hvg.hu: A szabad zenész életformával hogyan fér meg a kötött bohóckodás a médiában?  

Somló Tamás: A Voice nem médiabohóckodás. Mi nem bohóckodunk, komolyan csináljuk, amit csinálunk. Eleve úgy vállaltam el, hogy elmondhassam a saját véleményemet, amit nem vagyok hajlandó beáldozni semmilyen más érdekért vagy szemléletért. Ez a műsor egy olyan szakmailag, zeneileg érvényes irányt mutat, ami idáig nem derült ki ezekben a játékokban.

hvg.hu: A Voice fordulatot hozott a tehetségkutatónak álcázott show szériákhoz képest, mint a Megasztár és az X- Faktor.

 S.T.: A tehetségkutató nem feltétlenül szinonimája a gagyinak. Egy népi, társadalmi társasjáték, amiben benne van a közönség, a szakmai zsűri, a média. Aztán hogy ebből mi derül ki, az mindenkinek a saját dolga. Az igaz, hogy a  Voice előválasztó kuratóriumban lévő zenészek jóval nagyobb elvárással dolgoznak, sokkal inkább szűrik a tehetségeket. Miután itt a hang a lényeg, olyanok is eljöttek, akik eddig bújkáltak, nem mertek előlépni az árnyékból. Félszegek, de énekelni akarnak. A hangjukat szeretnék megmutatni, nem pedig azt, hogy színpadra született alkatok.

Somló Tamás 65 éves

Túry Gergely

hvg.hu: A mesterkedéssel együtt terítékre került a magánélete. Témává vált a válása, a kislányát is sztárolják.  

S.T.: Nem örülök a dolog bulvár részének, de ez is velejár. A műsor komolyságának viszont igen. Az értékszemlélet jó helyen van, a közönség is van annyira vájt fülű, hogy állva tapsol, ha valaki borzasztóan tehetséges vagy valami elementárisan zseniális. Nika és Fehér Adrienn párbaja fantasztikus momentum volt: magasra emelte a színvonalat, de azért onnan is van még felfelé.  

hvg.hu: Sokan irigylik a nyugalmát. Ez hozott anyag?

S.T.: Vagy megvan valakiben gyárilag, vagy nincs. Én apámtól örököltem, aki hihetetlenül nyugodt, ráadásul szellemes ember volt. A nehezebb pillanatokban is megőrizte az emberségét, megpróbálta úgy oldani a feszültséget, hogy senkit ne bántson. Általában megfontolt vagyok. Soha nem ad hoc módra éltem, nem sodródtam az árral. Mindig a saját fejem, elképzeléseim, igényeim szerint alakítottam az életemet. Nem csapódtam egyik házasságból a másikba. Amikor elfáradt egy szerelem, a saját vagy a feleségem jószántából arrébb mentem.

hvg.hu: Mit őriz az artista, cirkuszi zenebohóc múltjából?

Túry Gergely

S.T.: Gyerekkorom legfontosabb pillanatait a bohócgyári technikumban töltöttem. Örömmel csináltam végig. Virág László kollégám, barátom, akivel együtt dolgoztam sajnos már nem él, és baromira hiányzik. Szilveszterkor többször mentünk úgy fellépni, hogy a koncerteken két szám között csináltunk egy artista produkciót. Nyolc évig artistáskodtam,  a Luxor nevű zsonglőr csoporttal bejártuk a világot, majd miután megszűnt, visszatértem a zenéléshez.

A két szakma folyamatai nagyon hasonló elven működnek. Utazunk egyik helyről a másikra, bemutatjuk a produkciót, éttermezünk, szállodázunk. Nem vagyunk otthon a legjobb pillanatokban a családdal, idegen környezetben töltjük azt az időt, amit a gyerekeink mellett szeretnénk tölteni. Kicsit vándorkomédiás élet a zenészé is. A közönség csápol vagy megdobál.

hvg.hu: Az LGT a magyar rockzenekarok egyike lehetett, amelyik nemzetközi karriert futhatott volna be. Fájlalja, hogy nem így történt?

S.T.: Persze. Amerikában picit megízleltük ennek a lehetőségét, de végül nem tudtunk benne kibontakozni, mert különböző körülmények hatására felbomlott a szerződésünk. Barta kilépett a társulatból,  és csak négyünk aláírásával fogadták el a három évre, három lemezre, három turnéra szóló szerződést. Többet nem is hívtak minket Amerikába.

hvg.hu: 1992-ben búcsúkoncertet adtak a Nyugati pályaudvaron, 2007-ben pedig a Szigeten. 2013-ban után újra összeállnak két koncertre az Arénában. A  búcsú sosem végleges?

S.T.: Ez maga a feltámadás! Hat éves álmunkból felébredtünk, azaz újraélesztjük magunkat. Negyven éves zenekar vagyunk, mely időnként téli álmát alussza. Nincs értelme befejezni, mert ameddig élünk, zenélünk. Különben sincs ennek a zenés szakmának történelmi kultúrája. Senki nem mondta hogyan kell abbahagyni. Szerintem a Rolling Stones is úgy fogja abbahagyni, hogy a színpadon meghal valamelyikük. Lehet, hogy mi is így fogjuk csinálni. Ez lenne a legszebb halál.

hvg.hu: 2004-ben ősz fejjel elvégezte a jogi kart. Azért, hogy jobban  képviselhesse a saját ügyeidet?

S.T.: Kíváncsiságból tettem. Ott is kiderült számomra, hogy az igazság nem mindenkinek jelenti ugyanazt. Általában a többség akarata szerinti igazság szokott dominálni. A jog a jó és a méltányos közötti művészet.

Somló Tamás lányával

Túry Gergely

hvg.hu: Zavarja, hogy a művészeket, a zenészeket érintően  nincs kellő méltányosság?

S.T.: Hogyne.  Majd ha praktizálok, teszek is érte a szerzői jogok területén. A zenészeknél például nagyon hézagos a jogrend, semminek nincs kialakult rendszere. Nálunk a szokás alapján zajlik a zenészek élete, amit rendezettebb viszonyok közé kell terelni. Két héttel a halála előtt felhívott Cserháti Zsuzsa, hogy miért nem teszünk valamit az ellen a kikötése ellen, hogy ha valaki elmegy fellépni, arra való hivatkozással, hogy nem jöttek elegen egy koncertre, akkor nem elégíti ki a szerződésben megállapított tiszteletdíjat. Olyan formulát kell készíteni, mely a művészeknek sokkal nagyobb védelmet ad a munkáltatóval szemben.

hvg.hu: Mit cipel a hatvanöt év súlyából?

S.T.: A ráncaimat meg a hófehér hajamat. A tükörben én nem annyira látom, de a gyerekeim mindig emlékeztetnek. Ennek dacára jól érzem magam, elfogadom a koromat.