Az egyik első kép, amelyet a Phoenix landolás után hazaküldött. Tekintse meg galériánkat! © NASA

Mindent egybevetve a földi irányítókat örömmel eltöltő híreket, illetve fényképeket küldött haza. Tudatta magáról, hogy műszerei rendben vannak, napelemtáblái, amelyek majd működése idején energiával látják el, rendben kinyíltak. Mindössze egy zavaró jelenség okoz egyelőre fejtörést az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA mérnökeinek: a szonda 2,35 méter hosszú talajmintavevő behajlítható robotkarja, amely egy exkavátorhoz hasonló, első nekifutásra nem tudott teljes egészében kinyílni.

A szakemberek ezt egyelőre apró bosszúságnak minősítették, amely valószínűleg egy ráadás napot vesz igénybe a szerkezet műszereinek bevetés előtti tesztelési folyamatában. Egyébként sokan emlékeztetnek arra: korábbi Mars-missziókkal is előfordult, hogy a küldetés nem teljesen zökkenőmentesen indult, vagy a kezdeti szakaszban keletkezett műszaki hiba, de mindegyik esetben sikerült a földi irányításnak korrigálnia a rendellenességet.

Az első marsi nap sikertörténetéhez tartozik mindenképpen az is, hogy a Phoenix hazaküldte az első színes fotókat lakóhelyének a környékéről. A képeken sötétvörös, kavicsokkal, kövekkel teleszórt sík terep tárult a szakemberek, és az interneten keresztül immár az érdeklődők elé is. A láthatóan fagyott állapotban lévő talaj fölé rózsaszínű égbolt borul.

Ráadásként egyfajta űrszenzáció is kísérte a közép-európai idő szerinti hétfő hajnali rendkívül izgalmas ejtőernyős-fékezőrakétás leszállási manővert. A bolygó körül keringő Mars Reconnaissance Orbiter szondának ugyanis sikerült lefényképeznie a Phoenixet akkor, amikor az űreszköz már a Mars légkörében ejtőernyős fékezési szakaszán esett keresztül. Ez a fekete-fehér fotó pedig azt jelenti: az űrkutatás történetében most először fordult elő, hogy egy idegen égitestre leszálló űreszközt egy másik űrszonda lefényképezett.

A tervek szerint a Phoenix hamarosan hozzálát az érdemi tudományos munkához, vagyis ahhoz, hogy robotkarjával a fagyott talajba fúrva mintát vegyen. Ezt a szonda egy másik műszere megolvasztja, majd az így nyert vizet veti vizsgálat alá a fedélzeti laboratórium, és igyekszik utánajárni annak, hogy a marsi víz alkalmas-e, vagy alkalmas volt-e valamikor akár a legprimitívebb életformák hordozására, illetve kideríteni azt, hogy a marsi víz milyen hatással lehetett a bolygó ásványi elemeinek az alakulására.

A másik miniatűr laboratórium pedig a talajminta kémiai összetételét állapítja meg. A Phoenix emellett várhatóan értékelhető adatokat közvetít majd a földi irányítóközpontba a marsi sarkvidék időjárási viszonyainak az alakulásáról is. S persze rengeteg fotót is várnak tőle a Mars eme rideg és kietlen tájékáról.