Szinte fenekestül felforgatta az orvostudományt, amikor Alexander Fleming 1928-ban felfedezte a penicillint, majd az 1940-es évektől elérhetővé váltak az antibiotikumok. A korábban legyőzhetetlennek hitt betegségekben szenvedő emberek rövid időn belül meggyógyultak. Ma azonban másfajta problémával kell szembenéznünk: az elmúlt 10-15 évben az ellenállás mértéke már kritikussá vált, veszélyezteti a fertőzéses megbetegedések kezelésének eredményességét, növeli a gyógyuláshoz szükséges időtartamot, és jelentősen megdrágítja a kezelést.

Túry Gergely

Az antibiotikumok arra valók, hogy a szervezetben megtelepedett baktériumokat elpusztítsák, és meggátolják a szaporodásukat. A szükségtelenül beszedett antibiotikumok gyorsan veszítenek gyógyító erejükből, vagyis amikor valóban szükség lenne rájuk, már nem, vagy alig használnak. Ezért nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy antibiotikummal semmiképpen ne kezdjünk öngyógyításba. Ezek a gyógyszerek olyan bakteriális fertőzésekre valók, mint például a tüszős mandulagyulladás, az arc- és homloküreg-gyulladás, vagy éppenséggel a középfülgyulladás, viszont a vírusos fertőzéseknél – mint amilyen a nátha, vagy más felső légúti megbetegedések – teljesen felesleges az antibiotikumok használata. Megfázásnál jobban járunk a lázcsillapítással, a helyi gyulladáscsökkentőkkel, a sok fekvéssel, illetve folyadékbevitellel. Csak abban az esetben jöhet szóba az antibiotikus kezelés, ha az orvos bakteriális fertőzést is megállapít. 

A gyógyszer szedésének szigorú szabályai vannak, amit érdemes pontosan betartani. Mindig az előírt mennyiséget szedjük be és akkor se hagyjuk abba a kúrát, ha úgy érezzük, már jól vagyunk. Ha ugyanis idő előtt abbahagyjuk a pirulák szedését, a betegség nem múlik el, sőt súlyosbodhat. Ez azért van, mert az antibiotikumok a szervezetben rövid idő alatt hatástalanná válnak, illetve kiürülnek.

Az antibiotikumok szedésével együtt jár, hogy nem csak a megcélzott kórokozót pusztítják el, hanem a szervezetünk számára fontos mikrobákat is. A bélflóránkban élő mintegy ötszázféle baktériumfaj – ezek az étkezések során jutnak az emésztőrendszerbe – elengedhetetlenek az emberi szervezet kiegyensúlyozott működéséhez. Az antibiotikum szedése viszont gyengíti a bélflórát, ami számos kellemetlen következménnyel járhat: a betegek 20-30 százalékánál a kezelés miatt hasmenés alakul ki, ami egyértelműen az egészséges bélflóra károsodását jelzi. Ezért is fontos a kezelés során a probiotikumok szedése, mert e jótékony hatású baktériumok nem csak a bélflórát javítják, hanem az immunrendszert is erősítik. Ugyanakkor azok a lokális antibiotikumok, amelyek célzottan, csak beteg területen hatnak, kikerülik az előbbi mellékhatást, hiszen nem terhelik feleslegesen a szervezetet.

Vannak, akik a fent említett okok miatt teljesen elzárkóznka az antibiotikumok szedésétől. Ez azért is veszélyes, mert a bakteriális fertőzéseket csak az ezek a szerek gyógyítják, hiszen, amint már felidéztük, amíg nem léteztek antibiotikumok, az emberek egyszerű bakteriális fertőzésekbe is belehaltak.

Az európai járványügyi központ (ECDC) által szervezett antibiotikum napnak idén az a célja, hogy antibiotikumok felelősségteljes kórházi alkalmazását tudatosítsa, ugyanis az antibiotikumokkal szemben rezisztens (ellenálló) szuperbaktériumok feltűnése a kórházak napi problémájává vált. A kórházba, fekvőbeteg-ellátó intézménybe kerülő betegnek ugyanis nagy esélye van antibiotikumos kezelésre, amelyeknek mintegy fele bizonyítottan felesleges, sőt helytelen.

A járványügyi központ tavaly szeptemberében publikált felmérése szerint az uniós tagállamokban évente 25 ezer beteg hal meg multirezisztens baktériumok okozta fertőzések következtében, tehát egyre több olyan bakteriális fertőzéssel találkozhatunk, amelyekre nem hatnak már az ismert antibiotikumok, s így nem is gyógyíthatók. 

Az antibiotikumok megfelelő szedésével megelőzhetjük újabb ellenálló baktériumok kialakulását, ehhez egyénileg mindenki hozzájárulhat azzal, hogy betartja a gyógyszer szedésének szabályait.