Creative Commons

Hollókő ófalu és táji környezete 1987-ben került fel a világörökségek listájára. Eddig nyolc magyar világörökségi helyszín található az UNESCO listáján; Budapest Duna-parti látképe és a Budai Várnegyed, az Andrássy út és történelmi környezete, Hollókő ófalu és táj környezete, az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai, az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete, a Hortobágyi Nemzeti Park, a Pécsi ókeresztény sírkamrák, a Fertő tó és a Tokaji történelmi borvidék. 

Nemrég Tokaj-Hegyalján több település is fontolóra vette, hogy lemondana a világörökségi címről, mert szerintük a beruházók a szigorú előírások miatt elkerülik a térséget. A Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága ezután azt közölte, hogy helyi önkormányzatok nem léphetnek ki egyoldalúan a nemzetközi egyezményből.    
   
Hollókő polgármester szerint a kormány a településtől várja el, hogy eleget tegyen a címmel járó elvárásoknak, miszerint ne csupán megőrizze egyedi értékeit, de a mai követelményeknek megfelelően bővítse is turisztikai kínálatát. Holott ez a nemzetközi gyakorlatban másképp működik - mondta, hozzátéve, hogy az alig négyszáz lakosú Hollókőre évente megközelítőleg százezer vendég látogat el.
   
Szabó Csaba közölte, bár a világörökségi falunak jóval nagyobb elvárásnak kell eleget tennie, ugyanazokkal a feltételekkel indulnak a különböző pályázatokon, mint azok a települések, amelyek nem viselik a címet.
   
Mint mondta, az évi 50-60 millió forint költségvetésű önkormányzat számára gyakran nehézséget okoz a pályázatokhoz szükséges önrész előteremtése. A helyi alsótagozatos általános iskola sem részesül megkülönböztetett bánásmódban, pedig az intézmény bezárása esetén felgyorsulna a településen tapasztalható elöregedés, s az ófalu idővel üdülőligetté válna. 
   
Mindenesetre Hollókő büszke arra, hogy az első magyar helyszínként, s a világon az első faluként került fel az UNESCO-listára - hangsúlyozta Szabó Csaba, aki szerint biztató, hogy már készül a világörökségi törvény.

MTI