szerző:
hvg.hu

Az online keresés megváltoztathatja, hogyan emlékszik az agyunk az információkra. A Columbia Egyetem kísérletsorozatában bebizonyították, hogy hajlamosabbak vagyunk jobban emlékezni a dolgokra, ha úgy gondoljuk, nem fogjuk online megtalálni és kisebb valószínűséggel emlékszünk, ha tudjuk, az adat online elérhető.

Betsy Sparrow pszichológus és munkatársai, a Columbia Egyetem kutatói szerint mivel a keresőmotorok korszakában élünk, megváltozott az is, hogyan emlékszünk a dolgokra. A kutatók közleményét a Science magazin idézi.

„Az agyunk ugyanúgy támaszkodik az internetre, mint ahogy egy jóbarát, a családtagjaink vagy a munkatársaink memóriájára hagyatkozunk. Kevesebb dologra emlékszünk, ha tudjuk, hogyan lehet az információt megtalálni” – fogalmazott a pszichológus.

A Google Effects on Memory: Consequences of Having Information at Our Fingertips (A Google hatása a memóriára: az egy mozdulattal megszerezhető információ következményei) című tanulmányban a kutatók négy kísérlet eredményéről számolnak be.

A Google egyik szkennere világít át egy digitalizálásra váró könyvet
©
Az első kísérletben a kutatók a Harvard 46 egyetemi hallgatójának tettek fel egy sor igaz-hamis kérdést, mint például „A strucc szeme nagyobb, mint az agya”, majd különböző színű szavakat mutattak nekik. Ha a szavak az internethez voltak köthetőek, mint a Google vagy a Yahoo, a diákok lassabban válaszoltak, ami azt jelzi, hogy azon gondolkodtak, a neten rákereshetnek. 

Ezután a kutatók 60 diáknak 40 állítást adtak, és arra kérték őket, gépeljék be a számítógépbe az információt. Akinek azt mondták, el fogják menteni a fájlokat, nehezebben emlékeztek vissza az állításokra, mint azok, akik úgy tudták, törlik majd az adatokat.

A harmadik teszt során a Columbia 28 diákját apróságról kérdezték, és megengedték, hogy jegyzeteljenek. Akinek azt mondták, a hat számítógép egyikében elmentik az adatot egy könyvtárba, ismét nehezebben emlékeztek az információkra, mint azok, akik úgy tudták, törlik az információkat. Az utolsó kísérletben 34 columbiás hallgatónak azt mondták, ugyanazt az információt elmentik a „tények”, „adatok” és „nevek” könyvtárba. A hallgatók jobban emlékeztek a mappák nevére, mint magára az információra.

Az eredmények azt mutatják, hogy stratégiaváltás zajlik a tanulásban – írja Roddy Roediger, a Washington Egyetem pszichológusa a Science-ben az egyik kapcsolódó cikkben. „Miért emlékezzek valamire, ha tudom, hol találom meg újra? Bizonyos értelemben a Google-lal és más keresőmotorokkal tehermentesítjük az agyunkat, és a gépek memóriáját használjuk a magunké helyett.

Az alkohol, az alvászavar és a kávé is feledékennyé tesz

Természetesen nem egyedül a Google hibája, ha romlik a memóriánk. A Journal of Neuroscience júliusi számában megjelent cikk szerint a nagy mennyiségű alkohol – a korábban gondoltaktól eltérően – nem feltétlenül pusztítja el az agy idegsejtjeit, viszont akadályozza az agy szteroidreceptorainak jelátvitelét – ez a magyarázat a „filmszakadásra”. A Whitehall II tanulmány óta azt is tudjuk, hogy a hat óránál kevesebbet és a nyolc óránál többet alvók rosszabbul teljesítettek a szellemi feladatok megoldásában, mint az átlagosan 7 órát alvók. A BBC  által idézett, 2004-ben a Behavioural Psychology-ban megjelent cikk pedig arra mutat rá, hogy a kávé is káros lehet: a koffein úgy fokozza az éberséget, hogy közben más pályákat lezár az agyban – így nehezebb például a szavakat felidézni. Marcus Richards és kutatócsoportja pedig arról számolt be már 2003-ban, hogy az évtizedeken keresztül dohányzó embereknek rosszabb a memóriájuk, mint azoké, akik nem füstölnek.

A fogyás javítja a memóriát

John Gunstad, a Kent Állami Egyetem pszichológia professzora ugyanakkor összefüggést fedezett fel a fogyás és a memória és a koncentráció javulása között. Nemrég publikált tanulmánya szerint az úgynevezett bariatrikus műtétek (gyomorszűkítő vagy gyomorballont elhelyező eljárások) után 12 héttel javult a páciens memóriája is.

Gunstadt nem lepte meg az eredmény. Sok szövődmény kísérheti az elhízást, mint például a magas vérnyomás, a 2-es típusú cukorbetegség és alvási apnoe - amelyek káros hatással lehetnek az agy teljesítményére. A folyamat viszont némileg visszafordítható, ha a szövődmények tünetei enyhülnek. Ilyenkor a memóriafunkció javul, nem csak a szív- és érrendszer profitál a fogyásból.

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
hvg.hu Reflex

Memóriatúltengés

Érdeklődve olvastam cikküket Kim Peekről (HVG, 2010. január 9.), aki az Esőember című filmet ihlette. Elsősorban a matematikai zsenialitása fogott meg ennek a kétségkívül rendkívüli embernek. Őszinte elismeréssel és hálával gondoltam K. P. szüleire, akik sem a homloklebenyműtétbe nem egyeztek bele, sem pedig abba, hogy intézetbe adják szeretett gyermeküket. A hatvanas években tűnt fel az USA-ban két kiváló tudós, Glenn Doman és Carl Delecato, akik azt mondták, súlyos műtétek helyett olyan korai fejlesztést javasolnak az agysérült gyermekek számára, amely a központi idegrendszerre hat. Fejlesztő programjuk olyannyira sikeressé vált, hogy az agysérült gyerekek gyakran – ahogy az önök cikkében is olvasható volt – két-három éves korukra megtanultak olvasni, számolni, és fantasztikus memóriára tettek szert. A program bizonyos részeit átemelték az egészséges gyermekek számára is, ezt az Egyesült Államokban a Gentle revolution mozgalmának nevezik. Aminek az a lényege, hogy a szülők otthon tanítják apró gyermekeiket napi tíz percben, a reklám szabályaihoz hasonlóan. Amikor pici gyermekeimmel otthon voltam, én is használtam a Doman–Delecato-módszert. E két zseniális tudós programjában kétségkívül a matematikatanítás volt a legizgalmasabb, amihez Dot-Cardsot, azaz pötytyös kártyákat használtam. Megfelelő módszerrel megmutatva apró gyermekeimnek a piros pötytyös kártyákat, nemcsak számolni tanultak meg vele kitűnően fejben, hanem kialakult a szimultán felismerő képességük is, amelynek létezését azóta számos tudós bizonyította. Daniel Ansari kognitív pszichológus a New Hampshire állambeli Hanoverben, a Dartmouth Egyetemen egy hároméves kislányt arra kért, hogy a nyuszi kedvéért meghatározott számú pici műanyag dinoszauruszt rakjon az üres tálkába. Kis mennyiségekig a kislány biztos mozdulattal vett ki annyit, amennyit a „nyuszi kért reggelire”, ebből Ansari arra következtetett, hogy a gyermekek már korán, ránézésre felfogják a kis mennyiségeket. A kutató ezt szimultán felismerésnek nevezte el. Ez az a képesség, amely a pöttyös kártyák segítségével fejleszthető. Saját gyerekeim a How to Teach Your Baby Math Cards program befejezésével nemcsak fejben számoló jó matekosok lettek, hanem megőrizték a szimultán felismerő – azaz mennyiséglátási – képességüket is. Így, ha mondjuk kiborult a maradék C-vitamin a dobozból, ránézésre megmondták, mennyi van az asztalon. Én meg, amikor nem látták, megszámoltam. Később is elég volt megtudniuk, hogy én nem tudom. Ötéves korukra a gyerekeim is tudtak „kártyát számolni”, így nem is szívesen ültem le velük pókerezni. E tudásukat, Kim Peekhez hasonlóan, ők sem a játéktermekben kamatoztatják, hanem az iskolában matekórán, illetve a tanulmányi versenyeken.

Ólomszennyezett a csapvíz a gazdagréti általános iskolában

Ólomszennyezett a csapvíz a gazdagréti általános iskolában

A devizahiteles Lovasné ügye az Erste ellen nem áll jól az Európai Bíróságon

A devizahiteles Lovasné ügye az Erste ellen nem áll jól az Európai Bíróságon

Ha kigyullad a kocsid, ne taposs a gázra, a menetszél nem fogja elfújni – videó

Ha kigyullad a kocsid, ne taposs a gázra, a menetszél nem fogja elfújni – videó

Észak-Korea megint megsértődött

Észak-Korea megint megsértődött

Szijjártó: Magyarország akkor is kap gázt a Gazpromtól, ha Kijev és Moszkva nem jut dűlőre

Szijjártó: Magyarország akkor is kap gázt a Gazpromtól, ha Kijev és Moszkva nem jut dűlőre

Magyar fotós életművéből nyílik kiállítás Rómában

Magyar fotós életművéből nyílik kiállítás Rómában