„Számítógépet” használtak az ókori görögök

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Az antikíthirai mechanizmusnak nevezett bronz kalkulátort, amellyel az ókori görögök a nap- és holdfogyatkozásokat, s egyéb égi jelenségeket számították ki, az olimpiák idejének kitűzésére is alkalmazták - számoltak be a kutatók a Nature tudományos folyóiratban.

A harmincnál több bronz fogaskerékből és tárcsából álló 2100 éves szerkezetre 1901-ben egy a Kr. e. I. században elsüllyedt római hajóroncsban bukkantak szivacshalászok a Krétától északra lévő Antikíthira-szigetnél. Az antik kalkulátor 33 cm magas, 17 cm széles, 9 cm mély, és fatokban volt elhelyezve.

A Kr.e. II. század végén készült mechanizmust, amelyet az Athéni Régészeti Múzeumban őriznek, a 2005-ben indult program keretében egy speciális komputeres tomográffal vizsgálták brit, görög és amerikai tudósok. A rétegfelvételek segítségével értették meg a kutatók a mechanizmus működését és olvasták el a több száz ógörög feliratot. Ezeket az írásjeleket egytized milliméter mélységig vésték be, a betűk nagysága pedig alig éri el az 1 millimétert.

A feliratok között megtalálták az Olimpia, valamint a Nemea-szót: az utóbbi egy másik pánhellén sporteseményre, a minden második évben Zeusz tiszteletére az argoliszi Nemeában megrendezett játékokra utal.

Az ókori olimpiai játékok, amelyekkel kezdetét vette az olimpiádnak nevezett négyéves ciklus, a nyári napfordulóhoz legközelebb eső teliholdkor kezdődtek. Az olimpia kitűzése így csillagászati ismereteket követelt.

Az ókori kalkulátor komputeres vizsgálata azt is felfedte, hogy a fogaskerék-szerkezet révén több bolygó mozgása volt modellezhető.  Mint kiderült, a szerkezetre a korinthosziak által használt 12 hónap nevét vésték egykori készítőik; ez viszont azt jelenti, hogy az ókori kalkulátor a görög világ másik csücskében - Korfun, vagy Szicílián készülhetett, s nem a Földközi-tenger keleti részében, a felfedezési hely közelében, mint korábban hitték.

A kutatók szerint ez felveti Arkhimédész görög matematikussal való lehetséges kapcsolatot, akit Kr.e. 212-ben Szirakuzában öltek meg.

"Ez egy érdekes, közvetett, de mégiscsak lehetséges kapcsolat egy olyan várossal, ahol élt és dolgozott Arkhimédész. Ez az első ilyesfajta kapcsolat" - nyilatkozta Janisz Bicakisz, a projekt vezetője.

Alexander Jones, a New York-i Ókortudományi Intézet professzora szerint a mechanizmus majdnem biztosan több évtizeddel Arkhimédész halála után készült. Ám ha mégis Szirakuzában született, a szerkezetet az Arkhimédész által inspirált tudományos iskolának és mesterembereknek köszönhette létét.

Legközelebb ilyen bonyolult szerkezeteket sok évszázad múltán a középkori katedrálisok órakészítőinek sikerült előállítaniuk.