Egy, a németországihoz hasonló járvány esetén a szakemberek járványügyi vizsgálatot folytatnak, hogy kiderítsék, mi lehet a kórokozó, hogyan alakulhatott ki a járvány, ehhez pedig a kiindulási pontot a beteg tünetei jelentik, illetve, hogy azok mikor jelentkeztek először - mondta Melles Márta a hasmenéses járványról. A betegségtől függ, hogy mit vizsgálnak elsősorban: azt, hogy a beteg kivel találkozott (pl. egy repülőgépen ki ült mellette, ez cseppfertőzéses betegségeknél lehet mérvadó), vagy hogy milyenek az étkezési szokásai, mit fogyasztott. Majd ha kör már egy bizonyos ételcsoportra, például tejtermékekre szűkült, azt kezdik vizsgálni, hogy azok honnan származhatnak.

A németországi hasmenésjárvány esetében is először az étkezési szokásokra kérdeztek rá. Azért is nehéz kideríteni a fertőzés eredetét, mert a legutóbbi adatok szerint a betegség lappangási ideje kilenc nap. A súlyos klinikai tünetek egy-két hét után lépnek fel, márpedig azt nem könnyű utólag "felgöngyölíteni", hogy valaki két héttel ezelőtt mit evett. Tovább nehezíti a helyzetet, ha a beteg olyan súlyos állapotban van, hogy nem lehet kikérdezni.

Ráadásul a mostani megbetegedéseket egy ritka kólibaktérium okozza, amelyet - tulajdonságai miatt - nagyon speciálisan lehet csak vizsgálni, és erre nem minden laboratórium alkalmas. Ráadásul ahhoz, hogy pontos eredményt kapjanak, sok megerősítő vizsgálatra van szükség van - mondta a főigazgató. Emlékeztetett, május elején betegedtek meg az első emberek, a fertőzés tehát, figyelembe véve a betegség lappangási idejét, április végén kezdődhetett. A járvány kitörésekor a német hatóságok először azt tudakolták, hogy más európai országban is észleltek-e ilyen típusú kólibaktérium okozta megbetegedést. A nemzetközi hálózaton keresztül viszont bebizonyosodott, hogy minden eset Németországhoz kapcsolódik, tehát ott kell keresni a baktérium eredetét.

Az OEK főigazgatója úgy tudja, hogy Németországban továbbra is egy csíráztató üzemben folytatnak járványügyi vizsgálatokat. Több száz mintát vizsgálnak, hogy a kórokozót kimutassák, amelynek eredménye csak több nap múlva lesz meg. Magyarországon a súlyos szövődményekkel járó hasmenéses járványt okozó kólibaktériumot mostanáig összesen 44 mintában keresték, a vizsgálat eredménye minden esetben negatív lett, további 7 vizsgálat még folyamatban van - mondta az OEK főigazgatója. A megvizsgált minták olyan betegektől származtak, akik a járványra utaló tüneteket mutattak, és a páciensek az elmúlt időben Németországban jártak. Melles Márta azt is kiemelte: jelenleg Magyarországon semmiféle speciális intézkedésre nincs szükség. Az általános higiénés szabályokat viszont, mint a kézmosás, a zöldség- és gyümölcsfélék alapos megmosása mindenképpen be kell tartani.

A hasmenésjárvány németországi áldozatainak száma 25. Mintegy háromezret tesz ki a megbetegedések, valamint a fertőzésgyanús esetek száma. Közülük csaknem hétszázan vannak életveszélyben. Közben egy franciaországi beteg esetében megerősítették, hogy kólibaktérium okozta hasmenésben szenved, egy további ember pedig fertőzésgyanús, Lengyelországban pedig a második, E. coli baktérium okozta hasmenéses fertőzést erősítették meg a laboratóriumi vizsgálatok.

A német szövetségi kormány, valamint a tartományok illetékes miniszterei szerdán válságtanácskozást tartottak, amelyen részt vettek az illetékes intézetek, mindenekelőtt a Robert Koch országos járványügyi intézet vezetői, és jelen volt John Dalli, az Európai Unió egészségügyi biztosa is. A tanácskozás résztvevői elismerték, hogy a fertőzés terjedésével kapcsolatban nem sikerült semmi konkrétumot kideríteni. A spanyol uborka után a növényi csíráról is csaknem teljes mértékben bebizonyosodott, hogy nem fertőzött EHEC-bélbaktériummal, így nagy valószínűség szerint nem felelős a járvány terjedéséért. Ennek ellenére Ilse Aigner mezőgazdasági miniszter ismét arra szólította fel a lakosságot, hogy az észak-németországi uborka, a paradicsom és a saláta mellett a növényi csírák fogyasztását is mellőzze.