A felfedezésekről négy tanulmány jelent meg, a cikkeket az Astrophysical Journal, valamint a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society közölte.

A 2009 márciusában felbocsátott Kepler-űrteleszkóp a Nap körül keringve az égbolt egy olyan szegmensét figyeli, amelyben 150 ezer csillag található. Feladata annak meghatározása, hogy mennyire gyakoriak a Tejútrendszerben a csillagok lakhatósági zónájában lévő Föld-szerű bolygók. Az űrteleszkóp úgynevezett tranzitmódszerrel "dolgozik", azt a parányi fényességcsökkenést regisztrálva, amelyek egy bolygó okoz a csillag fényében, amikor elhalad előtte - olvasható a Space.com űrkutatási hírportálon.

"A Kepler-misszió előtt körülbelül 500 exobolygót (Naprendszeren kívüli bolygót) ismertünk az egész égbolton" -  hangsúlyozta közleményében Doug Hudgins, a Kepler-program tudósa, hozzátéve, hogy a csillagászati műholdnak köszönhetően eddig hatvannál több planétát igazoltak, s további 2300 bolygójelöltet térképeztek fel. "Ebből arra következtetünk, hogy a Tejútrendszer +tele van zsúfolva+ különböző méretű és keringési pályájú bolygóval" - mutatott rá Doug Hudgins.

A legutóbb felfedezett idegen bolygóknak igen különbözik a méretük, a legkisebb átmérője másfélszer haladja meg a Földét. A 26 bolygóból tizenöt méretét tekintve a Föld és a Neptunusz közé esik. Az összes új égitest igen közel kering szülőcsillagához, viszont további vizsgálatok szükségesek annak kiderítésére, hogy közülük hány a Földhöz hasonlatos kőzetbolygó, s melyek rendelkeznek légkörrel. Mivel a bolygók mindegyike közelebb van szülőcsillagához, mint a Vénusz a Naphoz, egy év ezeken az égitesteken 6-143 nap.

Öt új bolygórendszerben (a Kepler-25, -27, -30. -31 és -33) az adott csillagok körül két-két planéta kering, mégpedig a belső égitest fele annyi idő alatt kerüli meg a napját, mint a külső.

Ugyancsak két-két bolygó kering a Kepler-23, -24, -28 és -32 körül, ám ezekben a rendszerekben a belső égitest három köre alatt a külső kétszer kerüli meg a csillagot. "Ezek a konfigurációk segítenek megérteni a bolygók közötti gravitációs kölcsönhatásokat" - emelte ki Jason Steffen, a Fermilab asztrofizikai központjának kutatója, a Kepler-25-ről megjelent tanulmány vezető szerzője.

A legtöbb bolygóval, szám szerint öttel a Kepler-33 katalógusjelű csillag rendelkezik. Ez a Napnál idősebb és sokkal masszívabb csillag, bolygói közül a legkisebbnek az átmérője másfélszer haladja meg a Földét. Mind az öt égitest közelebb található a csillaghoz, mint a Naprendszerünk bármely bolygója.