szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az online keresés megváltoztathatja, hogyan emlékszik az agyunk az információkra. A Columbia Egyetem kísérletsorozatában bebizonyították, hogy hajlamosabbak vagyunk jobban emlékezni a dolgokra, ha úgy gondoljuk, nem fogjuk online megtalálni és kisebb valószínűséggel emlékszünk, ha tudjuk, az adat online elérhető.

Betsy Sparrow pszichológus és munkatársai, a Columbia Egyetem kutatói szerint mivel a keresőmotorok korszakában élünk, megváltozott az is, hogyan emlékszünk a dolgokra. A kutatók közleményét a Science magazin idézi.

„Az agyunk ugyanúgy támaszkodik az internetre, mint ahogy egy jóbarát, a családtagjaink vagy a munkatársaink memóriájára hagyatkozunk. Kevesebb dologra emlékszünk, ha tudjuk, hogyan lehet az információt megtalálni” – fogalmazott a pszichológus.

A Google Effects on Memory: Consequences of Having Information at Our Fingertips (A Google hatása a memóriára: az egy mozdulattal megszerezhető információ következményei) című tanulmányban a kutatók négy kísérlet eredményéről számolnak be.

A Google egyik szkennere világít át egy digitalizálásra váró könyvet
©
Az első kísérletben a kutatók a Harvard 46 egyetemi hallgatójának tettek fel egy sor igaz-hamis kérdést, mint például „A strucc szeme nagyobb, mint az agya”, majd különböző színű szavakat mutattak nekik. Ha a szavak az internethez voltak köthetőek, mint a Google vagy a Yahoo, a diákok lassabban válaszoltak, ami azt jelzi, hogy azon gondolkodtak, a neten rákereshetnek. 

Ezután a kutatók 60 diáknak 40 állítást adtak, és arra kérték őket, gépeljék be a számítógépbe az információt. Akinek azt mondták, el fogják menteni a fájlokat, nehezebben emlékeztek vissza az állításokra, mint azok, akik úgy tudták, törlik majd az adatokat.

A harmadik teszt során a Columbia 28 diákját apróságról kérdezték, és megengedték, hogy jegyzeteljenek. Akinek azt mondták, a hat számítógép egyikében elmentik az adatot egy könyvtárba, ismét nehezebben emlékeztek az információkra, mint azok, akik úgy tudták, törlik az információkat. Az utolsó kísérletben 34 columbiás hallgatónak azt mondták, ugyanazt az információt elmentik a „tények”, „adatok” és „nevek” könyvtárba. A hallgatók jobban emlékeztek a mappák nevére, mint magára az információra.

Az eredmények azt mutatják, hogy stratégiaváltás zajlik a tanulásban – írja Roddy Roediger, a Washington Egyetem pszichológusa a Science-ben az egyik kapcsolódó cikkben. „Miért emlékezzek valamire, ha tudom, hol találom meg újra? Bizonyos értelemben a Google-lal és más keresőmotorokkal tehermentesítjük az agyunkat, és a gépek memóriáját használjuk a magunké helyett.

Az alkohol, az alvászavar és a kávé is feledékennyé tesz

Természetesen nem egyedül a Google hibája, ha romlik a memóriánk. A Journal of Neuroscience júliusi számában megjelent cikk szerint a nagy mennyiségű alkohol – a korábban gondoltaktól eltérően – nem feltétlenül pusztítja el az agy idegsejtjeit, viszont akadályozza az agy szteroidreceptorainak jelátvitelét – ez a magyarázat a „filmszakadásra”. A Whitehall II tanulmány óta azt is tudjuk, hogy a hat óránál kevesebbet és a nyolc óránál többet alvók rosszabbul teljesítettek a szellemi feladatok megoldásában, mint az átlagosan 7 órát alvók. A BBC  által idézett, 2004-ben a Behavioural Psychology-ban megjelent cikk pedig arra mutat rá, hogy a kávé is káros lehet: a koffein úgy fokozza az éberséget, hogy közben más pályákat lezár az agyban – így nehezebb például a szavakat felidézni. Marcus Richards és kutatócsoportja pedig arról számolt be már 2003-ban, hogy az évtizedeken keresztül dohányzó embereknek rosszabb a memóriájuk, mint azoké, akik nem füstölnek.

A fogyás javítja a memóriát

John Gunstad, a Kent Állami Egyetem pszichológia professzora ugyanakkor összefüggést fedezett fel a fogyás és a memória és a koncentráció javulása között. Nemrég publikált tanulmánya szerint az úgynevezett bariatrikus műtétek (gyomorszűkítő vagy gyomorballont elhelyező eljárások) után 12 héttel javult a páciens memóriája is.

Gunstadt nem lepte meg az eredmény. Sok szövődmény kísérheti az elhízást, mint például a magas vérnyomás, a 2-es típusú cukorbetegség és alvási apnoe - amelyek káros hatással lehetnek az agy teljesítményére. A folyamat viszont némileg visszafordítható, ha a szövődmények tünetei enyhülnek. Ilyenkor a memóriafunkció javul, nem csak a szív- és érrendszer profitál a fogyásból.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Meghalt Siegfried Fischbacher

Meghalt Siegfried Fischbacher

A4-es papírra nyomtatta a húszezreseket egy tiszaföldvári férfi

A4-es papírra nyomtatta a húszezreseket egy tiszaföldvári férfi

Perlusz László a Fülkében: Biztosan nő februártól a minimálbér

Perlusz László a Fülkében: Biztosan nő februártól a minimálbér