Lovasi András már tizenévesen biokertészkedett, Michelle Obama újraélesztette a konyhakertet a Fehér Ház körül, és még könyvet is írt róla.

Magyar gerillakertészek egy 2007-es akcióval arra próbálták felhívni a figyelmet, hogy túl sok a betonfelület a városban, és túl kevés a zöld, ezért virágokat helyeztek el a Margit hídon és a nyíregyházi temető kerítésén. Esztergomban azért mozdultak meg a gerillakertészek, mert a 2011-es költségvetésben 0 forint lett betervezve a zöldterületek és játszóterek gondozására, Csorváson pedig a közúti kátyúkba ültettek virágot, hogy felhívják a figyelmet az utak rossz állapotára.

Természetesen vannak legális megoldások is, ezeket néztük végig.

Kiskert a tizediken

A legsanyarúbb helyzetben azok vannak, akiknek be kell érniük egy párkánnyal, vagy egy ablakkal, de nekik sem kell elkeseredniük, mert fűszernövényeket ott is lehet termeszteni. A bazsalikom, a menta, a citromfű, vagy a tárkony mind alkalmas erre, de ugyanígy megbízható a snidling, a petrezselyem, a koriander, a kakukkfű, vagy a curry is.

És bár sokan nem hinnék, az ablakban még az eper és a paradicsom is megterem. Utóbbi sok vizet igényel, túlöntözni nem is igazán lehet. A tapasztaltak szerint ezek a növények szeretik a fényt, és érdemesebb őket agyagcserépbe ültetni, mert azok jobban tartják a vizet. Ha pedig tartósságra vágyunk, ne élelmiszerüzletekben szerezzük be őket, hanem kertészetekben.

Kattintson galériánkért!

Barreau Charbonnet

Aki vagányabb és egyedibb megoldásokat kedvel, megcsinálhatja a francia dizájner páros, Nicolas Barreau és Jules Charbonnet találmányát, ami azokon is segít, akik tényleg a zöld megteremtésére esélytelennek tűnő helyen élnek, mondjuk a tizediken. Ők egy ablakkeretet alakítottak át mini kertté, aminek a lényege, hogy nappal le lehet ereszteni, mint egy hidat, éjszakára pedig be lehet húzni a növényeket a belső térbe. A szerkezet így akár biozsaluként is működhet.

Szintén dobhatunk a mikrokert hangulatán, ha a növényeket nem a megszokott edényekbe, hanem mondjuk fém teásdobozokba, muffinsütőbe, teáskannába, vagy éppen egy gumicsizmába ültetjük el.

Miért lógnak fejjel lefelé a virágok?

Sokkal jobb helyzetben vannak azok, akiknek kijutott egy kis balkon, vagy egy belső kert. Ők virágosládákba és cserepekbe is ültethetnek (akár gurulósba is, hogy könnyebb legyen őket áthelyezni), de a növények falra felfuttatása is jó megoldás – ez a vertikális kertészet legegyszerűbb módja.

Futtatni viszont nemcsak falra, hanem PVC csőre is lehet. Sőt, ha megtöltjük a csövet földdel, és lyukakat fúrunk rá, akkor függőlegesen is be lehet ültetni az oszlopot. Szintén helyhiány esetén jöhet jól, ha egy falra függeszthető cipőtárolóba palántázunk, ami általában műanyagból készül, de hasonlóan jó lehet egy home made zsebes tároló gyapjúból, az ugyanis jól lélegzik. Dekoratív megoldás az egymás alá aggatott csatornaelemekbe ültetett növényoázis is, vagy több, lépcsőzetesen egymásra helyezett virágláda.

A dizájnerek itt is bevetették magukat, Patrick Morris például szintén helytakarékossági megfontolásból találta ki a plafonról fejjel lefelé lógó cserepeket, amelyek úgy vannak megalkotva, hogy nem esik ki belőlük a föld, és egy speciális kis tartálynak köszönhetően a víz sem folyik ki belőlük. Az eredmény kicsit szürreális és meseszerű, de nagyon szerethető.

Kattintson galériánkért!

Urban Garden

Japánból ered a városi kertészkedésnek egy népszerű formája, aminek az a lényege, hogy mohával kevert földlabdákat kötnek össze és lógatnak le (szintén a mennyezetről), és ezekből kandikálnak ki különböző virágkreációk. Ehhez bonsai földre és sphangnum mohára van szükség, ami szivacsként szívja fel és tartja magában a vizet. (Itt talál egy hét lépésből álló, angol nyelvű leírást a készítéséről.)

Britta Riley szintén nem akarta elfogadni, hogy a lakásában nem termeszthet növényt, ezért találta ki az ablakfarmot. Egy nagyon egyszerű szerkezetről van szó, csupán néhány kellék beszerzése szükséges a tökéletes házi ökoszisztéma kialakításához. Nincs más teendőnk, mint félbevágni műanyag flakonokat, megtölteni granulátummal, elültetni a növényeket, fejjel lefelé egymásba helyezni őket, és átvezetni a csöveket. Ezután egy légpumpa gondoskodik a víz automatikus csöpögtetéséről, ezzel biztosítva a tökéletes körforgást. (Itt talál segítséget a megvalósításhoz.)

Bár létezik az a nézet, mely szerint a pázsit kialakításánál feleslegesebb módon nem lehetne felhasználni azt a kevés földet, ami a városban rendelkezésünkre áll, mi ezzel vitatkoznánk. És fel is ajánlunk egy kedves megoldást – akár beltérbe is. Ha van kedvünk, csinálhatunk pázsitasztalt úgy, hogy még a borospoharaknak is marad hely.

Kattintson galériánkért!

Facebook / Szimpla Fullkolor

Fel a magasba

Ha az erkéllyel nem elégszünk meg, ha az sík, és statikailag is rendben van, felmehetünk a tetőre is.

A tetőkertek története több ezer évre nyúlik vissza – ilyenek voltak az ókori Mezopotámia függőkertjei is, de Rómában is ismert volt ez a forma.

Rosta Gábor A városi tanya című könyvében azt írja, a modern korban a 60-as években jöttek újra divatba, főleg az urbanizáció okozta egyre nagyobb sivárság leküzdéséért, és számos önkormányzat támogatja ezeknek a kerteknek a kialakítását.

New Yorkban például nagyon népszerű ez a megoldás: a várostervezésért felelős osztály enyhített is a helyi szabályozásokon, hogy még inkább ösztönözze az üvegházak és farmok létesítését a tetőkön. Bazsalikom és kínai kel nő Brooklynban, paradicsom, póréhagyma és uborka Queensben. Bronx pedig nemrég az Egyesült Államok legnagyobb tetőgazdaságának megépítéséhez látott hozzá.

Kattintson galériánkért!

Pinterest

Ezek a kertek azért is jók, mert plusz hőszigetelést biztosítanak az épületeknek, télen fűtenek, nyáron hűtenek, védenek a napsugártól és a mechanikai sérülésektől is, és még a levegőt is tisztítják. A tetőkertek esetében az előnevelt gyeptől, az évelő- és haszonnövényeken át a konténerben nevelt dísznövényekig és kisebb fákig szinte minden telepíthető. A balkonhoz hasonlóan itt is jóval egyszerűbb, ha virágosládákban gondolkodunk, mert olcsóbb és bármikor átrendezhető. Mindegy, hogy néz ki az edény, csak legyen jó a vízelvezetése. Gyakorlatilag bármilyen növényt termeszthetünk ládákban, a méretnél csak arra kell odafigyelni, hogy az adott növény milyen mély gyökeret ereszt.

Nem magányos mulatság

A városi kertészkedés legszórakoztatóbb formája mégis csak a közösségi kertészkedés. Ez is ősrégi változata a növénytermesztésnek. A rómaiak kertjei tele voltak olívafákkal és narancsligetekkel, a középkori kolostorok kertjeiben pedig a szerzetesek az ehető növények mellett gyógynövényeket is termesztettek.

Nyugat Európában és az amerikai kontinensen évtizedes hagyományai vannak a közösségi kerteknek, Budapesten viszont még csak most bontogatja szárnyait ez a civil önszerveződés.

Egyre több helyen juthatunk saját parcellához. A VIII. kerületben, a Millenárison, és Kispesten is van már ilyen kert, a Közösségi Kertek honlapja szerint pedig további tizenhat telket ajánlottak fel erre a célra.

Aggályok persze vannak: "Zöldséget termeszteni a szmogos városban? Nem para" – ezt írják a Grund névre keresztelt kert szervezői, akik bemérették a Corvin sétányon megtermelt zöldségeket. Az eredmény szerint az Európai Bizottság által kijelölt határértékeket többnyire meg sem közelítette a nehézfémtartalom a növényekben.

Így készült a kert a Millenárison - kattintson galériánkért!

Stiller Ákos

Ezekben a kertekben előfordul paradicsom, saláta, bab, borsó, spenót, ruccola, cukkíni, vagy éppen vérsóska. A közös területeken pedig fűszernövények, gyógynövények és virágok vannak. Ahogy Imre Beáta, a Leonardo da Vinci utcai kert egyik részleges parcellatulajdonosa a hvg.hu-nak elmondta, sokan próbálnak inkább olyasmit ültetni, ami a boltban drága, vagy nehezen beszerezhető. A parcellákba mindenki beleviszi az egyéniségét, vagyis nem hagyományos nagyi kerteket kell elképzelni – lehet kicsit szabálytalankodni.

Bea két dolog miatt vágott bele a kertészkedésbe: egyrészt, mert bár gyerekkorában volt kertjük, sosem vett részt a művelésében, és most szerette volna megtanulni az alapokat, másrészt a közösség vonzotta. Ők ugyanis egy baráti társasággal gondozzák a kertet. Így pedig a munka is jobban megoszlik, ami nem hátrány, hiszen nyáron például naponta kell locsolni.

Parcellához jutni nem egyszerű, Bea azt mondta, eleinte úgy sorsolták a területet, most pedig már "kikopásos" alapon megy, de eddig az embereknek kevesebb mint 10 százaléka hagyta el a telket. Az éves díj 10 ezer forint, ebből fizetik ki a vizet, a területfenntartást és az eszközöket.

Amikor arról kérdeztük, mennyire biztonságos a VIII. kerületben kertészkedni, Bea azt mondta, egy lopásról tud, akkor is egy éretlen tököt vitt el valaki. Úgy tudja, ez sokkal gyakoribb a Millenárison, ahol sok a rendezvény, és így több az ittas ember is. Szerinte azért is nagyon jó a kert, mert az emberek egy másik oldalát is látják a sztereotípiákkal erősen terhelt kerületnek. Szintén pozitív, hogy a Grundon, ami korábban egy kietlen kutyafuttató volt, vendégparcellák is vannak. A 8-ason gimnazisták fognak tevékenykedni, a 17-esen pedig fogyatékossággal élők.