Átírhatjuk saját emlékezetünket? © sxc.hu

„Csak egy pillanat és az egészet elfelejtem” - mondta az ABC Newsnak Michael Walcott őrmester, iraki háborús veterán, annak az új kísérleti tablettának a bemutatásán, mely megcélozza és elfeledteti a traumákat okozó emlékeket.

A Balad városában egy szállítóalakulatnál szolgálatot teljesített katona, több ágyútámadást élt át, melynek nyomán poszt-traumás stresszel küzd. Mióta két éve visszatért az Egyesült Államokba, számos antidepresszánst próbált ki és csoportterápiákat látogatott, miközben igyekezett rendbe tenni életét s megtisztulni a pszichikai tehertől, melyet a háború során szerzett.

Az Egyesült Államokban azonban számos Walcotthoz hasonló ember van. A hadsereg becslése szerint minden nyolcadik katona aki visszatér Irakból, poszttraumás betegséggel küzd. Ennek a tünetei lehetnek idegesség, rémálmok, újból és újból átélt borzalmak, ingerlékenység, koncentrációs és alvási zavarok.

Arról azonban, hogy miért hozza vissza az emberi agy az átélt szörnyűségeket újból és újból, a tudósok szinte semmit nem tudnak. Magának az agynak a memóriatárolási és visszahívási funkcióit is alig ismerik.

S noha az ezekkel kapcsolatos kutatások gyermekcipőben járnak, a kutatók időközben rájöttek, hogyan kerülnek át a rövid távú memóriában tárolt információk a hosszú távú memóriába. Ennek a folyamatnak a megfelelő módon történő megszakításában látják annak a zálogát, hogy sikerüljön „felejtetni” a traumákat átélt betegekkel. S ugyanezzel a gyógyszerrel, mostani kutatásaik szerint nem csak az eseményeket követő rövid időn belül képesek kezelni a balesetet, nemi erőszakot vagy egyéb borzalmakat átélt pácienseket, de évekre visszamenőleg is segíthetnek amennyiben az emlékek tényleg élénken élnek a beteg fejében – írja az ABC News weboldala.

A módszer lényege, hogy a beteg egy pszichiáter segítségével újból felidézi az eseményeket, beveszi a medicinát, és szép lassan elfelejti a múlt fájó pillanatait. Ez azonban rögtön számtalan etikai kérdést vet fel, hiszen nem éppen az ember által megélt emlékek teszik egyéniséggé?

„Mindez természetesen nagyon korai szakaszban van” – mondta Roger Pitman a Harvard Medical School pszichiátere. „Épp csak elkezdtük ezt a kísérletsorozatot, s van néhány előzetes adatunk, de semmi biztosat nem mondhatunk még a módszerről” – tette hozzá rögtön.

A Massachusetts General Hospitalban zajló kíséreltek középpontjában kifejezetten az autóbalesetet szenvedett betegek, a traumát követő rövidtávon történő kezelését kutatják. A balesetet követően a kórházba kerülő betegeknek hol placebót, hol a tesztelés alatt álló propranololt adják az orvosok.

A propranololt eredetileg magas vérnyomás kezelésére alkalmazták, de az adrenalin hormonra gyakorolt hatása miatt színészek is előszeretettel alkalmazták lámpalázuk csillapítására. Emiatt került ismét a kutatók érdeklődési körébe.

„Van egy szakasza az agyban történő adattárolásnak, mely az információval való első találkozást követően és a végleges rögzülést megelőzően zajlik. Ezt megszilárdításnak nevezi a tudomány.

Egyes kutatások arra jutottak, hogy a stessz hormonok, különösen az adrenalin, gyorsabbá és intenzívebbé teszi ezt a folyamatot.

Némely tudós ennek nyomán úgy véli, a poszttraumás stressz az agy által kapott túlzott adrenalin-lökettel lehet összefüggésben, melyet a trauma átélése közben termel a szervezet.

Az igazán nagy „újítás” Pitman szerint az, hogy a gyógyszerrel és az emlékek újbóli felidézésével, azok „újbóli mentése” is megoldható, mellőzve az eredeti emlékhez társult adrenalin-sokkot.

Noha a kezelés alkalmazása rendkívül ellentmondásos etikailag, Joseph LeDouxe a New York University Center idegtudományokat kutató intézetének pszichiátere szerint az eddigi, patkányokon végzett kísérletek igazolják a feltevést. LeDoux mégsem elsősorban az emberek kezelésére alkalmas gyógyszer előállítását tűzte ki célul, őt igazán az emlékek eltárolása és módosítása foglalkoztatja az elmében. „A legfontosabb, hogy megértsük, agyunk ezen része hogyan működik, s nem az hogy az emlékek módosítására alkalmas szert készítsünk” – teszi hozzá.