A kolera ugyan megjelenhet Magyarországon, de a betegség terjedéséhez nincsenek meg a feltételek – nyugtatta meg a kedélyeket Ócsai Lajos, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal járványügyi főosztályvezetője. A félelem nem teljesen alaptalan, a napokban Haiti olyan részein is megjelent a kolera, ahol eddig nyoma sem volt a járványnak. 

Noha a járványügyi főosztályvezetője szerint ma már nem kell tartanunk Magyarországon kolerajárványtól, nem volt ez mindig így. A hasmenéssel, hányással, kiszáradással járó, legtöbb esetben halálos kimenetelű fertőző betegség 1831-32-ben szedett először több áldozatot. Az akkori vezetés megelőző jellegű rendeletekkel, felvilágosítással igyekezett a halálozást fékezni. A járvány megállításáért például vesztegzárat rendeltek el, strázsákat állítottak őrszolgálatba, valamint falvakat zártak körül. A népi gyógymód – bármilyen furcsán is hangzik – a megelőzés hatékony módszerének tartotta a fokhagyma és a pálinkába áztatott borókabogyó fogyasztását is.

Az utolsó nagy kolerajárvány 1872 szeptemberében tört ki Magyarországon, és két éven át szedte áldozatait. Ez volt a legsúlyosabb járvány, megfékezése után hat év kellett ahhoz, hogy az ország lakossága elérje a korábbi lélekszámot. Az „epés hányásként" is ismert kór áldozatainak száma elérte az egymilliót. A kolerával szemben csak 1892-re sikerült felvenni a küzdelmet. Ekkor már elrendelték a közterületek takarítását, ajánlották a tiszta víz fogyasztását, a betegeket pedig  kórházakban helyezték el. Manapság már Európába és így Magyarországra sem jellemző a betegség behurcolása, s az egészségügyi illetékesek sem tudnak arról, hogy az utóbbi évtizedekben akár csak megbetegedést okozott volna a kórokozó. Hozzánk közel legutóbb, az 1980-as évek második felében volt járvány Romániában, a Duna-deltában.

A betegséget amúgy már Kr. e. 400-ban ismerték, a feljegyzések szerint pedig legtöbbször Indiában volt járvány. Az 1830-as évek elején, miután a járvány felütötte a fejét Oroszországban, aztán megjelent Svédországban, Franciaországban, de nem kímélte Németországot, Ausztriát és Magyarországot sem. Aztán megjelent a tengerentúlon is, New York és Philadelphia környékén elsőként. Majd India szegénynegyedeiben 1961-ben a betegségnek egy új változata is megjelent. Ahogy 1991-ben Latin-Amerika egyes területein és Peruban támadt fel újra a járvány, többszáz áldozatot követelve.

Szennyezett víz kell a kórokozónak

Haitin a természeti katasztrófa után sátortáborokba kényszerült emberek között ütötte fel fejét a betegség, ott, ahol amúgy sincs vezetékes ivóvíz és korszerű szennyvízelvezetés, de az élelmiszerellátás és -kezelés sem megfelelő. A bél- és gyomorfertőzés kialakulásához így "ideálisak" a feltételek, amely betegség legtöbbször az emberi széklettel szennyezett ivóvíz és élelmiszer útján terjed.

Magyarországon – ahol, mint már említettük kiépített és "zártláncú" az ivóvíz- és szennyvízhálózat – kevés az esélye, hogy a behurcolt betegségből járvány alakuljon ki. De azért sem kell tartani a kolera megjelenésétől itthon, mert bár a betegség komoly tünetekkel jár, lappangási ideje kevés, így az a valószínű, hogy aki egy távoli országban megbetegszik, az ott esik át a betegségen.

Itthon védőoltás is van a betegség ellen, de az oltás nem nyújt teljes biztonságot. A betegség gyógyítható, a fertőzött kórházi ápolást igényel, ahol elkülönítve kezelik és pótolják a súlyos folyadékveszteséget nagy mennyiségű infúzió formájában.

Általános tünet, de halálos lehet

A betegség lappangási ideje egy-öt nap. Émelygéssel, hányingerrel kezdődik, majd hirtelen jelentkezik a nagy mennyiségű, gyakori székletürítés. Ennek következtében a beteg gyorsan kiszárad. Ezért jellemző az ilyen betegekre a beesett arc, a vérnyomás csökkenése, a szapora pulzus. Kellő folyadék-, cukor- és sópótlás nélkül keringési elégtelenség alakul ki, a vérmennyiség csökkenése és a sók töménységének (sókoncentráció) növekedése veseelégtelenséghez, sokkhoz, kómához, végső soron a beteg halálához vezethet.

AP/Emilio Morenatti

A járvány kitörése óta Haitin 2 ezernél többen haltak meg kolerában, miközben a járvány nem mutatja a lassulás jeleit. Az Egészségügyi Világszervezet helyi szervezete szerint a következő egy évben akár 400 ezerre is nőhet a járványban megbetegedettek száma. Az adatok szerint az halálesetek leginkább azokban a közösségekben fordulnak elő, ahol a boszorkánysághoz társítják a betegséget. Az emberek azt gondolják, hogy ez egy természetfeletti betegség, és ezért nem követik az orvosi utasításokat, inkább kuruzslókhoz fordulnak, akik maguk is fertőzöttek. 

Haitin dolgozó ENSZ-szakértők szerint a számbavétel nehézségei miatt a veszteségmérleg a hivatalosan közzétettnek akár a duplája lehet. Haitin sürgős szükség van újabb, a kolerát kezelni tudó egészségügyi központokra, s ezekben további 350 orvosra, 2000 ápolóra, illetve 2200 kisegítőre. Az ENSZ 164 millió dollárt kért a járvány megfékezésére, de eddig az összeg csupán 20 százaléka gyűlt össze.