Története legsikeresebb évein van túl a Magyar Taekwondo Szövetség. Hogy csak a legnagyobb sikereket említsük, Márton Viviana tavaly olimpiai bajnok, ikertestvére, Luana egy évvel korábban világbajnok lett, Salim Omar Gergely 2022-ben szerzett vb-címet, nyert továbbá három Európa-bajnokságot és két olimpiára is kijutott, Józsa Levente megnyerte a férfiak Grand Prix-sorozatát és szintén ott lehetett Párizsban.

A sikerek ellenére akadnak, akik kritizálják a négy éve a szervezetet irányító Márton Zsolt Krisztiánt, aki egyben az MTK szakosztályának vezetője. Breznai Ágnes, aki ugyanezt a posztot tölti be az UTE-nál, el is indult ellene az elnöki címért a hétvégi tisztújító közgyűlésen, amelyet kiabálással, személyeskedéssel teli epizódok tarkítottak.

Breznai szerint nagy szükség van a magyar taekwondo megreformálására, mert nem fejlődik úgy, ahogy fejlődhetne. Szerinte egyebek mellett bővíteni kell a sportág bázisát, kialakítani versenyeztetési és versenyrendezési koncepciókat, objektív alapokon nyugvó kiválasztási elveket kell lefektetni és törvényes keretek közé kell terelni a szövetség működését.

A közgyűlésen az előző vezetést nagy többséggel újraválasztották, Breznai nem kapott elég szavazatot ahhoz, hogy a neve felkerüljön a szavazólapra. A közgyűlés után Márton Zsolt Krisztiánt arra kértük, válaszoljon az ellenfele által megfogalmazott kritikákra.

Finoman szólva is zajos volt a tisztújítás

Nagyon heves volt a küldöttgyűlés. Én bíztam ugyan a józan megfontolásból hozott döntésekben és a józan ítélőképességben, és ez a szavazatok arányában meg is valósult: olyan elsöprő többséggel választották meg az elnökséget, az ellenőrző testületet, illetve jómagamat, ami magáért beszél, és jól mutatja, hogy milyen az elfogadottságunk és milyen az elmúlt négy éves szakmai munkánk megítélése. Sokat dolgoztunk ezért, és klubtól függetlenül nagyon büszkék vagyunk a versenyzőink által elért eredményekre. Az pedig személyfüggő, hogy a testületi munka során valakinek milyen a magatartása, kultúrája és a társas viselkedés alapvető normáiról milyen neveltetéssel rendelkezik. A stílus maga az ember. Próbáltunk nagyon türelmesek és konstruktívak lenni – ez abból is látszik, hogy a küldöttek később újra nyílttá tették az ülést, vagy az szmsz-ben (szervezeti és működési szabályzat) meghatározott két kérdésfeltevés helyett százkét kérdést engedett a levezető elnök feltenni, akkor is, ha annak kevésbé a konstruktivitás és problémamegoldás volt a célja. Azt gondolom, hogy lehet párbeszédet folytatni, akár még egy küldöttgyűlésen is, felül lehet vizsgálni a döntésünket, ezt hívják demokráciának.

A sajtót miért kellett kizárni? És amikor megszavazták, hogy az ülés legyen mégis nyílt, a döntés miért nem vonatkozott az újságírókra? 

Nem tudom, nem én javasoltam ezt, attól kellene megkérdezni, aki megtette. De azt megjegyezném, hogy az utóbbi időben lejárató cikkek tömkelege jelent meg a szövetség vezetéséről, szakembereiről. A küldöttgyűlésen nagyon sok tisztességes, becsületes ember félt attól, hogy megjelenik valamilyen formában a sajtóban. Vállalják a döntésüket, csak nem szeretnék ezt arccal és névvel viszontlátni a médiában, hiszen ott a lejáratás megjelenik, de válaszlehetőség nincsen, vagy ha később van is, a korábbi befeketítés már kellőképpen megkárosította pár ember reputációját, családját, életét.

Mivel nem lehettem benn az teremben, a távozóktól tudtam meg, hogy bizonyos napirendi pontokról végül nem szavaztak. Mi ennek az oka?

Egy, az alapszabály módosításával kapcsolatos döntés meghozatalára nem került sor. Ebben az esetben volt egy javaslat az egyik tagszervezet részéről, amelyből láttuk, hogy ennek az elfogadása most nehézkes lesz. Próbálunk egy olyan alapszabályt tervezni, elfogadtatni, ami mindenkinek megfelel. Na, olyan nem lesz, hogy mindenkinek megfelel, de nem is kell rohannunk a változtatással. 

Ugyancsak a kiszállingózók tájékoztattak arról, hogy a döntés azért nem született meg, mert a tagság egy része azt gyanította, hogy az eseményről korábban távozók több szavazólapja valahogyan a szövetség főtitkárához került. Ez történt?

Falhoz állították a főtitkárt, hogy hány szavazólap van a kezében. Meg tudom nyugtatni: ott ült mellettem, tudom, hogy pont ugyanannyi, mint a közgyűlés kezdetén. Nagyon figyelünk arra, hogy minden a megfelelő jogi keretek között működjön. Ezek az egyének korábban is látták a szavazatszámlálás során, hogy hány lap van a főtitkár úrnál, úgyhogy ennek a nemtelen vádnak más volt a célja.

Márton Zsolt Krisztián

Facebook / Magyar Taekwondo Szövetség

Úgy tudom, hogy a jelölő- és mandátumvizsgáló bizottság elnöke mégsem engedélyezte, hogy a gyanújukat megfogalmazók megbizonyosodhassanak erről.  

Az ügyvéd úr nagyon precíz nyilvántartást készített, amiért vállalja a felelősséget. Lehetővé tette azt is, hogy ez megvalósuljon, de azon a ponton nem ez történt, hanem inkább egy infantilis, destruktív, obstruktív magatartáskultúrát tapasztalhattunk. Ez a csoport folyamatosan vádakkal illetett bennünket, és nem úgy láttam, hogy konstruktívan álltak volna a küldöttgyűléshez.

A közgyűlés előtti napon a 24.hu-n jelent meg cikk a szövetségről és a működésével kapcsolatos kritikákról. Eszerint a jelenlegi vezetés azzal próbálta bebiztosítani a győzelmét a tisztújításon, hogy a négy elnökségi tag, hogy plusz szavazatokhoz jusson, az elmúlt hónapokban létrehozott egy-egy egyesületet. Mi volt ezekkel a szándék?

Ezt az elnökségi tagoktól kell megkérdezni. Magyarországon szervezetet bárki jogszerűen alapíthat. Az alapszabályuk ezeknek elérhető, az egyesületek az abban foglalt célok elérése érdekében jöttek létre. Az, hogy ezeket ki és mikor alapította, magánügy, amennyiben a törvényes keretek között végezte. Érdekes, hogy ezt négy éve nem kérdezték meg, amikor szintén ennek a vádaskodó csoportnak öt egyesülete érkezett meg a szövetségbe, amelyek azóta sem működnek. 

Azt is írta a lap, hogy ezeket az egyesületeket aztán egy nyolcszemközt megtartott elnökségi ülésen a tagok közé emelték. Korábban is taggá válhattak egy-két hónapja alapított sportszervezetek a taglétszámuktól függetlenül? 

Ez mindig így volt, az alapítás időpontjára és a taglétszámra vonatkozó döntési kritérium nem szerepel a szervezeti szabályzatunkban. 

Ugyanebben a cikkben az is olvasható, hogy a szövetséghez az elmúlt időszak sikerei nyomán immár összességében több milliárdos állami támogatás jut. 

Nem tudjuk, mik ezek az összegek. 2021-ben nagyságrendileg 35 millió forint állami támogatást kaptunk. Salim Omar Gergely Tokióra szóló olimpiai kvótája és ötödik helyezése után visszavettek kétmilliót. A tavalyi évben az összeg mindent egybevéve körülbelül 200 millió volt, az ez évi prognózisunk az, hogy 390 milliót kapunk, de még nem érkezett meg a számlánkra. Én nem látom a több milliárd forintot, de ha az újságíróból a próféta szól, hihetetlenül boldog leszek. 

Elnöki kihívója, Breznai Ágnes a Telexnek adott interjúban úgy fogalmazott: „Az eredmények nagyszerűek és tökéletesen elfedik, hogy a magyarországi taekwondóban az ég egy adta világon bármilyen fejlődés is lenne”. Nem érez ebben némi igazságot? Hiszen a legnagyobb sikereket valóban három olyan sportoló – Márton Viviana és Luana, valamint Salim Omar Gergely – érte el, akik nem Magyarországon, nem magyar edzőkkel készülnek. 

Ezek szubjektív állítások, ez az ő véleménye. A mi, a sportállamtitkárság és a Magyar Olimpiai Bizottság véleménye szerint fejlődik a taekwondo, mégpedig kiemelkedő módon, és ezt a sportági támogatásban is kifejezésre juttatták. Rengeteg eredményünk van, fel sem tudom sorolni. A Márton lányok és Salimék pedig nem külföldi, hanem magyar versenyzők. Akárcsak az Angliában játszó Szoboszlai Dominik vagy az Egyesült Államokban edző Kós Hubert, ők is magyar válogatottak. A fenti megfogalmazás szűklátókörű megközelítésről tanúskodik a XXI. században, a globális világban, és csak arra jó, hogy támadják vele a szövetség vezetését és lejárassák a magyar taekwondót. Emellett, aki egy ilyen megközelítésből kihagyja – csak hogy pár példát említsünk a több közül – az itthon készülő Józsa Levente, Patakfalvy Luca, Bailey Kelen, D. Kiss Zoltán, Sopuch Péter  eredményeit, az vagy szakmailag teljességgel felkészületlen, vagy a félrevezetés és manipuláció a célja.

Breznai Ágnes szerint elfogadhatatlan továbbá, hogy nincs szövetségi kapitány, nincsenek lefektetve a válogatási elvek…

Ez megint csacsiság, és teljesen szubjektív megközelítést takar. Nem kötelező szövetségi kapitányt választani, a legfelsőbb sportszakmai vezetőt hívhatjuk sportigazgatónak, szakágvezetőnek, a lényeg az, hogy a feladatai el legyenek végezve. Ez nálunk teljesül, máskülönben nem értük volna el ezeket az eredményeket. Csak nem egy ember látja el ezt a munkát, hanem több. Feladatorientáltak vagyunk, nem címorientáltak. 

Mi az oka ennek?

A pénz. Amíg a szövetségnek 32 millió forint volt a költségvetése, és egy szövetségi kapitánynak éves szinten adóval együtt 18 millió forintot kellene fizetni, felelőtlenek lettünk volna, ha alkalmaztunk volna ilyen szakembert. 

Tavaly novemberben egy olyan versenyről számolt be a sajtó, amelyen kiskorú, kezdő vagy az olimpiai taekwondót alig egy éve űző gyerekeket más küzdősportokban már világ- és Európa-bajnokokkal eresztették össze, és többen megsérültek. Nem érzik emiatt felelősnek magukat?

Annak a cikknek korábban egy nagyon részletes, szakmai kivizsgáláson alapuló cáfolatát tettük közzé. Persze lehet, hogy az nem egy olyan kattintásvadász című szöveg, ami a fenti cikk közzétevőit utólag foglalkoztatta. A Facebook-oldalunkon azonban bárki megtalálja az esetre közölt reakciónkat. Azt tudni kell, hogy ez egy full contact, KO-szabályrendszerű sportág, ne lepődjön meg senki, ha sérülés szabálytalanság történik. A szabálytalanságért annak elkövetője vállalja a felelősséget. Furcsa lenne, ha a Magyar Labdarúgó-szövetséget vonnák felelősségre azért, mert valaki a pályán elgáncsolta a másikat, és az megsérül. Egyébként pedig honnan tudjuk, hogy a másik sportágban ki milyen tudással rendelkezik? Ott előfordul, hogy fél év után a sportolók már világbajnokságon vesznek részt. Tehát az, hogy valaki abban a sportágban vb-győztes, nem jelenti azt, hogy a mi sportágunkban is jó eredmény eléréséhez szükséges tudásszinttel rendelkezik.

De a szövetség döntött arról, hogy ezek a sportolók elindulnak a versenyeiken. Nem lett volna feladata felmérni őket?

Nem vagyunk hatóság. Az nem működik, hogy jön egy gyerek, aki egy másik sportágban gyerek-vb-n elért valamilyen eredményt, és ezért nem indulhat el a mi B-kategóriás versenyünkön, és örökre kizárjuk a Magyar Taekwondo Szövetség versenyrendszeréből. A versenyszabályzatunk teljesen alkalmas egyébként a gyerekek védelmére, szigorúbb, mint a környező országokban alkalmazott hasonló dokumentumok. Ott van a vizsgáztatási szabályzatunk, amely alapján lehetőség van, és propagáljuk is, hogy honosíttassák az övfokozatot a sportolók, de ez nem a mi felelősségünk. A keretrendszert megadjuk, de a kivételre nem fogunk általános szabályt alkotni. Erre vannak a jól képzett bírók, akik, ha látják, hogy nagyon nagy a két versenyző tudásszintje közötti különbség, beszüntetik a küzdelmet, és kihirdetik győztesnek a másik felet.

Deutsch Tamás szavaz a Magyar Taekwondo Szövetség tisztújító közgyűlésén

Facebook / Magyar Taekwondo Szövetség

Igen ám, de addigra a sérülés már megtörténhetett. A közgyűlésre is eljött egy édesapa, aki elhozta magával az orvosi dokumentációt, amely szerint a lánya ezen a versenyen agyrázkódást szenvedett a fent említett okok miatt. 

Mondom újra: ez egy full contact, KO-szabályrendszerű sportág. Itt jön képbe az edzők felelőssége, hogy kioktassák a tanítványaikat, ne küldjék őket úgy el egy versenyre, hogy a szabályokkal nincsenek tisztában, és nem ismerik a veszélyeket. Mindenki aláírta, hogy saját felelősségre jelenik meg a versenyen. Szabálytalan technikával okozott sérülésért a szövetség nem vállal felelősséget, a jövőben sem fog. Azt gondolom, hogy minden rendben volt a szabályrendszerrel. 

Mit gondol, mi az ellentábor motivációja?

Márton Zsolt Krisztián ujjaival a pénz jól ismert jelét mutatja. 

Ők ugyanezt mondják: a pénz miatt ragaszkodik a pozíciójához.

A sikerek miatt egyre nagyobb figyelem irányul a sportágra, a költségvetésünk pedig olyan mértékben emelkedik, ami már szemmel látható, és amiből tovább tudjuk növelni az eredményességet. Az emberek nyilván megkívánják ezt. 

Szerintük a szövetség nem megfelelően él a növekvő források jelentette lehetőségekkel, nem szervez elég versenyt, nem népszerűsíti megfelelő módon a sportágat.

Ezek megint szubjektív dolgok. Ha tíz versenyt szerveztünk volna, akkor is azt mondanák, hogy miért nem tizenegyet. A sportágat nem népszerűsítjük? Van marketingtevékenységünk, a többit pedig a kluboknak kell hozzátenniük az eredményekkel, az eredményes versenyzőkkel. Én azt gondolom, hogy a szövetség a lehetőségeihez, infrastruktúrájához mérten a maximumot hozza ki. Korábban hiába értünk el eredményeket – Európa- és világbajnoki címeink vannak –, a tisztelt sajtó, főleg az a része, amely most a lejárató cikkeket publikálja, nem keresett meg bennünket. Itt szeretném megköszönni az ingyen reklámot ezeknek a médiumoknak.

Hány versenyt szervez a szövetség? Mi az a szám, amellyel nem elégedett az ellenzék?

A Magyar Taekwondo Szövetség jellemzően három versenyt tud megszervezni, ennek oka a szűk személyi keresztmetszet, illetve a még szűkebb anyagi helyzet.

Amellett, hogy Breznai Ágnesék törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményeztek a szövetséggel szemben, büntetőfeljelentést is tettek őt lejárató névtelen levelek, illetve pénzügyi visszaélések gyanúja miatt. Tud erről? Mit szól ehhez?

Nem tudunk róla, bennünket nem értesítettek. Helyette a mi elnökségünk és szakembereink közül többen jeleztek hasonlót, hogy névtelen fenyegető hívásokat, e-maileket kapnak, valamint név nélküli szennyoldalakról folyik a folyamatosan lejáratásunk. Felmerül a közmondás, miszerint vádold azzal az ellenfeled, amit te csinálsz.

Valóban érkezett ajánlat a szövetséghez a Márton ikrek felkészülését irányító Jesus Ramaltól és Suvi Mikkonentől arról, hogy elvállalnák a magyar taekwondo fejlesztését? És ha igen, tényleg nem válaszoltak rá október vége óta? Miért? 

Jesus Ramaltól és Suvi Mikkionentől mi nem kaptunk semmilyen programot. Az ősz folyamán megkerestek minket az Újpesthez kapcsolódó személyek, hogy van egy programjuk, amelyet szeretnének megvalósítani, én pedig azt válaszoltam, hogy nem zárkózunk el előle, de lássuk a tartalmát. A százmillió forintos költségvonzat miatt azonban kicsit meglepődtem. Ezt követően megkaptam tőlük egy 82 millió forintos, a szövetség versenysport-fejlesztési programjának nevezett dokumentumot. Ez egy kidolgozatlan program volt, és olyan elemeket tartalmazott, hogy hűtlen kezelést követtem volna el, ha aláírom. Ráadásul szó sem volt benne arról, hogy Jesus Ramal dolgozta volna ki. Később aztán már azt mondták, hogy ingyenesen rendelkezésünkre bocsátják, aztán meglepődve olvastuk, hogy ez Ramal és Mikkonen programja. 

Mindettől függetlenül terveznek velük együttműködést?

Ez nem is kérdés, az elnöki programomban is leírtam, hogy célunk kiaknázni a szakmai kapcsolatrendszerünket. A szövetség Suvi Mikkonennel és Jesus Ramallal nagyon jó viszonyt ápol. Fel is kértük őket, hogy jöjjenek szemináriumot tartani. Valamint nagy szerencsénk van, mert Salim Gergő olimpikon edző bejelentette, hogy nagyon szívesen jön Magyarországra, és tábort szervez.

Nyitóképünkön Márton Zsolt Krisztián. Forrás: Facebook / Magyar Taekwondo Szövetség