Kidobni nem célszerű, legfeljebb lomtalanításkor, hiszen ezek a berendezések nem nevezhetők túlzottan környezetbarátnak - írja a Techline. Tuningolni pedig sokszor nehéz, hiszen az új alaplapok, memóriák, videókártyák esetében a gyártók igyekeznek minden eszközt bevetni annak érdekében, hogy ne csupán egy-egy alkatrészt, hanem komplett gépet vásároljunk pár éven belül. Van tehát, mondjuk, egy P4-es vagy egy régebbi Celeron alapú PC és egy CRT monitor, amelyek kihasználatlanul foglalják a helyet a lakásban. Lássuk, mire tudunk felhasználni egy ilyen gépet!

Adjuk oda a gyereknek tanuláshoz, játékhoz!
A legkézenfekvőbb, hogy a családban, rokonságban adjuk tovább a gépet. Egy nekünk már kevéssé kielégítő teljesítményű Pentium 3-as gép például remek lehetőség a 8-12 éves gyerekeknek, hogy megismerjék a gépet, multimédiás oktató programokat futtassanak, régebbi játékokkal játsszanak, vagy éppen levelezzenek, chateljenek a barátaikkal. Ráadásul testre is szabhatják, saját hátteret, saját skineket adhatnak hozzá. Végre egy gép, amelyen szabadon garázdálkodhatnak! Azért persze egy szülői felügyeleti szoftver nem árt, ha internetezésre is „vetemednének”.

Készítsünk belőle fotó-, backup-, fájl- vagy FTP-szervert!
Ha több gép is van a családban, a leamortizált PC-ből készülhet egy backup-rendszer. Ezt akár a garázsban vagy a lakás egy kevésbé kihasznált pontján is tarthatjuk. A lényeg, hogy a többi gép hálózaton át elérje backup-szerverré kinevezett masinánkat. Egyébként is jobb minél távolabb elhelyezni a backup PC-t a „rendes” gépektől, hiszen ha tűz, földrengés, beázás ér minket, hiába mentünk folyamatosan egy másik gépre, ha az éppúgy tönkremegy.

A folyamatos mentésre több megoldás is létezik. A legegyszerűbb, ha a munkagépeken állítunk üzembe egy olyan backup szoftvert (például a Norton Save & Restore 2.0), amelyik megadott időközönként átmenti a kijelölt anyagokat a helyi hálózaton át a régi gépre.

A másik megoldás, ha már úgyis komplett PC-t tartunk fent erre a célra, ha feltelepítünk rá egy Linux rendszert, és azt állítjuk be úgy, hogy automatikusan leszedje a másik két gépről az anyagokat. Utóbbihoz persze kell némi Linux-ismeret is.

Ugyanígy kinevezhetjük fotószervernek is a gépet. A digitális képek rengeteg helyet foglalnak el, különösen, ha RAW formátumban fotózunk. Fotószerverünkre közvetlenül menthetjük le a képeinket a fényképezőgépről, és azután bármely másik gépünkről elérhetjük őket a hálózatban.

Ha állandó internetkapcsolatunk van, akár FTP-szervert is varázsolhatunk régi gépünkből ingyenes szoftverekkel, például a FileZillával. Azt persze a legtöbb szolgáltató tiltja, hogy nagy forgalmú szervereket üzemeltessünk, de abba nem nagyon köt bele senki, ha fontos állományainkat itt tároljuk, hogy bárhonnan elérjük őket az interneten. A biztonságra persze figyeljünk oda!

A cikk folytatását ide kattintva olvashatják.