén hasznos gyógyszerek támogatásában.
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Plázs

Kik fognak elhízni?

Könnyebben szednek fel plusz kilókat a gyakran a neten lógó, keveset alvó vagy rendszeresen alkoholt ivó lányok és fiatal nők, mint társaik - állapította meg egy amerikai tanulmány.

Medipress Plázs

Hibásak a túlsúlyos emberek zsírsejtjei

Egy új kutatási anyag tanulsága szerint a túlsúlyos emberekben lévő zsírsejtek szerkezetükben jelentős eltérést mutatnak a normális testsúlyúak zsírsejtjeihez képest.

MTI Plázs

A szív körüli zsírszövet károsabb, mint a hasi elhízás

A szívburokban lévő zsírpárna védi a szívünket, de ha sok van belőle, ártalmasabb, mint az egész testre kiterjedő elhízás. A bonyolult vizsgálati technikával végzett tanulmány eredményeit a kövérséggel foglalkozó Obesity szakfolyóirat legújabb száma közli.

MTI Plázs

Minden tizedik magyar túlsúlyosnak érzi magát

A magyarok úgy érzik, a közepesnél kissé jobb egészségnek örvendenek, és többé-kevésbé tesznek is azért, hogy egészséges életmódot éljenek - derül ki a Szonda Ipsos Csoport 13 országot felölelő kutatásából. A felmérésben ezer magyart kérdeztek meg erről a témáról.