szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Az Atlanti óceán mélyén kutatók hatalmas lyukat fedeztek fel a Föld kérgén: ott, ahol kilométernyi vastagságban kőzetnek kellene lennie, szabadon látható a Föld köpenye Teneriffe és Barbados között félúton.

URLguru

További hasznos weblapokat szeretne a témában? Esetleg Ön osztana meg másokkal érdekes linkeket? Kattintson az URLguru.hu oldalra!

A Der Spiegel című német hetilap online változata szerint ablakot találtak a Föld belsejébe. Brit kutatók a Kanári szigetek egyik szigetéről, Tenerifféről indítottak expedíciót, hogy felderítsék a közép-atlanti hátságon lévő lyukat.
 
Roger Searle, a Durham Egyetem geofizikusa szerint a nyíláson át egyenesen a Föld köpenyébe lehet látni. A kutatók úgy vélik, hogy a nagy mélyedés mellett még egy, sőt, esetleg két kisebb lyuk is van. A nagy lyuk az afrikai és a dél-amerikai lemez találkozásánál, Teneriffe és Barbados között félúton található, a víz felszíne alatt mintegy öt kilométerre, és három - négy kilométer az átmérője.
 
A közép-atlanti hátságon, ahol a két tektonikus lemez ütközik, és egy sor víz alatti vulkán működik, az ilyen lyukak nem számítanak ritkaságnak, de alulról feltölti őket a láva. "Csak találgatni lehet, hogy ebben az esetben ez miért nem történt meg" - mondta Ulrich Hansen német geofizikus professzor a Spiegel Online-nak.
 
A brit kutatók is arra számítottak, hogy a lyuk helyén kilométeres vastagságú közetet találnak, ehelyett a Föld köpenyének sziklája látható, amely zölden fénylik, mert az olivin nevű ásványból van.
 
Hansen szerint a felfedezés kivételes lehetőséget kínál arra, hogy viszonylag csekély ráfordítással nagy mennyiségű anyagot gyűjtsenek a kutatók a Föld köpenyéből. "Ha a szárazföldön fúrnak, a legmélyebb furat is csak tíz kilométer mély, egymilliárd euróba kerül és akkor még mindig csak a Föld kérgét vizsgálhatják" - vélekedett a geofizikus. Az óceánok alatt ugyan a kéreg sokkal vékonyabb, mint a kontinenseken, de roppant nehézséget okoz a nyílt tengeren sok kilométer mélyre lefúrni.
 
A brit Nemzeti Oceánográfiai Központ Roger Searle vezetésével 12 fős kutatócsapatot indított útnak a James Cook kutatóhajón a lyukhoz.
 
A hajón kutatók rendelkezésére áll egy robot, amely kőzetmintákat gyűjt, és lefilmezi mindazt, amit az óceán mélyén "lát". A hathetes kutatóúttól arról várnak új ismereteket, hogy hogyan viselkedik a Föld a tengerek alatt.
 
Szakértők úgy vélik, hogy a mostani eset is azt bizonyítja, milyen keveset tudnak a mélytengeri világról. Tavaly decemberben a Csendes óceán közepén egy Földközi tenger méretű sziklahátságot fedeztek fel, pedig a kutatók abból indultak ki, hogy ott mindent iszapréteg borít.
 
Az Atlanti óceánban lévő lyukat már öt évvel ezelőtt kimutatták szonáros vizsgálatok. Keletkezésével kapcsolatban az egyik elmélet úgy szól, hogy egy úgynevezett vetődés leszakította a Föld kérgének egy darabját, míg a másik teória szerint a vulkánok, amelyek létrehozzák a kérget, egyszerűen kihagyták ezt a területet - írja a hamburgi hetilap online kiadásában.
 
Bramley Murton geofizikus, az expedíció egyik tagja szerint "a lyuk ablak a Föld belsejébe".
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Tech

Az óceánokon gyakoriak a 30 méter magas óriáshullámok

Az óceánokon valószínűleg sokkal gyakoribbak a 30 méteres hullámok, mint eddig vélték a kutatók: ezt a hajózás története során többször leírták, de ezúttal brit kutatók hajójukon és a saját bőrükön tapasztalták meg az óriáshullámokat, amelyeket vizsgálataik szerint az óceáni mozgások és a széláramlatok közötti rezonancia váltott ki.

MTI Tech

Óceánba zuhant az "űrszemétláda"

A terveknek megfelelően szerdán hajnalban belezuhant a Csendes-óceánba az a Progressz teherűrhajó, amely a Nemzetközi Űrállomásról származó szemetet szállította.

Panoráma Tech

Az óceánok fontos szerepet játszanak az üvegházhatás fékentartásában

Dél-Kaliforniai óceánkutatók 10 éves hosszú távú megfigyelése szerint a világ óceánjainak táplálékláncában az eddigi hiedelemmel ellentétben alapvető szerepe van a levegő nitrogénjének. A jó hír az, hogy az óceánok jelentős mennyiségű széndioxidot nyelnek el, s ezzel az üvegházhatást csökkentve lassítják a globális felmelegedést.