Tegye fel a kezét, aki hallott már az IFAB-ről!

Ne érezze magát egyedül, ha még nem, sokáig a világ egyik legérdektelenebb testülete volt, a 2010-es világbajnokságon, Frank Lampard esete után viszont ez megváltozott.

Azoknak, akik felületesen követik a futball eseményeit, vagy esetleg már elfelejtették volna, felidézzük, mi is történt pontosan az Anglia–Németország vb-nyolcaddöntőben. A mérkőzés 38. percében jártunk, a németek 2–1-re vezettek, amikor Lampard egy átemelős lövéssel próbálkozott 16 méterről, a labda pedig a felső lécről a gólvonal mögé pattant, nagyjából egy méterrel. Ennek dacára a mérkőzés játékvezetője, Jorge Larrionda asszisztense tétlenkedése mellett továbbot intett. A találkozót Németország nyerte 4–1-re, ez a bírói tévedés azonban kiszabadította a szellemet a palackból.

Előbb alapvonali játékvezetőkkel akarták minimalizálni a hibák lehetőségét – ez nem bizonyult a legjobb ötletnek, gondoljunk csak a 2012-es ukrán–angol Eb-meccsre, amikor Vad II. István csúnyán benézett egy Lampardéhoz hasonló esetet, ezúttal az ukránok kárára –, majd bevezették a videóbírót (VAR), ami fenekestül felforgatta a focipályák világát. Éppen a hétvégén dőlt meg a leghosszabb videós visszanézés rekordja, a VAR több mint nyolc percig elemezgette Kerkez Milos Wolverhampton ellen szerzett gólját az FA-kupában, majd végül les miatt érvénytelenítette.

Az IFAB, amelyről most már elárulhatjuk, hogy a futball szabályalkotó testülete, ugyan elég unalmasan és lassan indult be, de az utóbbi években bepótolta lemaradását újabb és újabb szabályváltoztatásokkal.

A testület a napokban is ülésezett Belfastban, és változtatott is egy-két dolgon. Ezek mellett cikkünkben olyan évek óta terítéken lévő reformötletekkel is foglalkozunk, amelyekről még mindig nem született döntés.

Nehezebb lesz időt húzni a kapusoknak

A legfajsúlyosabb változás a kapusokat éri majd, az IFAB szombati döntése értelmében ugyanis a jövőben nem hat, hanem nyolc másodpercig tarthatják maguknál a labdát. A játékvezetőnek az utolsó öt másodpercet láthatóan jeleznie kell, és ha a kapus túllépi a megengedett időtartamot, akkor az ellenfél szögletrúgásával folytatódik a mérkőzés. Az eddigi szabály ugyan sokkal szigorúbb volt (két másodperccel kevesebb ideig birtokolhatta a labdát a kapus, és a szöglet helyett közvetett szabadrúgással büntethették, ha túl sokáig bíbelődött), de általában nagyvonalúan alkalmazták a bírók. Az IFAB hipotézise szerint az enyhébb büntetés könnyebbé teszi majd a játékvezetőknek a szabály betartatását.

A cél az, hogy a kapusoknak minél kevesebb lehetőségük legyen az időhúzásra, ezzel a döntéssel pedig alkalmasint elbúcsúzhatunk az olyan jelenetektől, amikor egy csapat kapusa egy könnyű labdát lehúzva elfekszik a földön, és hosszú másodperceket éget el a játékidőből, miközben fogadja a társak elismerését.

@premierleague Jordan Pickford to the rescue 😂 #PremierLeague #Everton ♬ titanic – maddly ⚔️

A kapusokkal kapcsolatos eddigi legnagyobb szabálymódosítást 1992-ben vezették be a hazaadás eltörlésével. Azóta a mezőnyjátékosok által hazapasszolt labdát nem veheti fel a kapus, mert a labda érintésének pontjától közvetett szabadrúgás jár érte (a szabály a hazafejelt labdákra nem vonatkozik).

Az új kapusszabályt angol és olasz utánpótlásligákban, illetve a máltai élvonalban is tesztelték, és több mint 400 mérkőzésen mindössze négy szögletet ítéltek meg időhúzás miatt. A láthatóság érdekében a játékvezető az öt másodperc kezdetekor a magasba emeli a karját, majd amikor már csak egy másodperc van hátra, leengedi oldalra. Tekintettel arra, hogy a mai futballban mekkora veszélyt jelent egy-egy szöglet, a változtatás vélhetően előnyükre válik majd a mérkőzéseknek. Az új szabályt a június 14-én rajtoló klubvilágbajnokságon alkalmazzák először.

Miért volt szükség erre?

Az a tény, hogy Pierluigi Collina, a FIFA játékvezetői bizottságának elnöke és generációjának egyik legszigorúbb játékvezetője 18 éves pályafutása során egyszer sem ítélt közvetett szabadrúgást időhúzásért, rávilágít arra, hogy milyen fontos volt hozzányúlni a szabályokhoz. Ezt erősíti meg egy statisztika a Premier League-ből: az előző idényben rekordot jelentő 30 sárga lapot osztottak ki a játékvezetők időhúzás miatt a kapusoknak, idén pedig már 26-nál járnak, de 11 forduló még hátravan. A 2006/2007-es és a 2013/2014-es időszakban 10 sárga lap volt az átlag, majd a 2014/2015-ös és a 2019/2020-as időszakban 15-re nőtt, az elmúlt öt évben viszont meredek emelkedés tapasztalható.

Milyen változást hozhat a nyolc másodperces szabály? A kapusokon nagyobb lesz a nyomás, hogy gyorsan szabaduljanak a labdától, ami hibákat szülhet, az éppen védekező csapat játékosait pedig arra ösztönözheti, hogy feltolják a védelmüket, és már az ellenfél védőharmadában is próbáljanak labdát szerezni. Az eredeti dilemma azonban még mindig él: ragaszkodnak-e majd ahhoz a játékvezetők, hogy tűpontosan betartassák a nyolc másodpercet, vagy továbbra is megengedőbbek lesznek? A puding próbája az evés.

Király Gábor fekszik rá a labdára, mielőtt Thomas Bradaric (14-es) odaérhetne a Németország–Magyarország barátságos labdarúgó-mérkőzésen a németországi Kaiserslauternben 2004. június 6-án. A mérkőzést Magyarország nyerte 2–0-ra

OLIVER BERG / DPA / DPA PICTURE-ALLIANCE VIA AFP

Major ligát csinálnak a labdarúgásból?

Ugyan kevesebb szó esett róla a sajtóban, de az IFAB ülésén a VAR-vizsgálattal kapcsolatos változásokról is döntöttek. Az utóbbi években már napirenden volt, hogy az NFL mintájára a játékvezetők ismertessék a döntésüket a stadionban ülő nézőkkel a VAR-ozás után, amennyiben megváltoztatják az eredetileg hozott ítéletüket. Az intézkedést néhány versenysorozatban már sikerrel tesztelték, ez pedig elég volt az IFAB-nek ahhoz, hogy azokban a ligákban is elérhetővé tegye, ahol adottak ehhez az infrastrukturális körülmények. Ezek a rövid magyarázatok ugyan néhány másodperccel meghosszabbítják a videózással töltött időt, de legalább egyértelmű lesz a nézők számára (remélhetőleg), hogy milyen gondolatmenet végén születnek a döntések. És persze nagyon vicces pillanatokat is eredményezhetnek:

@nfl “I’m talking to America here.” 😂 ☠️ #nfl #seattleseahawks #referee #detroitlions ♬ original sound – NFL

Ezzel kapcsolatban felmerültek további javaslatok is a közelmúltban. Az egyik ilyen – szintén amerikai mintára – a challenge-rendszer bevezetése lenne, amely értelmében az edzők korlátozott számú VAR-felülvizsgálatot kérhetnének, hogy áttekintsék a vitás szituációkat. Ehhez szorosan kapcsolódik egy másik ötlet, amely szerint a különösen összetett esetek értékelésének idejére vagy súlyos sérülések esetén „bírói időkéréssel” a játékvezetők megállíthatnák az órát időspórolás céljából, illetve hogy ne a megérzéseikre kelljen hagyatkozniuk a hosszabbítás megállapításakor. Felmerült továbbá, hogy a 75. perctől kezdve ne futó órával, hanem tiszta játékidőt mérve menjenek a találkozók, ezzel is megakadályozva az időhúzást, az utolsó pillanatos pontrúgásokkal pedig még inkább NHL-jellegűvé téve a futballt.

A stadionba kilátogató szurkolók vélhetően nem bánnák, ha tovább tartana egy-egy mérkőzés, még talán akkor sem, ha a videózás miatt húzódna el a játékidő, hiszen az ilyen esetek csak fokozzák az izgalmakat. Az is biztos, hogy a stadionokban lévő büfék is profitálnának a videózással, ugyanis minél többet áll az óra, annál többször mennek ki a szurkolók sörét és perecért. Ugyanakkor nem biztos, hogy ez a jó irány, már csak azért sem, mert a statisztikák szerint az emberek jelentős része végig sem nézi a meccseket, maximum az összefoglalókra vagy a toplistákra (legszebb gól, legnagyobb védések stb.) szán időt. Ha pedig még hosszabbra nyúlik egy-egy mérkőzés, könnyen lehet, hogy további tévőnézőket veszít a sportág.

Az IFAB viszont megerősítette azt a leginkább a major ligákból ismerős gyakorlatot, hogy a játékvezetőkkel kizárólag a csapatkapitányok egyeztethetnek majd. A testület úgy ítélte meg, hogy ez a rendszer már eleget bizonyított más sportágakban ahhoz, hogy megpróbálják átültetni a labdarúgásba. Ezzel talán elkerülhetők lesznek azok az esetek, amikor négyen-öten rontanak rá a játékvezetőre, hogy reklamáljanak egy vitás szituáció miatt.

A Wenger-szabály lehet a megoldás?

Az IFAB közleményéből az is kiderül továbbá, hogy egy új lesszabály kidolgozásáról is egyeztetés folyik azzal a céllal, hogy a sportág vonzerejének fenntartása mellett elősegítse a támadó futballt. Évekkel korábban még Arséne Wenger, az Arsenal legendás menedzsere állt elő egy ötlettel.

A jelenlegi szabály szerint egy játékos akkor van lesen, ha az ellenfél térfelén tartózkodik, és a testének bármelyik, gólszerzésre alkalmas része – a kezét és a karját leszámítva minden – közelebb van a kapuhoz, akárcsak egy milliméterrel is, mint a labda és az ellenfél utolsó védője (a kapus nem számít). Ha valaki így kap labdát, akkor a partjelző meglobogtatja a zászlaját, a bíró pedig befújja a lest. Wenger elképzelése alapján azonban egy játékos csak akkor lenne lesen, ha a passz pillanatában az egész testével az utolsó védő előtt tartózkodik.

Arsene Wenger’s rule will be tested in some competitions starting next season. An attacking player will only be offside if any part of his body [with which he could score a goal] does not match the part of his opponent’s body. pic.twitter.com/a11tukEusV

— Goals ⚽ (@Goals360hub) March 2, 2025

Wenger szerint az ötlete megoldaná a felesleges méricskéléseket, amely esetek száma a VAR megjelenésével tovább sokasodott, emellett megtámogatná a támadófutballt. Nos, a valóságban az előbbi problémára biztosan nem jelentene megoldást, maximum ezután nem azt vizsgálnák, hogy a támadó egy milliméterrel megelőzi-e a védőjét, hanem, hogy nem lóg-e túl rajta túlságosan is. Az UEFA részéről Luís Figo nem lelkesedett az újításért, így hiába „ment át” a teszteken Svédországban, Olaszországban és Hollandiában is, könnyen lehet, hogy további próbáknak kell alávetni. Egy biztos, a végső döntést az IFAB hozza meg.

Kommentben várjuk a véleményüket, mit gondolnak a többi, egyeztetésre váró ötletről.