A nagy leleplezés © AP

Ven Csi-pao kínai miniszterelnök a programban részvevő tudósok jelenlétében rántotta le a vörös leplet a bekeretezett, nagyméretű fekete-fehér képről a pekingi űrközpontban.
 
A fotó a Hold kisebb-nagyobb köralakú kráterekkel szabdalt, hepehupás felszínét ábrázolta. A befogott terület 460 kilométer hosszú és 280 kilométer széles, s a Hold déli szélességének 54-70. foka, valamint a keleti szélesség 57-83. foka által behatárolt felszínét mutatja be.
 
A kép a kisbolygó felföldjének egy úgynevezett plagioklász földpáttal borított részéről készült, amelyet különböző méretű kráterek és sziklaformációk tesznek mozgalmassá. "A fotó jobb felső sarkában látható sötét folt a kemény vulkanikus kőzet, a bazalt jelenlétére utal" - magyarázták az űrközpont tudósai.
 
Az ünnepélyes keretek között bemutatott képen kívül további 19 kép futott be a Hold-szondától, amely CCD-kamerájával 60 kilométer szélességű szeletekben fotózta az égitest domborzatát.

A beérkezett háromdimenziós felvételeket november 20-21-én készítette az október 24-én Kína délnyugati, Szecsuan tartományából felbocsátott, 2350 kilogramm súlyú szonda.
 
A legenda szerint a Holdra repült kínai istennőről elnevezett űrszonda nyolc mintagyűjtő felszerelést vitt magával, köztük a speciális mérőeszközökön kívül egy sztereokamerát. A tervek szerint négy tudományos célkitűzést kell teljesítenie: ezek közül csak egyik a háromdimenziós képek továbbítása, emellett elemzi a felszínről begyűjtött adatokat, megvizsgálja a regolith (a Holdat borító laza kőzet) és a felszíni porréteg természetét és kutatja a Föld és a Hold kapcsolatát.
 
A november 7-én orbitális pályára állt Holdistennő 1-szondát egyéves keringésre tervezték, de a gondos manőverezésnek köszönhetően az irányítóknak sikerült annyi üzemanyagot megtakarítani, amennyivel meghosszabbíthatják a küldetését.
 
"A szatellit különböző begyűjtött adatokat küld vissza, amelyeket a nemzetközi megállapodások szerint megosztunk majd a világ tudósaival" - ígérte a kínai űrközpont egyik illetékese.
 
A lendületesen fejlődő ázsiai űrkutatás sikeres kínai bemutatkozását követően már a közlejövőben Japán és India is hasonló eredményekkel akar előállni a Hold-kutatás terén. A kínai vezetők azonban cáfolták, hogy a térség országai között valamiféle űrverseny lenne kibontakozóban.