A csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón bemutatott felmérés szerint a magyar IT piac szerkezete egészséges, ugyanakkor a régió legszerényebb növekedését produkálta 2006-ban. A kutatás szerint a magyarországi informatikai piac mérete alapján a negyedik volt a kelet-közép európai régióban az orosz, a cseh és a lengyel mögött. Ugyanakkor az euróban mért növekedési rátája alapján 2006-ban a legkisebb, 2,8 százalékos növekedést mutatta fel az összehasonlításban szereplő 11 ország, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Ukrajna, Románia, Bulgária, Szerbia, Horvátország, Szlovénia és Oroszország között.

Az összes költés 43 százalékát fordították informatikai szolgáltatásokra, 41 százalékát hardver eszközökre, míg a szoftverlicencekre fordított kiadások 16 százalékot tettek ki. A belföldi piacon az informatikai termékek gyártásából, kereskedelméből és az informatikai szolgáltatások nyújtásából származó - az alvállalkozói tevékenységet is magába foglaló - kumulált, az egymás közötti forgalmat is tartalmazó árbevétel 2006-ban elérte 839 milliárd forintot, míg 2005-ben 743 milliárd forint volt.

Az exportot is magába foglaló teljes informatikai árbevétel 2006-ban elérte az 1.622 milliárd forintot, így a vállalatok informatikai export árbevétele 2006-ban - a 2005-ben realizált 602,1 milliárd forinthoz képest - elérte a 783 milliárd forintot. Ennek közel 90 százalékát a Magyarországon gyártott és exportált hardver termékek - például külső tárolórendszerek, nyomatók, hálózati eszközök és személyi számítógépek - tették ki.

Tavaly a költségvetési szektor költötte a legtöbbet külső informatikai beszállítókra, összesen 113 milliárd forintot, ami az összkiadások mintegy 20 százalékát tette ki. Ugyanakkor ez a piac bővült a legkevésbé, hiszen 4,9 százalékos növekedése az infláció alatt maradt. Második helyen a távközlési, IT és média iparág vállalatai álltak, 19,8 százalékos részaránnyal és 12,2 százalékos növekedéssel, harmadik helyre pedig a pénzügyi szektor került 8,6 százalékos részesedéssel és a legnagyobb, 13,2 százalékos növekedéssel.

A tanulmány szerint az IT piacra jellemző ciklikusság miatt elképzelhető, hogy 2008-tól újabb növekedési szakasz következhet. A tanulmányból kiderül az is, hogy a cégméret összetételét vizsgálva a hazai IT piac struktúrája az általános hazai piaci szerkezettel ellentétben, teljesen egészséges. Itt az informatikai kisvállalatok - 10-49 fő - 31,6 százalékot, a közepes cégek - 50-249 fő - a konszolidált piac 27 százalékát, míg a nagyvállalatok - 250 fő fölött - 25 százalékos piacrészt tudhattak magukénak. A 3-9 főt foglalkoztató cégek a piac 13,5 százalékát, és végül a 1-2 fős vállalkozások 2,8 százalékát fedték le.

Az elemzés kimutatja, hogy az államigazgatás továbbra is sokat költ informatikára, miközben egyes iparágak - például a mezőgazdaság, a feldolgozó- vagy építőipar, a kereskedelem és az üzleti szolgáltatások - nem ismerték fel az IT húzóerejét.

Az informatikai szektor másik fejlődési lehetősége a magyar informatikai innováció fejlesztése, ahol nemzetközi összehasonlításban lemaradás tapasztalható. A tanulmány rámutat, hogy az országot mérete és demográfiai jellemzői különlegesen alkalmassá teszik arra, hogy nagy informatikai projektek tesztelési terepe lehessen. Magyarország ugyanis elég kicsi, ahhoz, hogy mindez költséghatékony legyen, valamint nemzetközi összehasonlításban olcsónak számító szakképzett munkaerő áll rendelkezésre. Az IVSZ szerint ezeket a lehetőségeket meg kell találni és kihasználni.

Úgyszintén sikereket hozhatna a magyar IT ipar számára az úgynevezett lefedetlen és speciális szaktudást igénylő területek kiaknázása. Ennek egyik iránya lehet az IT biztonság, amelyen belül az IVSZ szerint a vírusvédelem területén jó példa a Virusbuster sikere. Szintén jó példáként említi a tanulmány a Kürt (adatmentés), a NavNGo (navigáció), az ARHungária (képfelismerés), a Morphologic (szövegelemzés), a Recognita (karakterfelismerés), az Adverticum (online reklám), az Indextools (webanalitika) vagy a Graphisoft (CAD/CAM) cégek sikereit.

A felmérés a 200 legnagyobb, saját szegmensében meghatározó hazai IT cég, illetve további 200 informatikai mikro-, kis- és középvállalat válaszai alapján készült.