szerző:
Bari Máriusz
Tetszett a cikk?

Pár éven belül kikerülnek a laboratóriumokból a nukleáris fúzión alapuló megoldások, nyilatkozta nemrégi interjújában Wal van Lierop befektető, a Chrysalix Energy Venture Capitalist vezérigazgatója. Várakozásai szerint az energiacégek öt éven belül elkezdenek fúziós telepek építésében gondolkodni.


A Chrysalix egyik fő kockázati befektetése a kanadai General Fusion cég technológiája. Az úgynevezett MTF (Magnetized Target Fusion) az olcsó és nagy mennyiségben előforduló lítiumot használja üzemanyagként. A lítiumot felhevítik és ultrasűrű plazmával keverik össze, aminek hatására a lítium tríciummá, két neutronos hidrogénatommá bomlik ki. Ezt deutériummal, egy extra neutronos hidrogénnel keverik össze. A trícium és a deutérium héliumot alkot, a reakció közben pedig rengeteg hő képződik.

Az MTF előnye a többi fúziós technológiával szemben az, hogy a plazmának csak egy mikroszekundum erejéig kell termonukleáris, azaz 150 millió celsius fokos hőmérsékleten lennie. A keletkező hő sokkal nagyobb annál az energiamennyiségnél, ami az eszköz működtetéséhez szükséges, a melléktermék pedig csak hélium és egyéb olyan gázok, amelyek nem jelentenek semmilyen veszélyt sem a környezetre.

A General Fusion reméli, hogy pár éven belül létre tud hozni olyan fúziós reaktorokat, amelyek nem kerülnek többe darabonként 50 millió dollárnál és amelyekkel 100 megawatt teljesítményt 4 cent / kwh áron lehet biztosítani, ez pedig az energiapiacon igen versenyképes árnak számít.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Bari Máriusz Tech

Mozgás közben tölti a mobilt az aranyszálas póló

Mozgásból generál elektromos energiát egy új amerikai nanotechnológiai fejlesztés. Az úgynevezett nanogenerátorok ruhába varrva képesek lennének árammal ellátni telefonokat, mp3-lejátszókat és egyéb hordozható készülékeket - írja a Nature.

Bari Máriusz Tech

Megtalálták a következő megújuló energiaforrást

Hamarosan már nem csak az óceán hullámait, hanem a víz hőmérsékletét is megújuló energiaforrásként használhatjuk majd. Az évtizedes ötlet egy 19. századi francia fizikus, Jacques Arsene d'Arsonval ötletén alapul, aki szerint a tengert egy hatalmas napenergiagyűjtőként is fel lehet fogni, írja a The Telegraph.