Új életet adhatnak az agysérülésben szenvedőknek © University of Calgary/Ken Bendiktsen

Naweed Syed és társai 2004-ben számoltak be először mikrochipjükről a Physical Review Letters szaklapban. Tanulmányuk szerint a mikrochipre helyezett csigaidegsejteknek van memóriájuk és képesek egymással kommunikálni, ennek analógiájára pedig felépíthető egy szilikonchipre épített, igazi idegsejtekből álló hálózat. Az idegsejtek képesek a növekedésre, ránőnek a szintetikus anyagra. A kísérletek során egyértelműen látszik: az agyba nemcsak biológiai, hanem elektromos úton is lehet adatot juttatni. A hosszú távú terv az, hogy a szilikonchipeket az agyba lehessen beültetni és ezekkel lehessen a testhez kötött mesterséges testrészeket vagy implantátumokat meghajtani.

A program múlt héten érkezett új mérföldkövéhez: a három nyugat-kanadai egyetem kutatócsoportjait összekötő kutatási csoport, a Western Canada Regeneration Initiative összesen 2.25 millió dolláros támogatást kapott a mikrochip fejlesztésére.

A csapat legutóbi nyilatkozata szerint már igen közel áll ahhoz, hogy a chipekkel megkönnyíthesse az agy- vagy gerincagysérülésben szenvedő páciensek regenerációs folyamatait. "Ha elektromos jeleket generálunk egy mikrochipen, akkor a rajta ülő idegsejteket meg tudjuk növeszteni és bizonyos idegpályákon újra össze tudjuk kötni. Az álmunk igazából az, hogy elkerülhessük a sérülések után kialakuló hegszövetet, és helyrerakhassuk az idegsejtek kommunikációját" - mondta Syed.

A csoport jelenleg egy cső alakú mikrochipes agyimplantátumot fejleszt, amely elektromos jelek küldésével tudná összenövésre késztetni az idegrostokat.