Szándékaik szerint bejegyeznék és levédetnék Erdély másik - általunk leginkább a drakula történetekből ismert - nevét a magyar lakta megyék.

Drakula alakját Bram Stoker 1897-ben megjelent Drakula című könyvében ismerhette meg a világ. A könyv szerkezetét tekintve levélregény; a történetet levelek és naplóbejegyzések formájában mondja el. A hírhedt Vlad alakját brutális fejedelemből vérszívó vámpírrá változtató regény egy csapásra népszerű lett, a mai napig musicalek, színdarabok, filmek tucatjait ihleti meg, nem csoda hát, ha az erdélyi megyék üzleti potenciált látnak Drakula figurájában.

Az idén készült kimutatások mind arról tanúskodnak, hogy élénkülőben, mi több fellendülőben van a Magyarország és Románia közötti idegenforgalom, ráadásul oda-vissza irányban. A magyarországi turisták természetesen leginkább Erdélybe utaznak, Székelyföldre vagy a Gyimesekbe. Ennek köszönhetően az idei évben mocorogni kezdtek a megyék is, szeretnék fejleszteni turizmussal kapcsolatos arculatukat, hiszen számukra az idegenforgalom igencsak húzó ágazatnak számít. Legelőször a Kovászna Megyei Tanács és Sepsiszentgyörgy Város Önkormányzata alapította meg a Kovászna Megyei Turizmus Fejlesztési Egyesületet, idén szeptemberben. Céljuk, hogy kezdeményezésükhöz idővel a háromszéki települések is csatlakozzanak és közösen hozzanak létre egy turisztikai adatbázist, illetve dolgozzák ki azt a programot, amely az idegenforgalom különféle típusait – mint például a gyógykezelési, kulturális vagy ökoturizmus – hivatott fejleszteni. A terv szerint a jövőben társuló önkormányzatoknak belépési díjat kell majd fizetniük, méghozzá a nyilvántartott lakosaik számának függvényében.

Tervek

Ezen is túl mutat azonban az a kezdeményezés, amely immár Uniós pénzekből kívánja finanszírozni a célul kitűzötteket. Románia 7-es számú, központi fejlesztési régióját ugyanis hat erdélyi megye – Kovászna, Hargita, Brassó, Maros, Szeben és Fehér megye – alkotja. E megyék önkormányzati vezetői és turizmussal foglalkozó szakemberei összedugták a fejüket és úgy döntöttek, egységes arculatot hoznak létre a jövőben, Transilvania márkanévvel. A vezetők mind egyet értenek abban, hogy a térség idegenforgalmi szempontból egységet alkot, így valóban akkor járnak jól, ha közösen népszerűsítik páratlan természeti és kulturális adottságaikat. Céljuk, hogy ne csak az anyaországból érkezők, hanem a Nyugat- európai turisták is felfigyeljenek Erdélyre, s nem titkolt szándékuk a nyaralók átcsábítása sem a román tengerpartról.

Aki régen járt Erdélyben talán meglepődik majd azon, hogy milyen haladó szellemű és az Uniós elvárásoknak megfelelő vendégfogadás alakult ki mára rengeteg településen. Egyre nyilvánvalóbb a falusi turizmus térhódítása is, sokan évente visszajárnak egy-egy jól bevált üdülő övezetbe. Érdekesség például, hogy a Tamási Áron szülőfalujaként ismert Farkaslakán és környékén sok helyi lakos azért vállal idénymunkát külföldön, hogy a megkeresett pénzt hazai építkezésekbe fektesse be. Ennek köszönhetően számos korszerű, vendégfogadásra alkalmas ház épül a térségben, ékes bizonyítékaként annak, hogy tulajdonosaik az idegenforgalomban látják biztosítva jövőjüket.