„Egyre gyakrabban fordul elő, hogy nem lehet rábeszélni egy-egy beteget, maradjon otthon a bajával" - mondja Ráthonyi Emese háziorvos. Majd folytatja: "volt például nemrégiben olyan páciensem, aki tüdőgyulladással járt dolgozni, azt mondta fél, hogy elküldik a munkahelyéről, ha hiányzik. Orvosságért jött csak hozzám: még arra sem tudtam rávenni, hogy legalább 1-2 napig feküdjön." Rátonyi doktornő szerint egyre jellemzőbb az is, hogy a kisebb egészségügyi gondjait mindenki maga próbálja kezelni, s csak akkor keresik fel a rendelőt, mikor már nem segítenek a vény nélküli szerek.

Míg a munkahellyel bírók kevesebben, addig az állás nélkül maradók egyre többen mennek táppénzre. „A passzív táppénz – amelynek 45 nap a felső határa – akkor vehető igénybe, ha valaki az állása elvesztését követő három napon belül keresőképtelenné válik" – magyarázza Molnár Barbara, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár szóvivője. „A számok azt mutatják, egyre többen élnek ezzel a lehetőséggel: míg a tavalyi első negyedéves adatok 24,5 ezer passzív táppénzes esetet mutatnak, addig az idei évre szóló előzetes adatok több mint ötven százalékos emelkedésről szólnak.”

A teljes cikket elolvashatja a HVG Online új egészségportálján.