Manuel Leal, az intézmény biológusa, a Biology Letters című szaklapban megjelent tanulmány főszerzője szerint a kutatás ellentmond a tudományos világ eddigi véleményének, miszerint a gyíkok korlátozott szellemi képességekkel rendelkeznek - szemben a madarakkal és emlősökkel.

A vizsgálat szerint a trópusokon élő Anolis-gyíkok képesek új problémákat megoldani, a tanult megoldási stratégiákat megjegyezni és megváltozott követelmények esetén is felülvizsgálva alkalmazni.

A többlépcsős kísérletek során az Anolis evermanni gyíkfaj egyedeinek két lyukban kellett megtalálniuk egy gilisztát. Azt az üreget, amelyben a zsákmány volt, lefedték. Hatból négy gyík kiállta a próbát: farkával megemelte a fedőt vagy szájával tette félre.

"Ez egy teljesen új zsákmányszerző viselkedés" - írja Leal és Brian Powell, a tanulmány társszerzője.

A gyíkok a megtanultakat megváltozott körülmények között is alkalmazni tudták. Amikor a lyukakat különböző színű fedővel fedték le, az állatok továbbra is a megfelelő üreghez mentek: a fedő színét összefüggésbe hozták a gilisztával.

Egyes állatok képesek voltak arra is, hogy a megváltozott körülményekhez mérten felülírják a tanultakat. Amikor Leal és Powell a gilisztát a megszokottól eltérő fedővel letakart üregbe helyezte, minden gyík az üres lyukhoz ment. Két állat azonban hamarosan felismerte a helyzetet és megkereste a gilisztát a szokatlan üregben.

"A viselkedés megváltoztatásának képessége szellemileg fejlettebb állatra utal" - mondta el Jonathan Losos független, harvardi biológus.

A kutatók szerint az Anolis-gyíkok tanulási képességei hozzájárultak ahhoz, hogy széles körben elterjedjenek a trópusokon.