No nem ez volt az első digitális képkeret, amit eddigi életemben kézbe vettem, de a Samsung SPF-83V-t annyi funkcióval vértezték fel, hogy az már bőven túlmutatott egy ilyesfajta eszközzel kapcsolatos elvárásaimon. Lehet persze, hogy csak én vagyok ennyire igénytelen ezen a téren, de az biztos, hogy a későbbiekre nézve is én jártam rosszul: mostantól vannak elvárásaim. :)

Modern külső
Digitális képkeretet a kulcstartó mérettől a hagyományos asztali képkeret verzión át a falra akasztható változatig szinte minden változatban vehetünk már. Az SPF-83V az asztaliak tartozik. Gyakorlatilag egy 8”-os LCD (800x600-as febontással). A fehér és átlátszó műanyag keveréke igazán modern külsőt kölcsönöz neki, talán csak a Samsung felirat nem illik valahogy a családi fotók alá, de hát a márkajelzés ugyebár manapság nem maradhat le sehonnan.

Elegáns és modern külső

A kezelőszerveket hátul találjuk, de egy kis gyakorlás után simán lehet őket használni akkor is, ha szemből nézzük a keretet (bár a jobbra-balra mozgás mondjuk a menüben a gombbal éppen ellentétes módon működik, mint ahogy azt az ember várná).

Kényelmesen elérhető kezelőszervek, bár a navigálás kicsit fura...

Tárhely
A keret 64 MB saját memóriát mondhat magáénak, ami mondjuk nem túl nagy, de 800x600-as méretre optimalizált képekből azért elég sok elfér rajta. Viszont a kevéske saját memória miatt bőségesen kárpótol, hogy komplett kártyaolvasót integráltak bele, használhatunk hozzá CF, SD, MMC, MemoryStick és xD kártyákat egyaránt. Az xD kártya behelyezése egy kicsit macerás a szűk helyen, de gyakorlat teszi a mestert. A tényleges tárhely tehát attól függ, mekkora memóriakártyát nyomunk bele, a típust pedig magunk választhatjuk meg. Elvileg...

Beépített kártyaolvasó

Mert a tényleges tárhely ennél a keretnél tulajdonképpen akár az internet is lehet, mivel a Samsung mérnökei wifi-vel is ellátták a „kicsikét”. Természetesen az sem gond, ha jelszóval védett a hálózat, a keret virtuális billentyűzetén azt is bepötyöghetjük.
Ha a kapcsolat megvan, képes RSS-feedekből vagy mondjuk a Windows Live Space oldalairól leválogatni a képeket, de ugyanígy megoszthatjuk vele a számítógép mappáit is, mint forrást. Driverek nem kellenek, az összekötés mikéntje pedig részletesen le van írva a mellékelt elektronikus kézikönyvben („természetesen” csak XP-vel és Vistával bemutatva). 
Mellesleg a Frame Manager szoftver is csak Windowson működik, de persze nem kell hozzá ragaszkodnunk, hiszen a keret saját memóriája simán elérhető csatlakoztatáskor, akár OS X alól is, bár figyelni kell, nehogy teleszemetelje a memóriát a rendszer a mellékes fájlokkal).

Formátumok
Bár a képernyő csak 800x600-as felbontású (amúgy nagyon szép képe van), a rendszer ennél nagyobb képeket is beolvas és megjelenít, így nincs szükség a képek előzetes módosítására. Az egyetlen kitétel, hogy a képek JPG, PNG vagy BMP formátumban legyenek.
A keret saját hangszóróval - sőt, hangkimenettel is - rendelkezik, így akár zenét is hallgathatunk vele (MP3, WMA vagy WAV fájlokat tud lejátszani), és ha már így alakult, akkor megbirkózik a videókkal is: MP4, WMV és MPEG-1 filmeket nézhetünk rajta (értelemszerűen nem HD minőségben).

Extrák és menü
A Samsung képkerete ezen kívül használható ébresztőóraként és óraként is, de ami még érdekesebb, amikor hozzákötjük a számítógéphez, választhatunk, hogy háttértárként, vagy mini monitorként szeretnénk-e használni. Nem egy „cinema kijelző”, de ha hirtelen kell egy kis plusz hely, még jól jöhet.

Hangkimenet és USB port

A keret menüje nagyon könnyen átlátható, a használatát pillanatok alatt elsajátíthatjuk, és a beállításokat is igyekeztek leegyszerűsíteni a készítők. Egyedül a jobbra/balra lépkedéssel sikerült nagyon megkeverniük (átállítani szerintem nem lehet, de lehet, hogy csak nem vettem észre).
Mindenesetre a Samsung ebbe a „gadgetbe” mindent belezsúfolt, ami csak elképzelhető egy ekkora méretű képkeret esetében. Attól függően, hogy hol vesszük, 30 ezer forint körüli áron juthatunk hozzá, ami a funkciókínálatot, a külsőt és a képminőséget elnézve kedvezőnek mondható. Egy modern lakás nélkülözhetetlen dísze lehet, de mondjuk neobarokk bútorok esetén lehet, hogy kicsit el fog ütni a környezettől. De ez talán már szőrszálhasogatás...