A radioizotópos termoelektromos generátorral működő Curiosity (hivatalos nevén: Marsi Tudományos Laboratórium) augusztus 6-án landolt a vörös bolygón. A NASA 2,5 milliárd dolláros összköltségű, csaknem két földi évre tervezett programjának célja, hogy kiderítse: létezhettek-e valamikor a Marson mikrobiális életformák kifejlődését lehetővé tévő feltételek, mindenekelőtt víz. Ez a NASA első asztrobiológiai küldetése az 1970-es években végrehajtott Viking-program óta.

Az egytonnás rover a múlt héten vett talajmintát a Rocknest (Sziklafészek) elnevezésű homokos helyszínen, amelyet SAM nevű elemző berendezése értékelt ki tömegspektrometria, gázkromatográfia és lézerspektrometria segítségével.

"A Curiosity műszerei nem mutattak ki eddig szerves vegyületeket" - fogalmaz a NASA közleménye, rámutatva azonban, hogy ezen a ponton még korai bármiféle következtetést levonni.

A marsjáró a mintaelemzésen kívül felfedezett egy őskori folyómedret, megfigyelte a porviharokat és megmérte a sugárzási szintet. Az eredményekről az Amerikai Geofizikai Szövetség jövő heti kongresszusán számolnak be az űrkutatási hivatal szakértői.

A tudósok a Curiosity segítségével remélnek többet megtudni arról, hogy mekkora sugárzási dózis éri majd a jövőbeli asztronautákat - a marsi emberes küldetések ugyanis szerepelnek a hosszú távú amerikai űrkutatási program céljai között.

Jelenleg a marsjáró megfelelő helyszínt keres, ahol kőzetfúrásokat végezhet, és ezáltal tesztelheti az utolsó, még nem alkalmazott berendezését. A jövő év elején a marsjáró folytatja a vándorlást a Gale-kráterben magasodó 5 kilométer, rétegzett szerkezetű hegy felé.