Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
[{"available":true,"c_guid":"05ae9969-1b9e-485e-b1ce-8b0ef68ebe50","c_author":"hvg.hu","category":"tudomany","description":"Butch Wilmore és Suni Williams a tervek szerint csak nyolc napot töltött volna az űrállomáson.","shortLead":"Butch Wilmore és Suni Williams a tervek szerint csak nyolc napot töltött volna az űrállomáson.","id":"20250316_Kilenc-honap-utan-hazaindulhatnak-az-urallomason-rekedt-urhajosok","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/05ae9969-1b9e-485e-b1ce-8b0ef68ebe50.jpg","index":0,"item":"671e0d4f-4783-48c3-ab41-673f87d1773a","keywords":null,"link":"/tudomany/20250316_Kilenc-honap-utan-hazaindulhatnak-az-urallomason-rekedt-urhajosok","timestamp":"2025. március. 16. 14:50","title":"Kilenc hónap után hazaindulhatnak az űrállomáson rekedt űrhajósok","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"be52502a-d1db-4ff9-9ab2-ee25e3ec56eb","c_author":"Balizs Benedek","category":"sport","description":"Hazai pályán gála egy világoskék-fehér csapat ellen, Beckham-szobor és még Rashford is Manchesterben marad 2030-ig. ","shortLead":"Hazai pályán gála egy világoskék-fehér csapat ellen, Beckham-szobor és még Rashford is Manchesterben marad 2030-ig. ","id":"20250315_manchester-united-uj-stadion-kepek-latvanyterv","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/be52502a-d1db-4ff9-9ab2-ee25e3ec56eb.jpg","index":0,"item":"9b5b8cd4-b077-41af-9d06-8b02699311cf","keywords":null,"link":"/sport/20250315_manchester-united-uj-stadion-kepek-latvanyterv","timestamp":"2025. március. 15. 07:40","title":"Szürreális mesevilágba vezet minket a Manchester United cirkuszi sátorra hasonlító új stadionja","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"59aab8b8-5c4f-4277-802d-aeb0d4f74330","c_author":"MTI","category":"gazdasag","description":"Ütemezett műszaki munkát végeztek, amikor az egyik berendezésben nyomáscsökkenés történt.","shortLead":"Ütemezett műszaki munkát végeztek, amikor az egyik berendezésben nyomáscsökkenés történt.","id":"20250316_Robbanas-volt-egy-orosz-olajfinomitoban-egy-ember-meghalt-tobb-megsebesult","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/59aab8b8-5c4f-4277-802d-aeb0d4f74330.jpg","index":0,"item":"9868c5a9-3a09-4002-b88e-2cbd9baf48c9","keywords":null,"link":"/gazdasag/20250316_Robbanas-volt-egy-orosz-olajfinomitoban-egy-ember-meghalt-tobb-megsebesult","timestamp":"2025. március. 16. 13:45","title":"Robbanás volt egy orosz olajfinomítóban, egy ember meghalt, több megsebesült","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"d0799b0c-14d3-4081-90ab-dd11d346d3ea","c_author":"4iG Informatikai Zrt. ","category":"brandchannel","description":"A Bizottság döntése alapján 2025 januárjában megkezdődött a Közös Európai Mezőgazdasági Adattér (Common European Agricultural Data Space – CEADS) létrehozása. A CEADS célja egy európai keretrendszer kialakítása, amely biztonságos, átlátható és felelősségteljes módon könnyíti meg az adatok megosztását, feldolgozását és elemzését. Alapvető eszközként szolgál majd az ágazat digitális és zöld átállásának felgyorsításához, az adminisztratív terhek csökkentéséhez, valamint a mesterségesintelligencia-eszközök alkalmazásának megalapozásához.","shortLead":"A Bizottság döntése alapján 2025 januárjában megkezdődött a Közös Európai Mezőgazdasági Adattér (Common European...","id":"20250220_4iG_Kozos-Europai-Mezogazdasagi-Adatter","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/d0799b0c-14d3-4081-90ab-dd11d346d3ea.jpg","index":0,"item":"35c13be9-df34-4cd2-aa1b-0979ab98aa69","keywords":null,"link":"/brandchannel/20250220_4iG_Kozos-Europai-Mezogazdasagi-Adatter","timestamp":"2025. március. 15. 13:30","title":"Mi történik a mezőgazdasággal?","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":true,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":true,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":"4iG Group","c_partnerlogo":"2b533719-cdbe-4980-9b60-a426eaa5e8d5","c_partnertag":""},{"available":true,"c_guid":"f5f28741-1d9e-4356-89d2-85f023467092","c_author":"MTI/hvg.hu","category":"vilag","description":"Állításuk szerint az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előre tudott nyomulni.","shortLead":"Állításuk szerint az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előre tudott nyomulni.","id":"20250316_Orosz-vedelmi-miniszterium-meghaladta-a-220-fot-az-ukran-veszteseg-Kurszk-megyeben","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/f5f28741-1d9e-4356-89d2-85f023467092.jpg","index":0,"item":"c330bd67-c8a4-4753-b9f4-d973f544a701","keywords":null,"link":"/vilag/20250316_Orosz-vedelmi-miniszterium-meghaladta-a-220-fot-az-ukran-veszteseg-Kurszk-megyeben","timestamp":"2025. március. 16. 14:54","title":"Orosz védelmi minisztérium: meghaladta a 220 főt az ukrán veszteség Kurszk megyében","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"8e2020cc-9457-485e-89ed-70b243c52d35","c_author":"Lengyel Tibor","category":"itthon","description":"Magyar Péter 12+1 pontos, országjárással egybekötött tiszás “népszavazással” mozgósít, válaszul arra, hogy Orbán Viktor is elindította a Fidesz saját, de csak egykérdéses politikai szavazós akcióját. Abban hasonlítanak, hogy egyik se igazi referendum, de tartalmukban és így akár hatásukban nem is lehetnének eltérőbbek. ","shortLead":"Magyar Péter 12+1 pontos, országjárással egybekötött tiszás “népszavazással” mozgósít, válaszul arra, hogy Orbán Viktor...","id":"20250316_Sarkany-ellen-sarkanyfu-Sajat-markas-nepszavazassal-venne-fel-Orbannal-a-mozgositasi-versenyt-Magyar-Tisza-marcius-15-ebx","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/8e2020cc-9457-485e-89ed-70b243c52d35.jpg","index":0,"item":"19bacb56-a6fb-473d-a00a-e7416d633ab7","keywords":null,"link":"/itthon/20250316_Sarkany-ellen-sarkanyfu-Sajat-markas-nepszavazassal-venne-fel-Orbannal-a-mozgositasi-versenyt-Magyar-Tisza-marcius-15-ebx","timestamp":"2025. március. 16. 06:30","title":"Sárkány ellen sárkányfű? Magyar Péter saját márkás “népszavazásával” Orbánt hívja ki, de ez is inkább konzultáció, mint referendum","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"e497883e-e2b0-490e-8392-6a88ce63f4e1","c_author":"HVG","category":"itthon","description":"A kormánypárti elemző szerint azon senki nem háborodott fel, hogy Magyar Péter „zsírporos nyaloncoknak” nevezte a kormány vezetőit.","shortLead":"A kormánypárti elemző szerint azon senki nem háborodott fel, hogy Magyar Péter „zsírporos nyaloncoknak” nevezte...","id":"20250316_Mraz-Agoston-A-poloska-szo-koruli-tiltakozas-mubalhe","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/e497883e-e2b0-490e-8392-6a88ce63f4e1.jpg","index":0,"item":"1568c4f9-05c9-4a33-8b59-32123ab4f68a","keywords":null,"link":"/itthon/20250316_Mraz-Agoston-A-poloska-szo-koruli-tiltakozas-mubalhe","timestamp":"2025. március. 16. 13:52","title":"Mráz Ágoston: A poloska szó körüli tiltakozás műbalhé","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"ef138e9b-2d87-4a5c-bfb7-896f422b5f05","c_author":"hvg.hu","category":"vilag","description":"Az újságírók szerint a leépítések olyan széles körűek, hogy ezzel gyakorlatilag leállítják a nemzetközi műsorszolgáltatót.","shortLead":"Az újságírók szerint a leépítések olyan széles körűek, hogy ezzel gyakorlatilag leállítják a nemzetközi...","id":"20250315_Donald-Trump-leallitotta-a-Szabad-Europa-finanszirozasat","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/ef138e9b-2d87-4a5c-bfb7-896f422b5f05.jpg","index":0,"item":"4cfbcc90-57ae-41a3-9afa-f99bb7b992ac","keywords":null,"link":"/vilag/20250315_Donald-Trump-leallitotta-a-Szabad-Europa-finanszirozasat","timestamp":"2025. március. 15. 21:03","title":"Donald Trump leállította a Szabad Európa finanszírozását","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null}]
Bármilyen hihetetlen, a Linux lassan tizennyolc éves lesz – és ez egy...
Bármilyen hihetetlen, a Linux lassan tizennyolc éves lesz – és ez egy operációs rendszer életében bizony nagy idő. Szerencsére a tinédzserkori nehézségeket mindannyiunk kedvenc pingvinje igen könnyen vette és már csak hónap kell, hogy a felnőttkorba lépjen... De nézzük csak, hogyan is kezdődött ez a történet?
Milyen egyszerű is lenne most azt írni: „Linux Torvalds 1991-ben feltalálta a Linuxot melynek népszerűsége azóta is töretlen...” Ha azonban igazán meg akarjuk érteni a Linuxot, annak filozófiáját (hangulatát) és élettörténetét, akkor bizony jóval előbb kell kezdenünk. Ha ugyanis a Linuxról beszélünk, akkor Torvaldson és a híres pingvin figurán kívül nem hagyhatjuk ki a meséből a Unix-ot (a Linux ősét és alapját), a Bell Laboratories-t, Tux-ot, muszáj megemlíteni egy Dennis Ritchie nevű úriembert, és végül persze szó lesz (bármilyen hihetetlen) egy kicsit a Microsoftról is. De ne szaladjunk ennyire a dolgok elébe, inkább lássuk konkrétan századunk egyik legnagyobb sikersztoriját: a Linux történetét.
Csúcstechnika, ami elfér a kézben - szólt a szlogen...
Az ötvenes évek végén a Bell Labs számítóközpontja a számítástechnika egyik fellegvárának számított az egész világon. Mindenféle kötegelt számítási műveleteket végeztek saját kutatások céljából, másrészt külső megrendelőknek is elvállaltak nagy számítási kapacitást igénylő feladatokat. Némileg megmosolyogtató lehet, hogy ezek a „nagy kapacitást” igénylő feladatok a Bell óriási méretű gépein (melyek több termet foglaltak el) futottak, holott ezek a műveletek napjainkban egy PDA-n is másodpercek alatt elvégezhetőek. Egy szó mint száz, a megnövekedett igények, és a már akkor is hihetetlenül fejlődő hardver igényt támasztottak egy operációs rendszerre, ami maximálisan kihasználja a Bell nagygépeinek lehetőségeit. A Bell saját fejlesztéseként elkészült a BESYS (Bell Babs System) nevű operációs rendszer, ami lévén, hogy már 1958-ban is létezett, minden operációs rendszerek „ősapjának” tekinthető. A BESYS szükségességét Victor Vyssotsky, a Bell technológiai igazgatója így magyarázta: „egyszerűen nem volt elég időnk kézzel beállítgatni és felügyelni a munkafolyamatokat...” A BESYS ezek után egy jó darabig elégnek bizonyult, sőt a Bell munkatársai szívesen odaadták a „szalagot” bárkinek aki kérte, hiszen a project nem volt titkos. (Egy ilyen eredeti BESYS szalag napjainkban elég sokat ér – nem sok van már belőle a világon...) 1961-ben aztán a laboratórium egy harmadik generációs komputert állított munkába, valamint kutatási szövetségre lépett a General Electric-el, a MIT-el és a már akkor is hatalmas AT&T-vel, hogy létrehozzák a következő operációs rendszert a Multics-ot (Multiplexed Information and Computing Service). Mindehhez már új hardver, új fájlrendszer és új felhasználói interfész is készült. 1965-től 68-ig a Multics uralta a számítástechnikát, mígnem a szövetség felbomlott (ahogy ez lenni szokott a történelemben), és az AT&T úgy döntött, hogy kiszáll és az eddigi tapasztalatokkal a háta mögött külön folytatja tovább. Készítettek is egy saját operációs rendszert GECOS néven, ami nem lett volna rossz, csak éppen nem számoltak azzal, hogy Dennis Ritchie játszani szeretne a Space Travel-el...
A legenda szerint a Space Travel egy kalandjáték volt a Bell nagygépeire. Dennis Ritchie és Ken Thompson azonban egy kisebb gépen (DEC PDP-7 – négy kilobájt memóriával) szeretett volna játszani a labor „óriás” masinái helyett. Mivel a Multics fejlesztése a GECOS kiválásával leállt, nem volt más hátra: a két programozó nekiült, és írt egy operációs rendszert, ami ezen a kisebb gépen is tökéletesen működött. Nevet nem adtak neki (boldogan játszottak), egy tréfás kedvű kolléga azonban kitalált egy szójátékot az új rendszerre: Uniplexed Information and Computing Service. Azaz UNICS. Nem kellett sok idő: Dennisék tovább fejlesztették a rendszert, és 1961 nyarán megszületett a UNIX. (a tréfás kedvű névadó kiléte a történelem homályába veszett, sajnos...)
[[ Oldaltörés: Linus Torwalds ]]
A sors fricskája, hogy ugyanebben az évben, december 28-án, Finnországban megszületett egy Linus Torvalds nevű csecsemő, aki persze akkor még nem sejtette, hogy nem sokkal később feltalálja a UNIX alapjain nyugvó Linuxot. (Ezért ugratják Torvalds-ot, hogy egyidős a UNIX-al). De hagyjuk egyenlőre Torvaldsot felnőni... Dennis és Ken persze megmutatta a fejlesztést a Bell-nek illetve Victor Vyssotsky-nak. Mindenki nagy lehetőséget látott az új rendszerben: a következő generációs gépeken, a hihetetlen 24 kilobájt memóriával trendelkező DEC PDP-11-ken már egy elég komoly UNIX ketyegett (meg is evett 12K-t a 24-ből...). Az első hivatalos UNIX 1971 október harmadikán látott napvilágot. Ez a rendszer már hatvan darab parancsot tartalmazott, például a máig használatos chdir, chmod, ls, vagy boot parancsokat. A következő probléma az volt, hogy nem volt elég könyű programozni: az assembler szintű B nyelven nem minden felhasználó boldogult könnyedén, és itt jött el az a pillanat, amikor Dennis beleírta magát a történelembe.
Linus Torwalds
1972-ben debutált a UNIX második verziója, Dennis pedig még ugyanebben az évben megalkotta a felhasználóbarát programnyelvet – a B után nemes egyszerűséggel C-nek nevezte el. Így született meg a C nyelv, ami a mai napig minden programozási nyelv alapja, sőt a világon a legygyakoribb fejlesztői környezet, még több mint harminc év után is. Az AT&T GECOS nevű rendszere ekkora már rég befuccsolt, 1973-ban tizenhat darab AT&T/Western Electric telephelyen installálták a UNIX-ot (kis elégtétel a Bell-nek), valamint egy konferencián a világ előtt is megmutatták az új rendszert. 73-től 74-ig további két UNIX verzió látott napvilágot. Persze az AT&T is kivette a részét a dolgokból: Steven Bourne megalkotta a (szintén máig használatos) shell-t, ami 1975-től már a UNIX rendszer része lett. 1979-ben megalakult az SCO, egy cég ami a UNIX portolásával és tgámogatásával foglalkozott. A UNIX-nak ezután már rengeteg változata készült, 79-ben már a hetedik verziónál tartott, 1982-ben az SGI megjelentette az IRIX-et, ott volt az egyszerűsített kisgépes MINIX, 84-ben megjelent az ULTRIX (ebből lett később a DIGITAL UNIX), 1985-ben pedig a kilencedik UNIX is elkészült. Még ugyanebben az évben Richard Stallman kezdeményezésére elindult a GNU – egy kezdeményezés a UNIX „kiváltására” egy ingyenes, szabadon terjeszthető és a közösség által fejlesztett rendszerrel. 1989-ben az SCO piacra dobta az első, a szó szoros értelmében vett kommerciális operációs rendszert az SCO UNIX System V/386-at. Két évvel később, 1991-ben pedig egyszercsak megjelent a comp.os.minix hírcsoporton a következő üzenet: „Helló minden Minix használónak ! Készítek egy ingyenes rendszert (csak hobbi, nem olyan nagy és profi mint a GNU) 386(486) AT gépekre.” Az üzenet egy finnországi diáktól, Linus Torvalds-tól érkezett.
A Linux kernel Intel és Alpha platformokon is futott, ráadásul könnyen módosítható volt. A GNU keretében (gyakorlatilag mindenki azt tett bele/vett ki a rendszerből amit akart) a Linux rengeteg verziója készült rekordidő alatt. 1994-ben a káoszt enyhitendő megszületett a RedHat Linux, sok dokumentációval, felhasználóbarát súgókkal és megbízható rendszermaggal. Ugyanebben az évben Ransom Love és Bryan Sparks megalakítja a Caldera Inc. nevű véget, majd pár év (1997) múlva megszületik a Caldera által készített OpenLinux Standard 1.1.
1996-ban a linux-kernel mailing list hírcsoportban már javában zajlik az élet... (a különféle, sokszor elég rosszul „összebarkácsolt” Linux verziókat ekkorra már rengetegen használják szerte a világban) Néhány felhasználó úgy érzi, méltatlan dolog, hogy kedvenc rendszerüknek nincsen logója... elindul a tervezgetés és találgatás, a legtöbben a a cápára vagy a sólyomra/sasra szavaznak mint emblematikus figurára, a vitának azonban hamar vége szakad, amikor a hírcsoportban megjelenik az „isten” maga, azaz Linus torvalds, és az „állatos” vitát látva bejelenti, hogy ő bizony mindig imádta a pingvineket... A vitának rögtön vége és mindenki elkezd rajzolni, majd rengeteg mindenféle pingvin után Larry Ewing megalkotja az első Tux-ot (természetesen GIMP-ben) és az internetes közösség rögtön elfogadja mint hivatalos Linux emblémát. Már csak a névadás van hátra: bősz levelezésben Torvalds-al, végül James Hughes lesz a keresztapa, mikor egyik levelében megemlíti Linusnak, hogy milyen jópofa elnevezés is a (T)orvalds (U)ni(X) azaz rövidítve a Tux. Hogy a Tux (tuxedo azaz frakk) véletlenül a pingvin öltözetét is jelenti, az csak véletlen. A hírcsoportokon persze nemcsak a pingvinről van szó: folyamatosan jönnek (mennek...) a Linux verziók: Linux2.0, később Debian, Mandrake, TurboLinux, Caldera, SuSe, RedHat, UHU és társaik. Végül 2001-ben megjelenik a Lindows, az első olyan rendszer ami Windows alkalmazásokat is tud futtatni Linuxos környezetben. A Microsoft persze rögtön pert indít az elnevezés miatt, míg végül 2004 április 14-én a Lindows neve Linspire-re módosul. A sikertörténet pedig (újabb Linux verziókkal) még sokáig folytatódni fog.
Érdekesség: Linus weboldala (valószínűleg a világ legrondább weblapja, dehát ő megteheti...) megtekinthető a http://www.cs.helsinki.fi/u/torvalds/ címen. Itt többek között megtekinthetjük a „Linus v2.0”-át azaz Torvalds kislányát, aki egészen pontosan a Patricia Miranda Torvalds névre hallgat.
Ruganyos bőr és érfalak, újjászületett ízületek, erős haj – többféle jó hatást remélnek, akik hallgatnak az idők szavára, és belefognak a kollagénpótlásba.